Fizess azonnal! De hogyan? Kinek?

Fizess azonnal! De hogyan? Kinek?
Nagy átalakulás előtt áll az online fizetés, mert a tucatnyi megoldás után most lassan tisztulni kezd a piac, mert a legnagyobb szereplők sztenderd megoldásai hódítanak. Igaz a Bitcoin és társai még alaposan bekavarhatnak... E témakörről is szó lesz az Internet Hungary konferencián.

Az új online fizetési rendszerekről és technológiákról, valamint a kapcsolódó témakörökről igen részletesen, számos hazai és külföldi szakértő beszél majd az Internet Hungary konferencián (ismertető) szeptember 26-27-én Siófokon.

Témáink lesznek többek közt: az online fizetés liberalizációját is lehetővé tévő PSD2, persze a Felforgatók, Fintech szekcióban. De a pénzügyi szektor mellett (bankok, biztosítók stb.) a kereskedelemre, a marketingpiacra, sőt a médiára is erős, sőt drámai hatást fog gyakorolni az online fizetés új és újabb megoldásai, különösen a mobil szegmensben.

Napjaink egyik új „vezényszava” a fintech, ami a pénzügyi, digitális innovációk összefoglaló gyűjtőneve. E hatalmas ágazatának csupán az egyik, igaz erősen meghatározó szelete az online fizetés, illetve ide kapcsolódik még az online személyi hitelezés sok új formája is. Ez utóbbi, ami akár a checkout előtt, vagy már a böngészéskor, válogatáskor felajánl egy újfajta közösségi hitelt, hogy abból vegyük meg a kiszemelt tárgyat – de ne szaladjunk ennyire előre.

Mint közismert, az online fizetéskor már ma is rengeteg megoldás van. Sok nagyon jól meggyökerezett, néhány meg előbb-utóbb hamvába holt. Azt mondják a „Völgyben”, ha egy újítás csak egy kicsivel jobb, kicsivel kényelmesebb, akkor az emberek nem fognak tömegével átállni rá. Kis cégként pedig semmi esély arra, hogy valaki feltalálja magát az új fizetési sztenderdet, ami globálissá válik majd, hiszen ez a terület – hiába forrong – azért felhetetően a legnagyobb játékosok focipályája marad. (Itthon lásd Buxa eredeti elképzelésének zsákutcája.)

Ez, a komplett fizetési megoldások globális elterjesztése tehát a legnagyobbak homokozója! Apple Pay, Samsung Pay, Google Pay, Mastercard, Visa, Amex, PayPal, Square és akár a Bitcoin vagy Ethereum. Ezekre persze sok márkanév épülhet, ráadásul regionálisan pedig még labdába rúghatnak mondjuk a hatalmas lokális webáruházak megnyerésével az olyan nagy szereplők, mint az OTP, az Erste, a UniCredit, a Raiffeisen, vagy mondjuk a PayU, illetve egy teljes keretrendszer tekintetében. Annál is inkább, mert itt kulcskérdés a bizalom, az erős brand és a kényelem, hiszen a Sofort bicskája nem véletlenül tört bele a magyar piacba...

A fizetési újításokat a jövőben például az olyan nagyoktól, mint a Mastercard veszi (PayPass 2.0) a többség, semmint maguk fejlesztik. Külön utakon az OTP története megélhet, de kisebb bankoknak nem kell saját mobilos elfogadást fejleszteni, mert zsákutca lehet és mindenki sajátot akar, illetve viták vannak a jutalékmegosztáson és hasonlókon – lásd Mobiltárca Szövetség fizetési rendszerének kikopása a piacról. És az sem mellékes, hogy még maga az OTP sem mindig fejleszt egyedileg, a Simple by OTP például szintén a Mastercard technológiáját használja.

Magyar kilátások az online fizetés terén

A magyar vásárló (ahogy a külföldi sem) nem fog webáruházanként eltérő rendszereket nézegetni, tesztelgetni, azzal fog fizetni, ahol megvan a bizalom. És ahol nem kell újra begépelni minden adatot.

Az „alulról jövő” hazai technológiák közt talán csak a Barion kapaszkodhat meg valamelyest a lakossági szegmensben. Talán ez a cég is csak addig, amíg be nem jönnek pár éven belül a Bitcoin és/vagy Ethereum alapú gyors tranzakciók vagy a PayPal nem lokalizál erősen.

Lakossági formájában azonban minden kis fizetési megoldást létében fenyegetnek a nagy megoldások. Akár csak az amerikai Stripe, Square vagy a brit TransferWise, melyek agresszíven nyomulnak, de rájuk is nagy fenyegetést jelentenek az olyan kvázi sztenderdek, mint az említett PayPal, melyek nálunk is egyre elterjedtebbek lesznek. Persze más-más fintech szegmensek ezek, de a fogyasztók szemében egy-két erős márnánál több e téren aligha fog gyökeret verni.

Épp a bizalom és a könnyű kezelhetőség miatt például a nagybankok, a PayPal. a Mastercard előnye utcahossznyi, ha több éves távot nézünk, de még a PayU-nak és hasonló társainak is van némi ismertségi előnye.

