Először tehát a legjobb sztori következik: Hanyecz László 10 ezer Bitcoinért vett pizzát anno 2010-ben, ez ma ez 41 millió dollárt (10,7 milliárd forintot!) érne, így ez volt a világ legdrágább pizzája. Bizonyíték az alábbi linken olvasható:

No, de mit érdemes még tudni a kriptovalutákról? Pataki Gábor, a Coinbroker szakértője az Internet Hungary-n beszélt erről. Szerinte nem is a Bitcoinrra kellene csak figyelni, ugyanis az előadás pillanatáig már nem kevesebb, mint 1.120 kriptovaluta létezett.

A Bitcoin a 2008-as válság után robbant be, egy 9 oldalas tanulmány indította el a kriptovaluta eddig töretlen növekedését, no meg persze a válság miatti bizalomhiány. Mára összesen 171 milliárd dollár a tőke-kapitalizálója az összes virtuális valutának, ebből 62 milliárd a Bitcoin. Ez azért elhanyagolható összeg a világ pénzmennyiségéhez képest, de mégis egyre több fejtörést okoz.

Hiába a Bitcoin messze a legnagyobb, érdemesebb lehet az Ethereum rendszerre figyelni. Ezt Vitalik Buterin 23 évesen hozta létre. Tulajdonképpen digitális szerződéseket lehet létrehozni, és a pénzügyi elszámolások ebben a rendszerben követhetők. A pénzügyekben eddig mindig centralizált rendszereket használtunk, az Ethereum alapja azonban a blockchain, ami egy megosztott hálózat. Bárki létrehozhat saját valutákat is – az észtek is megtették, terveznek állami kriptovalutát is!

A decentralizált hálózat előnye, hogy minden egyes végpont, azaz felhasználó ismer minden adatot, tulajdonképpen a teljes „könyvelés” nyilvánosan elérhető. De csak a saját privát kódunkkal lehet értelmet is adni az információknak.

A peer-2-peer fizetésnél messze egyszerűbb dolgunk van, mint banki átutalásnál: az egyik tárcából a másikba 2-5 másodperc alatt át tudunk adni fizetést. Az üzemeltetők számítógépeikkel hozzák létre az új valutákat és adják az erőforrást a rendszerhez, ez a „bányászat”, amiért kriptovalutát kapnak.

Szabályozói háttere azonban nincs – hiába biztonságos. Nincs kibocsátó, felügyeleti szerv, jegybank nem kontrollálja – és ez érthetően nehézségeket okoz a hagyományos szereplőknek. Már csak azért sem ártana a szabályozás, mert egyre nagyobb adatbázisokról van szó. Bár évek óta nő az árfolyam, nagyon magas a volatilitás – azaz drámai esések, és persze óriási áremelkedések vannak.

De miért érdemes használni? Egyrészt nincsen geopoltikai kockázata, digitális arany lehet, menekülő valutának kiváló. A blockchain technológiának az energetikában szánnak még fontos szerepet. Ám végül is nem lehet fundamentálisan megindokolni, hogy mi a mögöttes érték, és miért nő ennyire az árfolyam.

A Bitcoint ma nem kevesebb, mint 260 ezer helyen fogadják el - köztük a Microsoft is, és már létezik Bitcoin alapú hitelkártya és ATM is. A hírek szerint októberben az Amazon is bevezetheti a kriptovaluta elfogadását. Nagyon egyszerű, mivel 10 perc alatt beállítható, és 1% jutalékért euróban bárki másnapra megkaphatja.

Az Ethereum azonban a vállalatoknak is érdekes lehet. Oroszországban tavasszal még börtönnel tiltották, ma már a Burger Kingnél is lehet ezzel fizetni Bitcoinnal. Sőt, hűségpontok helyett a vásárlók Moszkvában és egy saját valutát, Burger Coin-t kapnak. Japánban pedig csökkentett, 8%-os áfát kell fizetni a kriptovalutás vásárlások után. Az észtek Estocin-ja az e-állampolgároknak lenne elérhető, és a gazdasági növekedésből lehetne részesedni vele.

Az MNB szabályozza a magyar pénzügyi piacot, és bár nincsen olyan nyitottság, mint az Egyesült Államokban vagy néhány ázsiai országban, cserébe nagyobb a biztonság is. Az MNB folyamatosan keresi az új technológiák szabályozásának módját. Windisch László előadásából az is kiderült, hogy maga az MNB is rendelkezik fintech megoldással, mert a lakáshitelek összehasonlítását segítő online portál is egy ilyen fejlesztés volt.

