Filozófia és kultúra nélkül egy nemzet sem, egy ország sem maradhat fent! A filozófia nem (lehet) megengedő - ezzel a címmel tartott előadást Böcskei Balázs politológus a 30. Digital-Media Hungary konferencia első napján, május 13-án. A szakember a jelen kort egy krízisekben és fekete hattyúkban gazdag korként definiálta, amelyben rengeteg a bizonytalanság, az olyan különböző kihívásokon pedig, mint az orosz-ukrán háború és a poszt-covid időszak, csak úgy tudunk túljutni, ha nem a mindennapi krízisekre koncentrálunk, hanem a történelemben fellelhető megoldásokra törekszünk.

„Francis Fukuyama amerikai politológus már egy 1990-ben megjelent könyvében arról írt, hogy a liberális demokráciák fogják uralni a világot, mert a hidegháború és a Szovjetunió bukását követően nincs, ami gátat szabna a kapitalizmusnak vagy az emberi jogoknak. Azt mondta, a különböző intézmények, jogrendszerek fognak uralkodni, mire harminc évvel később a Time magazin címlapján már arról írtak, hogy a történelem megismétli önmagát, és már nem az intézményeknél van a hatalom. Régi korok filozófusai is megénekelték, hogy az emberi akarat, ösztön és hatalomra jutási vágy előbb-utóbb utat tör magának, ami az addigi normák átértékeléséhez, megkérdőjelezéséhez vezet. Elon Musk 2022-ben már egy szorongást keltő, félelmetes képpel szemléltette, hogy milyen korban élünk. Bár a kérdésben nincs konszenzus, az biztos, hogy nem liberális demokráciák kiterjedt modelljében” - magyarázta Böcskei Balázs, hozzátéve, hogy legfeljebb vágyaink vannak, de bizonyosságunk nincs, hiszen számos kérdésben hatalmas viták vannak a világban. Ilyen kérdés például a nemzetállamok határainak szükségessége, a mesterséges intelligencia megosztottsága, a transzhumanizmus, a férfi és a nő definíciója, a szerelem, az intimitás, az otthon és a biztonság jelentése, vagy épp az, hogy hol van az emberiség megismerésének határa, mi is az az ember, illetve hogy a figyelemgazdaságban hol van az a nyugvópont, ahol megállhat egy pillanatra az agyunk, hogy elgondolkodjunk mindezen.

„Ezekben a kérdésekben mind válságban vagyunk. Az interneten a ’70-es évektől kezdve számos válságkönyvet találni, a társadalomkutatók imádják ezt a témát. Jogosan adódik a kérdés, hogy ezek szerint állandóan válságban voltunk? Ez lenne a normalitás? Igazság szerint ahogy tekintünk egy korra, az úgy néz vissza ránk, ha tehát válságot keresünk, meg is találjuk. Ennél fogva születettek meg azok az új fogalmak, mint a perma- és polycrisis, vagyis a tartós, folyamatos válságállapot, illetve több válság egyidejűsége. Ebből adódik a fekete hattyú jelensége is, amely egy adott korban fennálló bizonytalanságra, illetve arra utal, hogy a rögtön kéznél lévő magyarázatokat keressük” - mondta Böcskei. A korunkban jelen lévő válságok kapcsán kiemelte többek között a kollektív intézmények válságát és az úgynevezett zombi internacionalizmust, vagyis a nemzetközi egyezmények uralmának gyengülését.

„Az elmúlt időszakban azt látjuk, hogy a kollektív intézményeknek nincs meg az a legitimitásuk, amit hittünk. Ezenkívül folyamatosak a nemzetállamokkal kapcsolatos bizonytalanságok, hogy az adott válsághelyzeteket nem tudják megfelelően kezelni, és hogy nem is teljesen értik, amit szabályozni próbálnak. Ez felerősíti az államokkal szembeni bizalmatlanságot, ami azért baj, mert az emberek legnagyobb biztonsága az államukra való hivatkozás. Ezt nagyban megnehezítik a korunkra jellemző szimulációk, egyebek mellett az olyan mesterséges intelligencia alapú és deepfake tartalmak, amelyekről nem tudjuk eldönteni, hogy eredetiek vagy hamisak. Ebből következik a megismerés válsága, vagyis hogy mi a valóság, ez pedig becsatornázódik az én válságába, ki vagyok én?” - hozta be beszédébe a korunkra jellemző filozofikus kérdéseket az IDEA Intézet stratégiai igazgatója.

Böcskei Balázs szerint a legjobb válságkezelés a lassítás, ha nem a jelen korra jellemző hatalmas információáradatból akarjuk megérteni a világunkat, hiszen azok csak részben tükrözik vissza azt. Véleménye szerint inkább a történelmi tudásra és tapasztalatokra kellene támaszkodunk, időt adva a dolgoknak.

„Az igazságot úgy találhatjuk meg, ha lelassulunk. Ez a bölcsesség és a filozófia. Ma mindennapra jut valami, ami miatt szoronghatunk, ám ha újrafogalmaznánk az előttünk gondolkodók munkáit, tapasztalatait, rájönnénk, hogy olyan krízisben állunk, amely az emberi viselkedés természetes része. A jelencentrikus gondolkodás helyett célszerűbb lenne a múlt tapasztalataira hagyatkozni, hogy hogyan kapcsolódtak össze a közösségek az akkori krízishelyzetekben, hiszen az intézmények, a bizalom, megismerés és az én válsága minden korban jelen volt. A kérdés, hogy a felhalmozott bölcsességgel, egyfajta hadviselő filozófiát folytatva, a kérdések és a válaszok elpusztítására törekszünk, vagy békülékeny filozófiát alkalmazunk azt vizsgálva, hogy a múltban hogyan oldódtak fel a krízisek, és azok hogyan változtatták meg az emberek együttműködésének lehetőségét. Lehet álmodni, vízióinknak és elképzeléseinknek kell lenni, de bölcs politikai megalkuvásokat is tennünk kell, mert korlátozott a kapacitásunk cselekvésben, azonban korlátlan gondolkodásban” - zárta a beszédét Böcskei Balázs politológus.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!