Sok hasonló témára bukkanhat az "Élmény mobilon érkezik" címmel most csütörtökön, március 3-án a budapesti Hotel Heliában kezdődő Mobile Hungary konferencián.
Jegyek már csak korlátozott számban érhetők el! Itt lehet regisztrálni.
***
A Z generáció (mai 14-20 évesek) után az alfa generáció következik. Ők azok, akik 2005 után születtek. Elölről kezdődik a generációt megjelölő ábécé, talán a kommunikációt is megreformáló érintőképernyő megjelenésének köszönhetően.
Konvergencia, piaci változás
Gálik és Urbán (2008) könyvében a média, az információtechnológia és a távközlés egymásba csúszó szektorait konvergenciának nevezték. Ez a fajta piaci változás, változást hozott a kommunikációban is. Nemcsak a tömegkommunikációban, hanem a perszonális kommunikációban is lehetővé teszi a professzionális tartalom előállítását és közzétételét tömegek, közösség számára, egyetlen eszköz birtoklásával.
Fejlődéslélektan – hogyan gondolkodnak a gyermekek?
Piaget hogyan gondolkodnak a gyerekek című fejezetében foglalkozott a fejlődéslélektan egyik nagy kérdésével: hogyan ismerjük meg a világot, hogyan alakítják ki a gyermekek a saját kis tudatukat? Szerinte a megismerés forrása és hajtóereje a cselekvés. A cselekedetek által ismerik meg a külvilágot a gyermekek, amelyek ismétlődés által sémába rendeződnek. Itt maga a megismerés tárgya a mobil, vagy táblagép, amelynek kezelése könnyű, csak egy képernyőt kell megérinteni. Kétféle mód van a sémák működésében: mikor az ismeretlent alakítják a gyermekek az ismert jelenségekhez (pl.: mikor a TV képernyőjét tapicskolják, mert azt gondolják az is érintőképernyős, mint táblagép), és amikor az új tapasztalatoknak megfelelően módosítják a sémát, tehát sémát adnak a világhoz, pl.: mikor utánozzák a szüleik médiahasználati szokásait, és ugyanúgy viseltetnek a mobil iránt, ahogy a szüleik.
Mit okoz?
Korábbi fejlődéslélektani elméletek mellett, új kutatási eredményeket is publikáltak amerikai professzorok. A gyermekeknél a videójátékok függőséget okoznak, továbbá, a közösségi oldalon való regisztráció és használat során az agyban dopamin szabadul fel. Részben ez a kémiai anyag felelős a boldogság érzéséért.
Gyermek mobilinternetezés
Egy észak-amerikai kutatás (Common Sense Media) eredményei szerint, 0-2 évesek táblagéphasználata 2011-ről 2013-ra 10 %-ról 38%-ra ugrott, 0-8 éveseknél ez az arány még elképesztőbb: 38%-ról 72% -ra változott. A lekérdezésben 1463 szülőt vontak be, és kérdezték meg reprezentatív módon. A kisgyermekek az újmédiás eszközökön döntően játszanak (63%), applikációt nézegetnek (50%), videót néznek (47%), TV-t néznek (38%), vagy olvasnak (30%). Időben a 0-2 évesek 15 percet, 0-8 évesek pedig két órát használják átlagosan. A játékok közül egyedül az Angrybirds nevű játék volt az, amelyet már 10(!) hónapos kortól játszanak, játszhatnak már kisgyermekek, egészen a felnőttkorig. Kevésbé közkedveltek az edukációs applikációk, egyedül a magasan kvalifikált, jómódú szülők ajánlják gyermekeiknek előszeretettel az edukációs programokat.
Magyar internetezési adatok
A magyar adatok és eredmények is hasonlóak abban a tekintetben, hogy a gyermekek mit szeretnek csinálni az újmédiás eszközökön, játszani, videózni. Egy óvodai felmérésben még arra is fény derült, hogy már a szavaikban is felmerül egy-egy olyan kifejezés, amelyből kitűnik, hogy van ismeretük az újmédiás technológiáról, habár ez a tudás felületes. És ez a felületesség mindkét irányban fennáll, hiszen a szülők olyan eszköz használatát adják ki a gyermeknek, amellyel maga sincs egészen tisztában, hogy pl.: mikor mit kell megnyomnia, emellett még a szülő abban sem biztos, hogy gyermeke ezt az eszközt kezelni tudja. Sőt, egy 3614 fős amerikai kutatás szerint a kisgyermekek 10%-nak az első szava a „tablet”, mama helyett.
Magyarországon még a táblagép-penetráció 17%-n áll (2013-s adat), habár évenként nagyot ugrik a piac, de nem éri még el az észak-amerikai nagyságot. Saját nyári internetes lekérdezésem eredményeképp az okostelefon penetráció a 14-20 évesek közt 90%-s (2020 fő, nem reprezentatív), s ez a lekérdezés csak Z generációsokat érintette. Azért lesz jelentős ez a magas arány, mert egyrészt már a kezükben van az internetezésre való mobil eszköz, másrészt mint nagytestvér már példával állhat egy többgyermekes családban. Magyar NRC felmérés alapján már a 6 évnél fiatalabbak is neteznek. 10 éves kortól neteznek a hazai fiatalok, ami köthető az írás-olvasási szokások megerősödéséhez, hogy elmélyülten használni tudják a böngészőket.