A digitalizáció új felügyeleti és szabályozási megoldásokat vár el, át kell írni a papíralapú adminisztrációs szabályokat digitálisra. Ebben óriási potenciál van hiszen, a nagybankok költség / bevétel mutatója 60-80% körül van, a digitalizáció és a fintech ipar ezt segíthet csökkenteni – már csak ezért is érdeke a bankoknak, hogy a fintech változások élére álljanak.

Kiemelten kell azonban kezelni a cyberbiztonságot. A felügyeletnek fontos, hogy kézben tudja tartani a folyamatokat. Ha túl szigorúak a szabályok, akkor is megjelennek így-úgy az innovációk, csak elveszítenék a beavatkozás lehetőségét. De azt sem szabad – már csak a bankok és az ügyfelek védelmében – hagyni, hogy kontrollálatlanul jelenjen meg a fintech újdonság. Ez unfair versenyt jelenthetne, hogy miközben a bankokra szigorú és költségek szabályok vonatkoznak, új cégekre enyhébbnek.

Az új szolgáltatásokat és az ezekhez szükséges szabályokat a regulatory sandbox-ban, azaz egy olyan „homokozóban” lehet kipróbálni, ami lehetőséget ad a gyors alkalmazkodásra. Így kontrolláltan lehet kipróbálni olyan termékeket és szolgáltatásokat is, amit nem felétlen tesz egyelőre lehetővé a szabályozás, de itt be lehet mutatni, hogy miért érdemes emiatt a szabályokat alakítani. Egy pályázati rendszer lesz majd erre, a legjobb megoldásokkal lehet majd bekerülni a programba. A pénzügyi rendszerben azonban nagyon komoly szabályozási rendszer van, amit például a bázeli szabályok is biztosítanak, ezeket muszáj adottnak tekinteni, ezekből nem lehet engedni már csak a biztonság miatt. Ezért nem homokozó, inkább ketrecharc lehet ennek a folyamatnak a legjobb leírása.

A szabályozásban is új, digitális megoldások kellenek. Informatikai módszerekkel már teljes lakosságot lehet vizsgálni, nem csak mintavételezéssel. Például banki integrációnál beszerezték a két érintett intézmény adatait, és ők is elvégezték az integrációt, és addig egyeztettek, amíg minden egyes hibát nem sikerült kiküszöbölni.

Hiba esetén fel kell göngyölíteni, hogy miért került oda, az adat eltérés esetén fel kell göngyölíteni, hogy milyen program hiba lehet e mögött. Teljes adatmentést is használnak már – a brókerügyeknél ez komoly előrelépést jelentett. A szerverek teljes tükörmentését tudják elvégezni, az adatbázisokból „újraépítik” a céges adatokat, új összefüggéseket tudnak találni.

Felhő ajánlás kioldozásával az MNB Európában az elsők között jár, más felügyeletek is tőlük kérték el. Bár olcsó a felhő alapú informatika, de mi lesz, ha pl. egy kaliforniai szolgáltató lekapcsolja a szervert, és leáll a magyar pénzügyi forgalom? Az ezen dolgozó egyik vezetőt az IMF csábította el az MNB-től, aki már világ szinten dolgozik a banki cyberbiztonsági kihívásokon.

Az MNB megvalósította a teljesen online szerződéskötés lehetősége. A pénzmosás miatti küzdelem miatt fontos azonosítást is el kell tudni végezni videóchaten is.

A PSD2-re a jegybanknak is fel kell készülni. A számlainformációs szolgáltató és a fizetés kezdeményező szolgáltatónak több információja lehet, mint a banknak, mert az ügyfél összes bankszámláját láthatja, ezt is védeni kell majd.

A fintech forradalom helyett egyre inkább fintegration felé mozdul el a piac – a hagyományos technológiákra csatlakoznak az újdonságok, így biztonságosabb és kevesebb kockázatot jelentenek.

A hitel lélektana nem sokat fog változni, hiába jönnek új pénzügyi technológiák. Almási Kitti előadásában kiemelte, hogy az emberek inkább most akarnak kevesebbet, mint hosszabb távon többet. A kockázatokat nem mérik fel reálisan – ezért is van szükség a külső segítőre, a szabályozóra.

