Rövidülő attitűdök. Generációk vásárlási szokásai - ezzel a címmel tartott előadást dr. Törőcsik Mária közgazdász kifejtve, hogy az attitűdök, vagyis a különböző dolgokra vonatkozó beállítódásaink és érzelmeink folyamatosan változnak, ám egyre gyorsuló ütemben. Ez azonban nem az életünk felgyorsulása, hanem annak nagyobb zaklatottsága miatt van.
"Az emberek az egyik jelenből sietnek a másikba, egyik teremből a másikba, és ahelyett, hogy leülnének és elgondolkodnának a dolgokon, folyamatosan különböző ingereket kapnak, amelyeket képtelenség mind feldolgozni. Miután azonban ez korunk jellemzője, mindenki próbál alkalmazkodni ehhez, köztük a kereskedők is, amelyek között szintén gyorsan váltanak az emberek a különböző ingerek, gondolatok, vélemények alapján" - magyarázta az oktató. Hogy ebben a kérdésben ki kell-e emelni a generációs hovatartozást, azt Törőcsik doktor vitatta, rámutatva, hogy ez a féle leosztás csak egyetlen szegmentációs kritérium, és véleménye szerint nem is legjobb.
"Generációs szegmentálás során pontosan hány csoportról kell beszélni?" - tette fel a kérdés a közgazdász. "Kétféle generációs számítás is van, van a tipikus, betűkkel jelölt generációk szegmentálása, illetve a fiatalok, középkorúak és idősek csoportosítása. Utóbbi esetben 29 éves korig, 59 éves korig, valamint a fölött szegmentálják az embereket. A két módszert összevetve érdekes eredményeket lehet megállapítani" - mutatott rá Törőcsik annak a kutatásnak az eredményeire, amelynek során 1000, 18 és 74 év közötti magyart kérdeztek a "nem fogyasztási szokásairól".
"Sok kérdésben nem találtunk generációs különbséget a válaszokban. Amiben eltérés látszik, az a fenntarthatóság és a gyorsulás témaköre, a vásárlás szeretete és a különböző fogyasztási preferenciák. A fiatalabbak általában jobban szeretnek vásárolni, tipikus generációs csoportokra bontva azonban a Z és az Y-generáció között nem mutatkozik különbség. Nem anyagi szempont, például a fenntarthatóság miatt ugyanakkor terveznek lemondani a fokozott fogyasztásról. Az idősek ellenben már most kevesebbet szeretnének boltba járni, az új márkák kipróbálására már 49 év fölött alacsonyabb a hajlandóság, míg az alatt szinte egyelő. Az idősebbek az élet többi területén is lassulni szeretnének, a fiatalabbak azonban még tovább akarják gyorsítani az életüket, mert rengeteg beteljesítendő céljuk van. A gyorsaság azonban bizonytalanságot szül, a tervezhetőséggel már problémája van a társadalomnak" - fejtette ki dr. Törőcsik Mária, aki szerint a vásárlási szokások esetében jóval nagyobbak a töréspontok lakóhely, nemi hovatartozás és iskolázottság szerint.
"A nők egyértelműen jobban viszonyulnak a vásárláshoz, mint a férfiak, valamint a fenntarthatóság, és az életben való lassítás is fontosabb a számukra. Az iskolai végzettség szerinti felosztásban az látszik, hogy az alap- és középfokú tanulmányokat végzők nagyobb arányban gondolják magukat tudatos vásárlónak, azonban másképpen értelmezik a tudatosságot. Számukra tudatos vásárlás, ha akciós termékeket vesznek, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára például a mentes és bio termékek megvétele jelenti a tudatosságot. Ami érdekes, hogy a korosztályok és generációs csoportok véleményeiben nem volt szignifikáns különbség azzal kapcsolatban, hogy hogyan hatott a vásárlási szokásaikra a pandémia, a szomszédunkban zajló háború és az infláció" - árulta el a közgazdász.
Összegezve a generációs szegmentálással kapcsolatos meglátásait elmondta, hogy fontos foglalkozni a kérdéssel, de a mai valóságunkat nem ez határozza meg. Ennél "sokkal keményebb, jövedelmi, földrajzi, elhelyezkedési problémák vannak".
"Mindez egyre több ambivalens helyzetet szül, filozófiai és etikai kérdéseket is felvetve" - zárta beszédét dr. Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetemen tanára.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