Vállalati reflexió
Az Apple az applikáción belüli gyermekek által indított vásárlási visszaélések miatt, kénytelen többmillió forintnak megfelelő pénzt visszajuttatni a szülőknek. Ez a per jelentőséggel bírhat abban a kérdésben, hogy ilyenkor a szülő, vagy a vállalat, vagy a gyermek a felelős (felelőtlen) az újmédiás eszközökön történő vásárlásokért. Maga a Facebook is kinyilvánította, hogy 13 évnél fiatalabbak nem regisztrálhatnak az oldalukra, habár egy korábbi amerikai kutatás szerint a 13 évnél fiatalabbak 50%-a fent van, és számos esetben szülői segítséggel jelentkeztek fel. Egy hónapja megkérdeztem 10 kisgyermekes szülőt, hogy ők hogyan lépnek fel Facebook regisztrációnál, és itt hazai nem reprezentatív eredményként azt kaptam, hogy az egyharmada megengedte, hogy regisztráljon a Facebookon a gyermeke, akkor is, ha 13 évnél fiatalabb. Az is kiderült, hogy nem beszélnek más szülőkkel a biztonságról, nem használják a FB biztonsági beállításait, illetve a saját internetezési szabályait - ha léteznek - nem adják meg azoknak, akik például átveszik heti egy-két alkalommal a gyermekfelügyeletet! Sok szülő állította azt, hogy csakis az ő felügyeletével nézheti a táblagépet a kisgyermek. Ez viszont olyan felelősséget von maga után, hogy akkor konkrétan a szülőnek ott kell felette lennie, mert ezen kis jószágok kezelésénél könnyű „újratervezni”, hiszen ha már kiléptél a látókörből, feltűnik egy reklám stb. és máris máshol landol a kicsi (valljuk be, hogy ezen tartalmak mesék, stb. nem minden felnőtt számára a leghőbb tartalmak egyike). Most mind a google, mind a Facebook gondolkodik azon, hogy nyit a 13 éven aluliak felé. Az ő érdekeik (is) érthetőek, legalizálni szeretnék a gmail, a youtube, illetve a Facebook regisztrációkat, amelyek 13 éven aluliaktól érkeznek. Az elektronikus termékgyártók reagáltak a piaci változásra, hiszen- termékkínálatot tekintve- rengeteg gyermekeknek szóló táblagépből lehet választani, szín, nagyság, memória nagyság alapján.
Mit tehet a szülő?
Kanadai professzorok pont a függőség kialakulásának lehetősége miatt egyáltalán nem ajánlják a 0-2 év közöttieknek bármiféle „kütyüt” a kézbe, a 3-5 év közöttieknél inkább időintervallumban kell gondolkodni, táblagépet és okostelefont pedig csak iskolás koruktól ajánlanak.
A szülők emellett saját PC-n, vagy más újmédiás eszközeiken, akár mobiltelefonon is beállíthatják a safe search üzemmódot, így nem tudnak a gyermekek erőszakos, vagy agresszív témájú tartalmakhoz jutni. Ugyanezt youtube-n is be lehet állítani. A szűrőprogramok használata is lehet egy megoldás, hazánkban most szeptembertől a közintézményekben és a könyvtárakban kötelező lesz ezt használni. Emellett jó, ha a szülők beszélgetnek más szülőkkel, hogy ők mit csinálnak, hogyan védekeznek ártalmas tartalmak ellen, hogyan szabályozzák az újmédiás eszközök használatát. Legyenek olyan bátrak, hogy elmondják saját internetezési szokásaikat azoknak is, akik figyelnek a gyermekeikre. Építsenek ki megfelelő bizalmat gyermekeikkel, hiszen egyharmada a fiataloknak már találkozott a digitális világból érkező valamilyen visszaéléssel, de sajnos csak a töredéke jut el a szülőkhöz. A tudatos nevelés mellett – a tudatos szülői viselkedésre is felhívnám a figyelmet, mert - ahogy kognitív megismerés tudomány tartja- a gyermekek sémákat vesznek át, hogyha a szülő különös gonddal viseltetik mobilja és táblagépe laptopja iránt, azt a kapcsolatot érzékeli a gyermek átveszi, átérzi, és utánozni is kívánja! És hogy férnek el a generációk egymás mellett?
A napokban láttam Jennxpenn észak-amerikában már igen közkedvelt 18 éves videóvlogger lány klipjét (Kids back then vs. kids now). Erőteljesen kifigurázza az alfákat, akik csak egész nap egymás mellett ülnek és neteznek, ha együtt vannak, ostobán, rövidítésekben beszélnek. „Cool” dolog így beszélni vélik az alfák, sőt, a fiatalok körében, Párizsban a francia argó egyik változatában divat lett, cool lett, felcserélni a szótagokat. Emellett papír térképet használtak, most már minden GPS alapú digitális térképen jelenik meg, a TV show-k sem azok, mint voltak. A videóvlogger szerint az egész alfa jelenségről a technológia tehet. Így visszaérkeztünk oda, ahonnan elindultunk, azaz a technológia milyen erősen hatással van, determinálja a környezetünket.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!