Olybá tűnik, hogy most éppen Ugandában igyekeznek törvényen kívül helyezni a szabad véleménynyilvánítást. Múlt héten a kormányzat átvert egy törvényt, ami a WhatsApp és a Facebook felhasználókra kivetett 200 ugandai shillinges (kb. 13,5 forint) napi adót tartalmazta, illetve további 1% adót vetett ki minden mobilon végzett tranzakcióra – hívja fel a figyelmet a Futurism cikke.
Pletykák és következmények
A rapperként is jegyzett ugandai elnök, Yoweri Museveni azzal védelmezte a döntést, hogy a kormányzatnak szüksége van az erőforrásokra, hogy leküzdjék az interneten terjedő pletykák következményeit.
Ezt a lépést nem nehéz a szabad véleménynyilvánítás elleni merényletnek is láttatni, hiszen a 40 milliós lakosságnak mindössze 40 százalékának van internete, többségük ráadásul WhatsApp és/vagy Facebook felhasználó is. A most bevezetett különadó jó eséllyel még több embert fog távol tartani a világhálótól.
Börtön az elnök megsértéséért
Egyébként az ugandai kormányzat amúgy is ismert arról, hogy nem túlzottan rajong a szabad véleménynyilvánítás ideájáért, az ismert ellenzéki tudóst és LGBTQ aktivistát, Stella Nyanzit is bebörtönözték, mert megsértette az elnököt a közösségi médiában. Hozzá kell tenni azt is, hogy nagyon sok országban a közösségi média az a színtér, ami képes összefogni az establishment ellenes mozgalmárokat, elégedetlenkedőket és remek terepet nyújthat a tiltakozóakciók szervezéséhez is. Itt elég az arab tavasz eseményeire gondolnunk, amit sokan Twitter-forradalomként aposztrofálnak. Innen nézve máris érthetővé válik Museveni igyekezete, mellyel áttételesen a saját belső ellenzékét próbálná elnémítani.
Aztán persze ott van még a pénz is. Egyáltalán nincs semmi garancia arra, hogy az így befolyt összegeket a hatalom valami pletyka elleni alapba forgatná be – hogy lehet eleve megállítani a szóbeszédet? Uganda 26 pontot kapott a 100-ból a Transparency International 2017-es, a közszféra korruptságát vizsgáló értékelésén, ahol a nulla a súlyosan korrupt, a 100 pedig a nagyon tiszta kategóriát jelentette. Ebből kiindulva könnyen elképzelhető, hogy az így beeső pár millió extra shilling egészen máshova kerül, mint amire beszedték, anélkül, hogy a közvélemény erről bárhogy is értesülne.
Van, ahol egyszerűen betiltják
Bár az ingyenes alkalmazások megadóztatása még csak nem is a leglátványosabb módszere a véleményszabadság korlátozásának. Az orosz és az iráni kormányzat teljes platformokat tiltott be, mint a Telegram. Ugandában is megpróbálták már egyszer blokkolni a Facebookot és a WhatsAppot a 2016-os választások idején. Elképzelhető, hogy a különadó a teljes tiltás kudarca fölötti frusztrációból született.
Arról nem is beszélve, hogy már számtalanszor bebizonyosodott, az ilyen tiltások sosem érik el azt a célt, amit a hatalom kitűzött, hiszen nem megsemmisítik ezzel a nekik nem tetsző véleményeket, pusztán arra kényszerítik azok propagátorait, hogy más platformokat találjanak maguknak a megjelenésre – zárul az írás.
Ugyanakkor azt meg már mi tesszük hozzá, hogy a Facebook-botrányok abba az irányba mutatnak, hogy igenis van alapja annak, hogy a platformok nem csak a tisztességes véleménynyilvánítás fórumai.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
