Akik ismernek, tudják, hogy nagy Facebook-rajongó vagyok: élvezem, hogy egy jól konfigurált profilnak köszönhetően néhány perc alatt eljutnak hozzám a legfontosabb információk, legyen szó akár munkáról, akár magánéletről, akár a világ startup híreiről.

Vagy nézzük üzleti szemmel és gondoljunk bele, hogy micsoda sikereket érhet ma már el egy márka egy Facebookra alapozott, megfelelően integrált reklámkampánnyal. – Elég csak arra gondolni, hogy milyen mennyiségű adatra teszünk szert az adott brand rajongóitól. Reprezentatív statisztikai adatokhoz jutunk hozzá egy piackutatás árának töredékéért.

A Paper fejlesztési fázisáról annyit tudtam, hogy egy belső kis csapat végezte és szívük, lelkük beletették. Szabad kezet kaptak, hogy elrugaszkodjanak a Facebook kék keretétől, újra is értelmeztek sok mindent. Személy szerint a Pulse-t  tartom ma a legjobb hírolvasó appnak, lássuk ehhez képest a Papert!

Kezdjük ott, hogy mit vártam a Paper-től? Egy teljesen új és sokkal használhatóbb tartalomfogyasztási formát.

PRO.

Beállítás és tutorial. Az egyik kedvencem az egész appban maga a tutorial az elején. Olyan jó, hogy megszólal, de szó szerint. A narrált szöveget animáció kíséri és végigvisz néhány egyszerű lépésen úgy, hogy a végén teljesen új dolgokról érzem azt, hogy már szinte meg is tanultam.

Photo Pan. Zseniális. Szerintem a fotók portré módban való horizontális nézegetését giroszkóp segítségével való funkciót rengeteg app át fogja venni és láthatunk majd kreatívabbnál kreatívabb megoldásokat.

Buttonless full screen és gesztusok. Egyértelműen a jövőbe mutat. Azt gondolom, hogy hamarosan eltűnnek a felesleges gombok, míg a tartalom előtérbe kerül és több mindent gesztusokkal oldhatunk majd meg.

Full screen postok. Az iFunnynál például remekül működik, hogy egyszerre csak egy elemet látok. Ugyanilyen nézetopciót ad a FlipBoard, vagy ilyenre válthatok a Pulse-szal. Az ilyen nézet mögötti elv, hogy a felgyorsult információdömpingben kicsit lassuljunk le és akár csak arra a néhány másodprecre, az adott tartalomra fókuszáljunk és élvezzük azt. Szerintem a Paper ezt tökéletesen eléri, viszont annyira nem testreszabható, hogy egy idő után az ember ne akarjon visszalépni és csak görgetni (ezt a kontra érveknél bővebben is kifejtem majd a full screen részben).

Animációk. Gyönyörű, ahogy egy kártyát felhúzunk és átflippel – mintha egy napilapot csapnánk fel. Imádom.  Simán rá is tapinthatunk, vagy a like gomb animáció, akár a like-oló emberek felhozatala. Ezek a “little big detail”-ek azok, amik számomra különlegessé tesznek egy appot.

Menü. Nincs ikon, nincs hely megjelölve, egyszerűen fentről tudjuk lehúzni. Mindezt úgy, hogy a notification centert nem zavarja. – Itt egyedül a szekció cover lenti sávba való összenyomása volt furcsa nekem az első pár alkalommal – konkrétan nem tudtam, hogy ez most egy reklámsáv, vagy valami más. De! Ha már rájöttünk, hogy arra tappolva lépünk gyakorlatilag ki a menüből, miért ne lehetne az ilyen kisebb formáját alkalmazni a cover és kártyák esetében is?

Facebook-ikonok. Nagyon jó, hogy a három alapikonból (ismerős jelölések, üzenetek, notifikációk) az utóbbi kettő más funkciós appok fölé (akár majd az oprendszer fölé) épül és menedzselhető.

CON.

Szekciók. Maga az ötlet jó, de miért ne alakíthatnám ki én vagy használhatnék hashtageket, ha amúgy is bevezette már a Facebook? Miért nem mondhatom meg, hogy hol, mi és kitől érdekel engem pontosan? Persze, ha szeretném, eldöntöm, hogy milyen kurátorra hallgatok (lásd FlipBoard vagy Pulse). Megoldási javaslatom, hogy az egyes kiválasztott szekciókat  jó lenne A) személyre szabni, mint a Pulse esetében, vagy B) +- jellegű értékelést adni neki, mint ahogy az a Redditen  is működik.