A hiteleknél nem gondolnak bele az emberek, hogy milyen terheket is fog okozni a hitel visszafizetése. Egy évig jobb vagy éppen holnap biztos jobb lesz. az hogy négy évig rosszabb, az már mindegy, mert az már úgyis később van.

Ha valamim nincsen, akkor a legjobb és legegyszerűbb módszer, hogy spórolok rá. Ehhez mindennap le kell mondani dolgokról egy távlati cél reményében. Az emberek nagy része képtelen erre, ezért rátestálják a bankra, hogy helyettük tegye meg, és gyűjtse be a törlesztőrészleteket. Az önfegyelem hiánya miatt van szükség a bankokra a hitel visszafizetésére. Ez kicsit hasonlít a személyi edzőre – ha már fizetek érte, akkor tényleg elmegyek edzeni, és komolyan veszem.

Az embereket frusztrálja, hogy úgy éljenek, mint mások, az átlag. Úgy akarnak élni, mint ahogy azok, akinek több van. Az emberek jobban akarnak élni, mint amit meg tudnak engedni maguknak. A hitel segít megélni azt, hogy feljebb léptem, a „lúzereket” maguk mögött hagyják. Máris másként nézek rájuk!

De mi van akkor, ha nem tudják fizetni a hiteleket? Ilyenkor még durvábban vág vissza a frusztráció, „még a hiteleket sem tudom fizetni, mit tehetek?” Kérnek egy újabb külső hitelt, pénzügyi segítséget.  Ilyenkor egyre nagyobb a külső nyomás, továbbra se lesz belső motiváció. Szinte egy függőséghez vezethet, mint az addiktív szerek esetében. Nagyon nehéz egy ilyen spirálból kitörni. Ettől jó dolog lehet egyszer-egyszer hitelt felvenni, de ehhez megfelelő önismeret kell, tudni kell a határainkat és a céljainkat.

A peer-to-peer hitelezés egy olyan téma, ami egyre fontosabb globálisan, a Morgan Stanley elemzése szerint 300 milliárd dollárt helyeztek már így ki. Ez azonban nemzetgazdaságilag komoly kockázatokat jelenthet, éppen ezért az MNB nem is támogatja – hallhattuk a korábbi előadáson.

Csehországban más a helyzet: a Zonky.cz már 42 millió euró hitelt helyezett ki. Szerintük hasznos ha az emberek közvetlenül egymásnak adnak kölcsön, közvetlenebb kapcsolat alakul ki.

Miroslav Esser, a Creativ Dock dock partnere nem csak erről a cégről beszélt, hanem elmondta azt is, hogy inkubátorként hogyan építik fel a cégeket. Ők felépítik és a piacon validálják a dizruptív cégeket, és ha már minden sínen van, akkor vagy visszaadják az alapítóknak, de inkább már működő nagyvállalatokba integrálják őket. Így a cégek a saját piacukra veszélyes innovációkat továbbra is maguk irányíthatják.

Csak az adat legyen elég? Sales és marketing trendek az Internet Hungary előadótól

Egy szlovák startup, az Exponea az óriási adatmennyiség értelmezésében akar a cégeknek segíteni. A már az Egyesült Államokban működő és befutott cég képviseletében az alapító Jožo Kováč beszélt arról, hogy a mesterséges intelligenciát milyen sokrétűen lehet használni az értékesítésben.

Az omichanel kommunikáció ma már szinte elvárás, ennek az egyre összetettebb és bonyolultabb útjait a mesterséges intelligencia segíthet megérteni és követni.

A mesterséges intelligencia forradalom pedig már itt van. Ha ezt egy rakéta kilövéshez hasonlítjuk, akkor a hajtőmű az már meg van, ezek a programok és a szoftverek. A hajtóanyag az adat, és ez nagyon fontos, ezt a cégeknek kell megfelelő módon gyűjteni.

Az már más kérdés, hogy a konferencia másik szekciójában az új adatvédelmi szabályok, a GDPR hatálybalépése során mindenki arról beszélt, hogy milyen adatokat nem lehet majd a jövőben használni, vagy éppen csak sokkal nehezebben.

Ennek kapcsán a legérdekesebb az volt, hogy még a tapasztalt médiapiaci jogászok is tudtak egymásnak újat mondani, mert számos részlet értelmezése még várat magával. Mi lesz a sütikkel, mennyire elvárható, hogy minden egyes adatfelhasználásról egyesével tájékoztassák a felhasználókat, hogyan lehet majd minden adatfelhasználási célt előre látni? Új tevékenységekhez hogyan lehet majd hozzájárulást kérni?

