Az újfajta technológia, „belső festést” alkalmaz, hogy meggyőzően hozzon létre szemgolyókat – hívja fel a figyelmet a Motherboard cikke. Ezt egy generatív ellentételező hálózat (GAN, Generative Adversarial Network) betanításával érték el, mely képes a nyitott szemeket felismerni egy sor referencia fotó alapján. Lényegében az MI „felfogja”, hogyan kellene kinéznie az adott emberi arcnak, így nem torzítja azt el a retusálás folyamatával.

Már inkább hiszünk neki!

A fejlesztés során a GAN elsajátította az egymástól eltérő szemkarakterisztikákat (forma, szín) és ezeket képes hozzávetni az adott pozitúra és fényviszonyokhoz is. A kísérlet során 200 000 emberről készült 2 millió képet eresztettek át a hálózaton, melyek minden egyes emberről legalább egy olyan fotót tartalmaztak, ahol az illető szeme nyitva van. Az eredmény meglepően jóra sikeredett, ugyanis a tesztelés során embereket kértek fel arra, hogy különböztessék meg az eredeti nyitott szemű fotót a GAN által generálttól, és az esetek 54 százalékában az algoritmus által retusált verziót választották, vagy nem tudták megmondani, hogy melyiken alkalmaztak „belső festészetet” – áll a Facebook tanulmányában.

Még van hova fejlődni

Persze a fejlesztés még gyermekcipőben jár, így megvannak a korlátai is. A szemüveg és bizonyos frizurák még képesek kifogni a rendszeren, ráadásul a pozitúra is számít, a megszokottól eltérő esetekben rosszabb eredmények születtek. Továbbá nyitott szemű kontrollkép hiányában nem is tudja a GAN megalkotni a szem hasonmását, ami talán érthető is, hiszen miből találhatná ki ilyen esetben mondjuk a szemünk színét?

A Facebook kutatásából származó képek

A mesterséges intelligenciával végrehajtott fotószerkesztésben van potenciál, már csak azért is mert az emberek egyrészt lusták, másrészt viszont szeretnek mindig és mindenkor kifogástalanul festeni – írja a cikk. Az Adobe által fejlesztett Sense AI, például a képeket a profi fotókhoz hasonlítja, aminek hatására a zöldfülű fényképész aspiránsok is professzionális(nak tűnő) képeket tudnak előállítani. Ezen felül van az Adobe-nak egy „Nyitott csukott szemek” opciója is, bár ennek használata sokkal nagyobb arányú kézi vezérlést igényel, mint a Facebook teremtménye.

Jogilag mi vagyunk a képen egyáltalán?

Ami még izgalmas lehet, az az így készült képek háttere, illetve jogállása. Értesít-e minket a Facebook arról, hogy megbuherálja a képeinket? Bele kell-e külön egyeznünk? További érdekes kérdés: mivel a hatóságok már többször igényeltek képeket a Facebookról, megállna-e a bíróságon egy olyan érvelés, miszerint az adott kép nem bizonyíték, ugyanis azt a mesterséges intelligencia manipulálta.

Persze, ha nem vágyunk arra, hogy egy virtuális Barbie-házat csináljunk az életünkből, a legegyszerűbb továbbra is a tageleés kikapcsolása és a fotók privátra állítása a továbbra is legnépszerűbb közösségi oldalon.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!