Velem is előfordult már, hogy a feleségemmel arról beszélgettem az ebédnél, hová menjünk nyaralni, majd hamarosan szállásokkal lett tele minden Google Display, amerre csak jártam, a Facebook hírfolyamom pedig olcsó repülőjegyek hirdetéseitől hemzsegett. Mondanom sem kell, hogy nem kerestem rá semmire, és még csak nem is chatablakban történt a beszélgetés, hanem személyesen.

De bizonyít ez bármit? Nem igazán. Lehallgatják-e felhasználóikat a Google, az Apple, a Facebook és mások? Nem tudjuk.

Akkor most a zsebemben lévő telefonomon keresztül belehallgattak az élő magánbeszélgetésembe, hogy így célozzanak meg jobban reklámmal? Vagy másról van szó? Véletlen volna? Vagy tényleg lehallgatnak minket? Más módszert alkalmaztak? A pontos válasz nem ilyen egyszerű - írja a Kosárérték.

Technológiailag lehetetlen!

A Wired című lap 2017-es cikkében hosszan ecseteli, miért nem lehetséges technológiailag az összes beszélgetést rögzíteni, eltárolni és elemezni. Fő érvük az adathasználat. Szerintük ehhez egy olyan kapcsolatnak kellene folyamatosan fennállnia a Facebook (vagy a Google) és a telefonom közt, ami funkcionálisan egy telefonhívásnak felel meg. Ez nagyjából 3 kilobájt adatforgalmat generálna másodpercenként, vagyis 130 megabájt naponta, azt feltételezve, hogy az idő felében inaktív a telefon. Ez csak az USÁ-ban 20 petabájt naponta, ha 150 millió aktív felhasználót veszünk alapul, amennyi biztos van naponta. Bár a Facebook összes tárolókapacitása nagyjából 300 petabájt, szerverein naponta csak 600 terabájt adatforgalom bonyolódik, vagyis csak 3 százaléka annak, mint amennyit a folyamatos hallgatózás igényelne.

Technológiailag lehetséges!

Az előző érvelés rögtön el is vethető, ugyanis szó sincs róla, hogy folyamatos és tényleges hanghívásos megfigyelésre lenne szükség. Mindenki használta vagy legalábbis hallott már a hangos triggerek elvén működő okoseszközökről: Siri, Bixby, Cortana, Alexa, elég kimondani a nevüket, máris várják a parancsainkat, akár a telefonunkon, akár az otthonunkban vagy a laptopunkon. Sőt, az Apple-nél 2019-ben bizonyítottan történt olyan visszaélés, hogy alkalmazottak hallgattak bele a felhasználók Sirivel folytatott beszélgetéseibe. De! Nagy különbség, hogy ezek az eszközök csak bizonyos kulcsszavak felismerésére vannak programozva, vagyis ahhoz, hogy a hangalapú keresés elinduljon, a triggernek (ami az Amazon Echo esetében 1-4 szó lehet) el kell hangzania. Magyarul csak akkor kezd figyelni a továbbiakra, ha elhangzik az őt ébresztő szó.

A teljes cikk itt olvasható...

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!