Automatizált médiaelemzés: szavak és érzelmek a közösségi médiában

Automatizált médiaelemzés: szavak és érzelmek a közösségi médiában
Kinek áldás, kinek átok, egy biztos: a közösségi média elterjedése óta felértékelődtek a fogyasztói vélemények, amik bizony sokszor heves érzelmeket is hordoznak magukkal. A márkák viszont sokat tanulhatnak mindebből, hiszen gyorsan láthatóvá válik, mit is gondolnak róluk valójában célközönségük. A Neticle médiaelemző azt mutatta be az Evolution konferencián, milyen következtetéseket vonhatunk le az érzelmek vizsgálatából a social listening segítségével.

Az előadás során a Neticle különböző élvezeti cikkek példáján mutatta be az online említésekben megjelenő érzelmeket és azok hatásait. Automatizált rendszerük minden magyar blogot, fórumot és közösségi média posztot és kommentet megtalált, amiben a vizsgált márkákat említették. Az elemzésből kiderült, hogy mennyire pozitív vagy negatív az egyes brandek online megítélése, illetve hogy milyen témák, személyek vagy érzelmek kapcsolódtak hozzájuk az említésekben.

Italok, ételek és érzelmek
Az Unicum, a Heineken és a Coca-Cola vizsgálata megmutatta, hogy az internetezők főleg Facebookon és cikkek alatti kommentekben írnak a legtöbbet az alábbi márkákról. A Neticle érzelemtérképén jól látszik, hogy míg az Unicum és a Heineken esetében mérsékeltebbek az érzelmekkel teli vélemények, a Coca-Colánál nagy mértékben dominált az élvezet. A fő kapcsolódó témáknál megjelent még az íz is, meglehetősen pozitív fényben, ami további dicséret lehet az üdítőmárka számára. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a legtöbbet konkurenséről, a Pepsivel említették együtt, és róluk is jó hangvételben írtak a legtöbben - a verseny tehát nagy.

1. ábra: Élvezet, íz és verseny dominálja a Coca Cola említéseket – forrás: Neticle

Kisebb mennyiségű említésekből ugyan, de hasonló eredményekre jutott a Neticle az alkoholos italok esetében is. Azonban az irántuk érzett kedvtelés kicsit máshogy csapódott le: míg a Heinekennél az élvezet mellett a düh is megjelent, az Unicumnál a szomorúság dominált, ugyanis sokszor jelent meg “búfelejtő” italként a diskurzusokban.

2. ábra: Az Unicum gyógyír a szomorúságra – forrás: Neticle



Az élelmiszermárkák és éttermek (Pick, Szamos, Pöttyös és McDonald’s) esetében is az jött ki, hogy a Facebook a legfontosabb platform a velük kapcsolatos érzelmek kifejezésére, és itt is főleg az élvezet dominált. A Pick esetében kizárólag ez jelent meg az elemzésben, és a Pöttyösről is szinte csak erre utaló említések keletkeztek.

3. ábra: Különösen élvezzük a Pöttyöst és a Picket – forrás: Neticle

Dühösek vagyunk a szolgáltatókra?
Ha az OTP és a Microsoft említéseinek érzelemskáláját nézzük meg, a helyzet már korántsem ilyen örömteli. A pénzintézet esetében érdekes volt, hogy a Magyarországon sokszor marginálisnak számító Twitteren milyen sokan írtak róla - bár sok köszönet nincs benne. A legtöbb tartalom ugyanis probléma vagy panasz volt, ami alapján főleg a félelem és a szomorúság került előtérbe.

4. ábra: A félelem is erős érzelem a szolgáltatók esetében – forrás: Neticle

A tématérképről megállapítható, hogy a kapcsolódó fő témák főleg a szolgáltatáselemeket jelentik, azon belül is sokszor az internetes opciókat - amelyek egyébként mindkét cég ügyfeleinél vagy felhasználóinál elégedetlenséget okoztak a grafikon szerint.

5. ábra: Szolgáltatáselemek előtérben a tématérképen – forrás: Neticle

Összefoglalva tehát a Neticle mérésének adatait, a közösségi média említésekből automatikusan következtetett érzelmek hasznosak lehetnek a brandek számára, hiszen gyors és könnyű így megállapítani a márkareputációval kapcsolatos fő insightokat. Ha ezt az oldalát nézzük a web3 forradalomnak, biztosan egy jó dolgot üdvözölhetünk a social listeningben, hiszen a döntéshozók így anélkül is meg tudják ismerni a fogyasztói oldalról érkező visszajelzéseket, hogy órákat kellene tölteniük a posztok és kommentek elolvasásával.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Neticle

A Neticle automatikus szövegelemző megoldásai időt spórolnak ügyfeleiknek az adat-alapú üzleti döntéshozásban. Az online ...