Full screen dimenziói. Indokolatlanul nagy lett a szekciókat mutató rész (cover photo), amíg a tartalom (kártyák) pici és néhol teljesen olvashatatlan. Oké, egy design elem, ami lassan változik, de azalatt már a legtöbb tartalmat végigpörgetem. Ha pedig valamire, amit éppen nem figyeltem (mert mondjuk az alsó tartalmat görgettem) az eltűnik és nem hozhatom vissza. Én sokkal inkább helyezném az alsó tartalomra a figyelmet és hagynék helyet neki – annál inkább, hogy az iPhone 5S retina felbontásán a body szövege sokszor szinte olvashatatlanul pixeles nekem (gondolom bug javítással orvosolják majd úgy is). Biztos vagyok benne, hogy rengeteg teszteltek a srácok, azonban élményben itt megnézném úgy, hogy a szekciók közti váltásnál marad a nagy kép, de amikor az alsó résznél görgetünk és maga a tartalom érdekel, akkor kisebbé válna. (a pontos megvalósíthatóságra nyilván tanulmányt kellene készíteni.)

Nyelv. Az előre megadott hírforrások és a bővítési lehetőség hiánya végett helyi hírekre egyáltalán nem használható és ebből fakadóan nyelvi lokalizáció sincs – egyelőre.

Lelassít, de minek? Véleményem (avagy Facebook Paper vs Pulse)

A NAGY KÉRDÉS, hogy mire használjuk ezt az appot mobilon. Nekem az a célom, hogy a lehető leggyorsabban jussak hozzá az aktuális információkhoz. A Paper fejlesztőinek filozófiája viszont az, hogy direkt lassítják a folyamatot pl. egy Twitter-feelinghez képest. De miért akarnak engem lassítani iPhone-on? Arra ott van az iPad. Számomra fontos, hogy egyensúlyban tartsam a napomat – szeretem, ha van benne pörgés, sok emberrel találkozom, de ugyanakkor fontos az egyedüllét is. (Kedvencem az egy óra meeting, egy óra gépezés kombó loopja  A telefonomon szeretem GYORSAN felfogni azt, amit mondjuk 5 másodperc alatt meg tudok nézni, amit pedig elraktározok (Read Later), azt el tudom olvasni később az iPaden – LASSAN, szépen, nyugodtan a napi ebédem, kávém vagy teám mellett. (A harmadik szint pedig, amikor fel is dolgozom az információt és prezentációt, esettanulmányokat készítek valamiből. Ehhez külön taggel ellátom vagy kimásolom a szükséges infót, majd a MacBookomon elkészítem – normál tempóban.)

Pro-Con eredmény: 7-3. Mivel nem egyenlő súlyúak, én mégsem fogok váltani.

Ahogy írtam, a posztom szubjektív, így azok, akik a telefonjukon is szeretik nyugiban fogyasztani a tartalmat, ne vegyék magukra a fentieket. Azonban neünk, egy olyan célcsoportnak, akik egész nap pörögnek és mobilon a gyors megoldásokat kedvelik,  a Facebook Paper pontosan az ellenkező hatást váltja ki, mint  amit eredetileg szeretett volna:  lassú lett és nem eléggé személyre szabott. Így pedig szinte lehetetlen sok tartalmat rövid idő alatt feldolgozni.

Néhány nem feltétlenül költői kérdés:

• Enyhén ellentmondásos számomra, hogy a Paper célja egy jobb News Feed élmény megteremtése, ugyanakkor ha a számítógépünkön nem állítjuk be jól, hogy mi jelenjen meg, ugyanúgy ellepik az indokolatlan macska a gyerekkel, selfie és check-in posztok. Azonban ha már beállítottam, akkor inkább FlipBoardon, sőt Pulse-on nézem meg szívesen. Továbbá, őszintén bevallom: még a Facebook appel sincs _akkora_ bajom, ha csak egy “gyors scroll through”-ra vágyom:)
• A Facebook a megosztásról, a barátokról, a követendő emberekről és márkákról szól. Pontosabban, az általuk publikált tartalomról, hiszen én – mint fogyasztó – bízok abban, ahogy akiben bízom, számomra releváns tartalmat posztol:) Ehhez képest a Paper a Facebooktól eddig soha nem látott nagyon profi és szelektált kurátori gárdát bízott meg a tartalmak kiválasztásában és összeállításában

Ami a mobil hírfogyasztási szokásaimat illeti, egyelőre maradok az eredeti Facebook app és Pulse kombináció mellett. A Paper kezdeményezése jó, de egy része mismatch számomra a gyorsaság/lassúság, valamint a mobil/tablet/desktop matrixban.

Végezetül el kell mondani, hogy több mint egymilliárd user igényét sosem lehet egy, de öt appal sem kielégíteni. Mi, felhasználók, a Facebook alkalmazás diverzifikációs törekvéseiből csak is nyerhetünk! A Paper egy nagyon jó irány, aminek a jó részeit – remélem – a hozzá képest őskövületnek tűnő eredeti Faceboko app hamarosan követni is fog.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!