Ha nincsen jogi gond, a mesterséges intelligencia az Exponea tapasztalatai szerint egy év alatt akár 300%-os bővüléséhez is segítheti a webshopokat.

Nem kell elvont tudományos dolgokra gondolni, az adatok felhasználását és értelmezését meg lehet tanulni. De ha nem tud valaki ehhez értő kollégát találni, akkor nem szabad félni megfelelő szakembert találni.

Különösen érdekes kérdés a személyre szabott árak esete: az AI segíthet megadni, kinek mit mennyirét lehet eladni. A technológia ehhez adott, és több bevételt is eredményezhet, de nagyon veszélyes. Ha rájönnek a felhasználók, gyorsan elpártolhatnak.

Pam Didner amerikai b2b marketing tanácsadó a legnagyobb amerikai vállalatoknak is ad tanácsokat. Tapasztalatai szerint manapság a legnagyobb kihívás, hogy az egymástól elkülönülő univerzumokat alkotó sales és marketing területeket kell sokkal szorosabban összekapcsolni.

Öt évvel ezelőtt úgy működött egy nagyvállalat, hogy volt a hirdetés, az ügyfélszolgálat és az értékesítési szervezet, amik mind külön-külön végezték a munkájukat.

Ma már sokkal összetettebb, több tucatnyi lépés van, teljesen más ügyfélutak: ha digitális hirdetés után online vásárol az ügyfél, vagy éppen online kap egy promó kódot, amit a boltban válthat be, vagy tévés hirdetés hatására egy dedikált honlapon át vásárol, esetleg közösségi média targetált hirdetésből, akkor más és más pontokan van az egyes „osztályok” beavatkozására. A sales és a marketing nem válaszható ezrért el, egy folyamat része lett a digitális világban. Nem ér véget a munka a vásárlással, azután is követni kell az ügyfelet, a megfelelő kommunikációval kell megtalálni.

Ráadásul nem elég a mostani trendeket lekövetni, a változások nem állnak le. Mert mi van ha az Alexa asszisztensnél vásárol valaki, vagy az okosóráján a hirdetésre kattintva? A legújabb kommunikációs és értékesítési csatornák kezelésre is fel kell készülnie a szervezeteknek – nem csak technológiailag, hanem szervezetileg is.

Az ügyfélutakat követni és mérni kell, az ügyfelet a sales és a marketing csapatnak egyszerre kell követnie, dolgozni vele. Az egész folyamat során az ügyfélélmény szerepét kell erősíteni, ezt kell a középpontba állítani. Ehhez azonban el kell felejteni a korábban megszerzett tudásunkat, mert az ma már nem működőképes!

A sales csapatoknak meg kell értenie a kommunikáció holisztikus felépítését. A kommunikációs csatornákat 4 osztályba oszthatjuk, saját, fizetett, elnyert média és a fizetett közösségi média. Ezeket azonban nem külön kell kezelni, hanem összefüggéseiben. Ha egy fizetett FB posztot organikusan kezdenek megosztani, azt nehéz lenne a hagyományos kommunikációs kategóriákban elhelyezni. Érdemes ezért központilag követni a cég kommunikációs terveit, csatornáit, például Wikipédia oldalt, Amazon hirdetést is fel lehet venni ezek közé. Mindezt gyűjtsék össze a marketingesek akár egyetlen slide-ra, és mutassák be az értékesítőknek – nekik is meg kell érteni, hogy a marketing milyen csatornákat használ, ezek milyen kapcsolatban vannak egymással és az ő munkájukkal.

A marketing csapatoknak újra kell szervezni a digitális megjelenést. A weboldal a virtuális bolt, nem csak egy reklám, a cégről ezt látják a legtöbben, ez a fő és lenagyobb kapcsolat – és egyben a sales számára is fontos felület.

A weboldal felépítése kiemelkedően fontos, folyamatosan változtatni kell az igényeknek megfelelően. Nem elég egy terméket kitenni egy vásárlás gombbal. Több helyen fel kell tüntetni a termék kiemelt tulajdonságait, segíteni és ösztönözni kell a vásárlókat.

