„A Facebook nem gyűjt vagy követ semmilyen tartalmat, amelyekről az emberek úgy döntöttek, nem posztolják” – nyilatkozta a Facebook egyik szóvivője a petícióra reagálva – írja a Mashable.

Úgy tűnik, hogy a petíció létrehozói egy nemrég megjelent beszámoló miatt cselekedtek, amelyet egy Facebook „adattudós” és a cég korábbi gyakornoka írt. December közepén foglalkozott vele a Slate egyik cikke is, amelyben a Facebook felhasználók „öncenzúráját” vizsgálták. Másképp fogalmazva azt, milyen gyakran gépelnek be posztokat, állapotfrissítéseket vagy hozzászólásokat a felhasználók, majd törlik ki azokat, mielőtt publikálnák?

A tanulmány 3,9 millió Facebook felhasználót vizsgált meg 17 napos periódusban és azt találta, hogy 71%-kuk legalább egyszer alkalmaz öncenzúrát. Az írás célja az volt, hogy azonosítsa, mikor tesznek így az emberek és nem azt, hogy kik azok, akik gépelnek, majd törölnek.

„A zaj enyhítése érdekében a tartalmat csak akkor követtük, ha legalább öt karaktert beütöttek a mezőbe” – írták a kutatók a tanulmányban. „A tartalmat ezután ’cenzúrázottnak’ jelöltük, ha nem osztották meg tíz percen belül; ennek a küszöbnek a használata csupán a begépelt szöveg jelenlétének vagy hiányának rögzítését tette lehetővé számunkra, nem a billentyűleütésekét vagy a tartalomét.”

A tanulmány ezután azt magyarázza, hogy a felhasználókat anonimmá tették, azaz egyetlen tevékenység sem volt köthető egyéni identitásokhoz. „Az öncenzúrázott posztok és hozzászólások tartalma nem lett visszaküldve a Facebook szervereinek: mindössze egy bináris érték lett megadva”, írják.

Michael McTernan indította a Care2 petíciót, miután elolvasta a Slate cikkét múlt hónapban. Azt mondja, hogy gyakran kétszer is átgondolja, mielőtt posztolna olyan közösségi oldalakon, mint a Facebook, azt kérdezve magától: „Ki fogja ezt látni és mit gondolnak majd rólam, ha posztolom?” – fogalmazott egy emailben a Mashable-nek.

Emellett aggasztja, hogy a Facebook meta adatokat gyűjt a felhasználók nem publikált posztjairól – még akkor is, ha valódi tartalmat nem gyűjtenek. „Azt gondolom, a tény, hogy kiadtak egy tanulmányt a felhasználói viselkedéről, amely elismeri, hogy emberek így tesznek és a Facebook is látja a problémát, az egy óriási piros zászló” – írta. „Továbbá a tény, hogy a tanulmány megjelent és a pedáns magatartásuk azzal kapcsolatban, hogy gyűjtenek-e tartalmakat vagy sem, azt jelzi, hogy a cég etikája ’gyors’ és laza.”

A technológia még mindig elérhető és aktiválható bármikor, hogy adatokhoz juss arról, a felhasználók alkalmaznak-e öncenzúrát. (Ismételjük: a Facebook állítása szerint valódi tartalmat nem gyűjtenek össze.)

Ez egyébként hasznos lehetne a Facebooknak, ha például a cég egy új terméket vagy funkciót tesztelne. Láthatnák, ha bármilyen változás arra ösztönözné a felhasználókat, hogy gyakrabban cenzúrázzák magukat.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!