Akkora pofont kapott a kínai cenzúra, hogy a Nagyfal adta a másikat

Akkora pofont kapott a kínai cenzúra, hogy a Nagyfal adta a másikat
A blockchain technológiának köszönhetően 130 forintból ki lehet játszani a világ talán legnagyobb internetrendőrségét.

Mi már készülünk a szeptember 25–26-án, 19. alkalommal megrendezendő Internet Hungaryre, amin a blockchain is fontos téma lesz.

Az egész történet gyökere egy Kínában kitört védőoltási botrány: a Changchun Changsheng biotechnológiai óriás ugyanis olyan vakcinákat adott ki, melyek nem voltak biztonságosak, ami joggal verte le a biztosítékot a népnél – hívja fel a figyelmet a Futurism cikke. Nos, egy normális nyugati típusú demokráciában egy ilyen malőrt kínos magyarázkodások, súlyos kártérítési összegek kifizetése és fejek hullására tett kísérlet követné, nem feltétlenül ebben a sorrendben, de mi itt most Kínáról beszélünk.

„Megoldották a problémát”

A botrányt elsők között hozó egyik blogbejegyzést, mint a véres kardot hordták körbe a WeChaten, egészen addig, amíg a kormányzati internetellenőrök le nem törölték az újraosztásokkal egyetemben. Erre jött egy olyan reakció, ami okafogyottá teheti az internet cenzúrázására való törekvéseket, ugyanis a botránnyal kapcsolatos híreket a blockchainen keresztül örökítették meg az örökkévalóságnak, amivel szemben a hatóságok egyelőre még tehetetlenek.

Óriási pofon a kínai cenzúrának 130 forintért

Egy cikket beleszőni a blockchainbe igazából pofon egyszerűen. Nem kellett mást tenni, mint elutalni 0,47 dollárnyi (130 forint) ether-t (az Ethereum kriptovalutája) és szépen bemásolni a teljes cikket a tranzakció azon részébe, mely a megjegyzéseknek és egyéb információknak van fenntartva. Mivel az Ethereum blockchain egy nyilvános főkönyv, ezért bárki megnézheti az utalás adatait és elolvashatja a benne elrejtett cikket. Ezzel egyidejűleg a főkönyv decentralizált is, ami annyit tesz, hogy nincs olyan központi szerve, amit a kínai hatóságok megkereshetnének a követelésükkel.

Utat talál az igazság

A kínai techiparral foglalkozó Technode jelentette először a blockchain használatának ezt a kreatív és okos módját, ám mégsem ez volt az első alkalom, hogy az országban így játszották ki a cenzúrát. Még áprilisban egy egyetemi hallgató levelét tüntették el a hatóságok, mely arról szólt, hogy milyen típusú fenyegetéseket kapott, amikor információt próbált szerezni egy felsőoktatási intézményben történt szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyben. Ahogyan a vakcina botrányt körbejáró poszt, úgy az ő levele is a blockchainen elérhető a mai napig.

Szavakat tiltanak be

Az internet Kínában kicsit másképpen működik, mint ahogyan az mifelénk megszokott. Több emberi jogokat védő szervezet egybehangzó jelentése szerint az állam több mint 40 000 internetcenzort alkalmaz, akiknek az egyedüli feladata eltávolítani a netről mindent, amit a kínai kormány nem szeretne az átlagállampolgárok orrára kötni. Kínában nincs Google, se Facebook, és a tengerentúli, a kormányzat által nem hitelesített kínai nyelvű hírportálok is elérhetetlenek, illetve eleve nem posztolhatnak veszélyesnek nyilvánított szavakat, szókapcsolatokat („nem értek egyet”, „elutasítom”, stb.) a Weibón, ami a Facebooknak és a Twitternek egy sajátos elegye.

De egyelőre úgy tűnik, hogy Kínában az állampolgárok megtalálták azt a módszert, amivel kijátszhatják a mindent látni és mindezeket szabályozni akaró kormányzatot – zárul a cikk.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!