Csermely Ákos 1981-től televíziós, tehát végigkísérte a hazai televíziózás fejlődését, és vele párhuzamosan a reklámipar terjeszkedését is. Kvázi a teljes média és reklám értékláncot, és annak átalakulását láthatta a kilencvenes években, ami a szavaival élve a nagy aranyidőszak volt. Ekkor kezdte el a Media Hungary konferencia szervezését is, ami eleinte kizárólag a televíziózásról szólt. Az 1990-es évek aranykorszakában a reklámozás elsősorban a televíziós csatornákon, rádiókban és nyomtatott médiumon keresztül zajlott. Amikor az évek alatt az internet egyre nagyobb teret hódított magának a médiapiacon, Csermely Ákos 2000-ben megalapította az Internet Hungary-t.
Eleinte az internetet egy teljesen sima médiafelületnek nézték, egészen addig, míg 2001 környékén egy Ausztrál médiafuturológus Mark Speec nevű úr az egyik konferencián fölállt és azt mondta: „hölgyeim és uraim, van egy rossz hírem, önök húsz éven belül elvesztik a hatalmukat.” „Hát őrült nagy botrány lett belőle. Mi az Istennek kell neked idehozni olyan embert, aki a mi hatalmunkat kérdőjelezi meg?” – mesélte a szakember, majd hozzátette: „Ahogy mentünk előre, úgy derült ki, hogy a híresztelés igaznak bizonyul. Egyre több a televíziós csatorna, az internetes felület, a rádió. Akkoriban négy és fél millióan néztek minket. Ma, ha nagyon durva akarok lenni - és ez itt a vicc helye is-, ha egymillióan néznek egy műsort, akkor azért pezsgőt bontunk”. Ebből észlelhetővé vált, hogy a médiafogyasztás eloszlása valóban jelentős változáson ment keresztül, és ezt a televíziós szakember sem hagyhatta válasz nélkül.
A digitalizáció, a web2 korszak és a közösségi média térnyerése (például az iwiw) hatására Csermely Ákos észlelte, hogy a média egyre inkább szétdarabolódik, és mindenki képes tartalmat terjeszteni. Ezzel párhuzamosan a Media Hungary programját is megváltoztatta, nagyobb hangsúlyt kapott a digitális médiában rejlő sokoldalúság és az interaktivitás, melynek következtében még a konferencia nevét is megváltoztatta. „A televíziózás köszöni szépen jól van, stabilan ott van, de mellette meg nő ki egy toronyház. Ezt valahogy érzékeltetnem kellett, fel kellett hívni a figyelmet, ha úgy tetszik sokkot okoznom, hogy figyelem, nem Média Hungary-ről, Digital-Media Hungary-ről beszélünk. Ez lényegesen többet jelent, mint ha azt mondjuk, hogy média, mert amikor médiáról beszélünk, önmagában az egy egyirányú közlés, a Digital Media Hungary-ben pedig már mindenki mindenkihez tud beszélni."
Hogyan változott meg a televíziós piac az évtizedek során?
A szakember tapasztalatai szerint a televíziózás jelentős átalakuláson ment keresztül az évek során. A versenypiac folyamatosan változik, a nagy televíziók is alkalmazkodnak az interaktív streaming lehetőségeihez, építik a saját digitális platformjaikat. Csermely Ákos elmondta, hogy a régóta létező nagy televíziók elfogadták, hogy az interaktivitás irányába kell nyitni.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a szakember maga is részt vett az analóg műsorszórás digitálissá válásában. A '90-es évek közepén, vezetőként dolgozott az A3 televíziónál, ahol azt a feladatot kapták, hogy úgy váljanak országosan elérhetővé, hogy közben semmilyen törvényt nem sértenek. Ebben az időszakban különleges technológiát alkalmaztak, például a kábeltévékhez hasonló rendszert, ami a jelek speciális parabolák általi fogadását tette lehetővé. Ez persze akkoriban csak nagyon alacsony sávszélességen működhetett. „Nagyon karikírozva, nagyon túlzással mondom, a filmeseknek ki volt adva, hogy üldözős filmet nem szabad behozni, mert a gyors mozgásokat képtelen lekövetni ez a sávszélesség csak szép, romantikus filmet” – fogalmazott Csermely Ákos, majd hozzátette, hogy a digitalizáció egyik problémája, hogy ha rossz a sávszélesség vagy a vétel, akkor akadozik a műsor. A szakember a beszélgetés során részletesen is kifejtette a folyamatot, mely a cikk alján található videóban teljes terjedelmében meghallgatható.
Mit jelent a digitalizáció, és mikortól van ténylegesen jelen az életünkben?
A beszélgetésben szóba került a digitalizáció megjelenése is, melynek kezdeti időszakát Csermely Ákos a 1995 körüli betárcsázós internet-hozzáférés (angolul dial-up) korszakához köti. „Azzal példálóztunk az Internet Hungary-n – elég szabadszájú szoktam lenni, a konferenciáim is ilyenek -, hogy mindig nézzük a pornóipart, hogy ők mit csinálnak”- fogalmazott a szakember, majd hozzátette, hogy mivel abban az iparban van pénz, érdemes megnézni, hogy milyen sávszélességű filmeket készítenek. Nem az a lényeg, hogy egy filmet mennyivel lehet letölteni, hanem az, hogy milyen minőségű a film, és mekkora sávszélességet igényel.
Csermely Ákos véleménye szerint a digitálishoz legszorosabban kapcsolható fogalom az interaktivitás, amely a magasabb minőségű tartalom és a technológiai előrelépések révén igazán csak a 2015-ös évek környékén tudott berobbanni.
A beszélgetés következő részében a figyelemgazdaság átalakulásáról, a médiapiac feldarabolódásáról lesz szó, a harmadik részben pedig arról, hogy a globálisok (Google, Facebook, etc) miként fogják a hazai gazdasági versenypiacot és benne a médiát „lenyúlni”.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
