Ebben és a következő cikkemben körüljárom a leggyakoribb “mítoszokat”, és remélem, hogy az olvasásuk sok bólogatást és minél kevesebb homlokracsapást fog kiváltani – bár az utóbbi is jobb mint bármely rosszul kivitelezett kampány!

Kezdjük az eszközhasználattal!

Tévhit 1.: Közösségi média = Facebook.

Igaz, hogy jelenleg a Facebook a legszélesebb körben használt és legáltalánosabb közösségi média felület, de egyedüli eszközként használva rengeteg lehetőséget és esetleg sokkal hatékonyabb elérési módot kihagyunk. Néhány példa más közösségi felületekre (egyenként mind megérdemelne egy cikket), amelyek egy-egy szakmai terület esetén többet adnak, mint a Facebook: a Google+ a Google keresőjének integráns elemeként hatalmas segítség lehet az organiukus kereső forgalom illetve az AdWords kampányok hatékonyságának növelésében; a YouTube csatornánkon felépíthetünk egy szakértői imidzset a videóinkkal egy ehhez csatlakozó lojális közösséggel; a LinkedIn erős támogatója lehet professzionális szolgáltatási brand felépítésének és hitelessé tételének; a Pinterest nagyon erős befolyásoló erővel bír a divatcikkek és ezekhez kapcsolódó márkák terén, ilyen érdeklődésű felhasználói körrel (USA-ban az internetező nők 25%-a használja!); a Foursquare jó kiegészítő lehet egy offline bolthálózat bevezetése esetén, stb.

Egy jó közösségimédia stratégia figyelembe veszi a piac, célcsoport, a termék és az adott üzenet jellegzetességeit és ehhez alakít ki csatorna mixet a leghatékonyabb felületekből.

Tévhit 2.: a Google+-nak semmi értelme a Facebook mellett

Közösségi hálózatként a Google+ valóban nem ér fel a Facebook-kal sem elérés, sem aktivitási szint szempontjából, de valójában nem is ez a célja. Ez egy közösségi réteg a Google egyéb szolgáltatásainak a tetején, és mint ilyen az azokban történő megjelenéseink hatékonyságát tudja fokozni. A házifeladatot elvégezve, egy stabil és erős Google+ profillal és megfelelő számú +1 összegyüjtésével a fizetett és organikus keresőtalálataink, az átkattintási arányunk és az oldalunkra érkező forgalom konverziós arányai is számottevően növekedhetnek, ami még egy üzletnek sem ártott.

Tévhit 3.: a célcsoportom nem tinédzserekből áll, a közösségi médiát pedig ők használják

Jó hír, hogy a 2013-as kutatások szerint az USA-ban az internetező 30-49 évesek 77%-a, az 50-64 évesek 52%-a, a 65 év felettieknek pedig 32%-a használ közösségi média alkalmazásokat – és biztosak lehetünk benne, hogy kereskedelmi szempontból ezek az aktívabb, nyitottabb és fizetőképesebb részei az adott korosztálynak. Ha nem csak TV marketingben gondolkodunk, akkor az idősebb célcsoportok elérésénél ma már nem szabad elmenni a megfelelő közösségi média stratégia kidolgozása mellett.

Tévhit 4.: a közösség építéshez és az online márkaépítéshez elengedhetetlen a blog, a Twitter és a Facebook

A közösség építésre építő eszközök használatának csak akkor tud pozitív hatása lenni (akár a brand-re, akár az eladásokra), ha van mondanivalónk és hosszú távra tervezünk. A közösségi média olyan mint egy barátság – nem szivesen barátkozunk azzal, aki csak üresen fecseg magáról hasznos vagy rólunk szóló gondolatok nélkül, vagy aki csak akkor bukkan fel ha szeretne tőlünk valamit, aztán hónapokra eltünik. Az üresen álló, havonta egyszer frissített blognak vagy Facebook oldalnak is van egy márkaüzenete: ez a márka halott, nem tud semmi újat mondani, lehet, hogy meg is szünt. És ennél az üzenetnél a nem létező Facebook vagy blog oldal is jobb.

A cikk következő részében a közösségi média kampányok helyes illetve helytelen kivitelezésével és mérésével fogok foglalkozni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!