Régóta szálka már a döntéshozó szervek szemében a Google, Apple, Facebook és társainak a sok szempontból megkérdőjelezhető, de leginkább a személyes adatok kezelése terén tanúsított magatartása. Most az EU szervei mellé beszálltak az USA jogalkotói is.
Olyan bírságot is kaphatnak, amit már megéreznek
A vizsgálattal azt próbálják kideríteni, hogy a techóriások miképpen tárolják, kezelik és használják fel a rájuk bízott audiófájlokat és a bennük rejlő adatokat. A tét elég nagy, ugyanis ha a vizsgálatok megállapítják mondjuk a GDPR megsértését, azért akár 20 millió eurós (több mint hatmilliárd forintos), vagy pedig az éves összbevételük négy százalékát elérő (ezek közül a nagyobb összeg számít) bírságra számíthatnak.
Néhány napja például az egyik német adatvédelmi hatóság indított vizsgálatot a Facebook ellen, a korábban felmerült audiótárolási problémák okán. Ugyan az egyes országok hatóságai által lefolytatott hasonló eljárásokat jó iránynak tartják az adatvédelmi aktivisták, de sokkal jobban örülnének, ha az uniós jogalkotók is egységesen lépnének föl a kérdésben.
A probléma gyökere abban rejlik, hogy önmagában az, hogy ideiglenesen jogszabályokkal korlátozzák egy techcég adattárolási módszerét, nem vezet valódi eredményre, más lesz a helyzet azonban, amint az audióadatok forintosítási gyakorlatát próbálják megakadályozni.
Az nem is kérdés, hogy lehallgatnak minket
Pláne, hogy nem is arról volt szó, hogy ezek a vállalatok titkolták volna, hogy belehallgatnak a felhasználóik beszélgetéseibe, viszont arról már kevésbé nyilatkoznak egyértelműen, hogy mekkora részét vették fel a beszélgetéseknek, és hogy mihez akarnak kezdeni velük. Ugye az audiótartalmak tárolásához a GDPR rendelkezései alapján felhasználói hozzájárulás szükséges, ám azt senki sem tudja, hogy mi ezekkel a célja a techcégeknek.
Nem érdektelen az a jelenség sem, hogy sok esetben a felvétel azért indult be, mert a Mesterséges Intelligencia félreértett dolgokat és mondjuk egy Hey Google-höz hasonló hangalakú kifejezésre aktiválódott. Ez azért is tud veszélyes lenni, mert így a legteljesebb körű betekintést kapják a techcégek a magánéletünkbe. Bár ezt ők a fogyasztási szokásaink pontos elraktározására használják és nem sokkal sötétebb dolgokra (egyelőre).
A hangvezérlés lesz A TECHNOLÓGIA évtizedekig
Arról nem is beszélve, hogy a felvirágzó okoshangszóróbiznisznek köszönhetően egyre többen rendelnek maguknak dolgokat ezen a kütyün keresztül, ami tulajdonképpen nem más, mint felhívás keringőre. Pláne annak tükrében, hogy idén, csak az USA-ban 31 millió ember vásárolt okoshangszórót és ez a tendencia az előrejelzések szerint csak nőni fog az elkövetkezendő két évben.
Általában akkor avatkoznak be a kormányzatok az ehhez hasonló helyzetekben, amikor az adott cégek maguktól nem szabnak gátat a jogsértő tevékenységüknek. Ez ugye minden nagy cég esetében így történt, bejelentették, hogy csinálták, de becsszóra soha többé ilyesmit még csak meg sem fognak próbálni.
Ez azért is problémás, mert így ezek a botrányok tulajdonképpen következmények nélkül fognak elsikkadni, míg az adatvédelmi szervezetek szerint rá kellene szorítani a nagyvállalatokat arra, hogy megfelelően tájékoztassák a közvéleményt a felmerülő, és már sok esetben jogosnak bizonyuló aggodalmak esetében.
A brit minisztérium jóváhagyta, hogy egészségügyi tanácsokat adjon az Alexa
A hamburgi adatvédelmi hatóság vizsgálata ugyan egy lépés a jó irányba, de az európai adatvédelmi hatóságok egységes fellépésére lenne szükség a kérdés megnyugtató rendezéséhez. Már csak azért is, mert például épp most kötött az Egyesült Királyság kormányának egyészségügyi minisztériuma egy olyan megállapodást az Amazonnal, miszerint az Alexa adhat egészségügyi tanácsokat a felhasználóinak. Ehhez viszont nem kevés adatra lesz szükség, és az eddigi tapasztalatok fényében ez meglehetősen sok aggodalomra adhat okot, már ami ezen adatok kezelését és felhasználását illeti.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