Legyen több helyen lehetőség a kapcsolatfelvételre – a contact us több helyen legyen elérhető, bátorítani kell az ügyfelet, hogy megbízzon bennünk. Fontos, hogy könnyen és egyszerűen tudjanak kérdezni. A termékről, szolgáltatásról ne csak leírás legyen, hanem például videó, demó egy klikkre legyen elérhető. A bizalmat növelhetjük, ha például ingyen elérhető a szolgáltatás kipróbálásra – minél kevesebb regisztráció és adat megadása mellett.

A folyamatokat magunknak is rajzoljuk le! Képzeljük el, honnan hova juthatnak el a vásárlók. A digitális kommunikációs csatornáknál mérhetően jól nyomon tudjuk követni a folyamatokat, de ezt minden egyes folyamatnál meg is kell tenni. Az új kommunikációs csatornákat is rögtön ezen keresztűül próbáljuk megérteni és menedzselni. Így akár holnap is a kommunikációs rendszerbe illeszthető egy új csatorna, például ha a hang felismerő rendszereken át akarjuk növelni az értékesítést.

Kerekes Péter, a TEN.Media tulajdonosa és vezetője arról beszélt az előadásában, hogy az Online Trade Marketing hogyan legyőzni az e-commerce utolsó akadályát, hogyan lehet a vásárlást segíteni, amikor a vevő már a honlapon van.

Mennyiben tér el az offline és online világban az emberek döntése? Eltérő, hogyan lehet valakit egy online és offline boltba beterelni. A webshopba alapvetően online, a hagyományos boltba tévé, óriásplakát, újság hirdetések terelik az embereket a közhiedelem szerint.

A vásárlás pillanatában nagyon eltér a két világ. Az online világban a honlapon látjuk a termeket, az árat és a tulajdonságokat. Sokkal több élményt lehet adni az offline világban – lehet élményt adni, pl. üdítőt a strandon egy zuhany alatt árulják, zenei fesztiválon árulják, de rengeteg más lehetőség van erre.

Az offline világban sokat kell költeni a vásárlóra, az üzletek kialakítása és fenntartása költséges, a márka tulajdonosainak kell eszközöket vinni a boltokba. De valami ilyesmi trend van az online világban is: jönnek az e-POS megoldások. Ezekkel az utolsó pillanatban vásárlásra ösztönző eszközök,

Az E-bay például egy olyan alkalmazást készített, amivel ki lehet választani, hogy milyen színű a szobánk, és ahhoz választja ki a megfelelő bútorokat. Az IKEA a kiterjesztett valóságot használja arra, hogy megmutassa, hogy nézne ki a bútor a saját szobánkban: az okostelefonon képes megmutatni, hogy nézne ki a kanapé a sarokban.

Akármilyen hihetetlen, de vannak akik online vesznek gyémánt ékszert: a Forevermark oldallán magunkra helyezhetik és szintén kiterjesztett valóság alkalmazással megnézhetik, hogyan áll nekik.

A boltokban az eladó ad tanácsokat, de ezt online is lehet modellezni. Futócipőnél egy kérdéssor segíthet például: kiválasztjuk, hogy milyen területen, milyen gyorsan, milyen mozgással futunk, és a weblap ajánl nekünk ennek megfelelő cipőt. Az ilyen ajánlási rendszerekkel úgy érezheti magát a vevő, hogy neki személyesen ajánlanak valamit, az igényeit figyelembe veszik.

Belgiumban egy olyan webáruház fejlesztést készítettek, amivel a termékre kattintva egy teljes képernyős banner nyílik ki. Ezen úgy érezheti a vevő, mintha éppbben mefogná a terméket: 3D képeket, videókat lehet nézni. és peresze egy kattintással meg is vehetik.

A hirdetéseknél is vannak új lehetőségek: a Sony a vizes vb alatt olyan bannert használt, amin Kiss Gergő is szerepelt. A hirdetést overlayben ki lehet nyitni, és megjelentek például egy tévé. Nem csak leírva lehetett látni a műszaki cikkeknél unalomig ismert specifikációs listát, de ki is lehetett próbálni, hogy ezek mit is jelentenek,  hogyan néz ki egy ilyen tévén a vizes vb közvetítése. És hogy miért fontos mindez? Mert nem csak arra szabad koncentrálni, hogy 1-ről 1,2 %-ra emeljük a konverziót, hanem arra is, hogy aki a webshopra látogat, minél jobb minőségű szolgáltatást kapjon.