Nyilvánvalóan egy webes vásárlásnál – mondjuk egy eMag, edigital vagy Bookline vagy akár mondjuk egy mozijegy szintjén – a checkoutnál nem fog 3-4-nél több „kvázi iparági sztenderd” maradni. Lesz a klasszikus bankkártyás checkout (persze ez fejlődni fog akár mobilról is sokkal kényelmesebb lesz), lesz egy Paypal vagy hasonló, és feltehetően lesz egy „alternatív” checkout is. Ez valamilyen Bitcoin alapú módozat, vagy Barion-szerű okos megoldás. Meg lesz egy plusz mező vagy kis checkbox valami loyalty programra, pontbeváltásra. No és egy kuponos mező, ahol valamilyen extra kedvezményt lehet igényelni. És ennyi, hisz nincs aki ennél több opció közt eligazodik. A vásárlóit pedig legkevésbé sem akarja semelyik webshop sem megkavarni az utolsó lépésénél, a fizetésnél.

A fentiek közül – szerintem – az visz majd mindent (de 80-90 százalékot nagy valószínűséggel), ahol a mobilba (nagy biztonsággal persze) „be van építve” a bankkártya és ha böngészek és venni akarok valamit, akkor gyorsan és könnyen megvehetem. Jó, ha maximum az ujjlenyomatomat vagy egy 6 jegyű PIN-t kér a telefonom és vehetem is a pizzát vagy az új iPhone-t hazafelé menet, okosmobilról. Ez ma már működő technológia, csak még nem terjedt el. De a Mastercard-nál már nagyon közel van pl.

Talán a jegyeknél és a turisztikában terjedhet el még valamilyen automatizált egyediség, meg ott sok cég nem 2 db jegyet vesz, hanem tömegesen vásárol. Ezért ott erősebbek lehetnek az alternatív megoldások, de legfeljebb pár évig, utána lemosnak ott is mindenkit a nagyok – ahogy a Facebook és Google is ezt tette. (Arról nem is szólva, hogy az új technológiai megoldások feszegetik a hagyományos értékesítési és árazási gyakorlatokat is, lásd Amazon naponta x milliószor áraz újra, ajánlórendszerek működnek, stb.)

Online hitelezés nagy boom-ja

Itt is elképesztő robbanás van, hiszen nem csak a klasszikus bankok, hanem sok olyan pénzintézet is nyomul, mint a Cetelem, a Provident és társaik, mert a személyi kölcsön piac hatalmas, óriási a profit, és gyorsan is nőnek a kihelyezések.

Sok startup is van, mely ezt a szegmenst reformálná meg, mivel pl. webes vásárlásnál, ha 2-3 kattintásra van az áruhitel, az felpörgeti az online áruház forgalmát is. Viszont, ha a hitelt külön, akár online is kell igényelgetni, az egészen más, mintha a vásárlót plusz két-három adat megadásával, esetleg egy online scoring (hitelkockázati) rendszerrel azonnal lehet neki tényleges törlesztőt mondani.

Egy példa: ha valaki tévét venne és nem csak az van mellette, hogy 200e forint, hanem hogy csak önnek, csak most ténylegesen (egyedileg, azaz az Ön scorigja alapján!) havi pl. 11230.- Ft a törlesztő X hónapon át, amit arról a hitelkártyájáról vonunk le majd rendszeresen, amelyikkel most éppen fizet! És plusz a kiszállításkor esetleg még szingnálnia kell személyesen a hitelszerződést. Ez eddig egy súlyos anomália volt a piacon, mert hitelszerződést csak személyesen lehetett kötni, személyi igazolvánnyal, lakcímkártyával, így pl. személyi kölcsönös cégek online igénylés után is futárt kell küldjenek a papírokkal. Persze ez szuper jól védi a fogyasztót, hogy pár kattintás után ne verje magát hitelbe, de mondjuk ha már online kártyásan fizet valaki, vagy banki utalást csinál, az már lehetne hitelszerződés, mert lehetőség van az online azonosításra 2017 nyara óta.

Az online fizetés terjedésének gátjai

Igazi terjedési gondot csak pár dolog jelent. Így a lakossági edukáció hiánya, a fejletlen pénzügyi kultúránk, a bizalom hiánya és persze az elmúlt 10-15 év technológiai zsákutcái.

Illetve az olyan óriások, mint az Apple Pay, a Samsung Pay pl. nem jött még be Magyarországra. Problémát jelenthet a nagyoknak például az online pénztárgépek, egyéb NAV-os szabályok, és millió más lokális szabály összehangolása. E téren a helyi kicsik sokkal-sokkal naprakészebbek, ám ott viszont a „kritikus tömeg” hiányzik.

Melyiket válasszam, ha webshopom van?

Pontosabban: melyik 2-3-at válasszam checkout-ra ha webáruházam van Itt is jöhet – a szerintem szinte mindent uraló – Mastercard, az Android alapú NFC-s Masterpass 2.0-ával hónapokon belül. Ez teljesen átrajzolja a piacot, sok tízezer fogyasztót behúz. Az ismert és megkedvelt chipes, „péjpasszos”vagy „csippantós” bankkártya online változata rövidesen a telefonba költözik. Sőt a közeljövőben webáruházakba is beépül, így még egyszerűbb lesz a mobilfizetés. E mellett legfeljebb a szuper-rugalmas és extra olcsó hazai szolgáltatók maradhatnak talpon (azok is inkább csak itthon, főként a kisebb áruházakban) és talán a PayPal marad. Azaz csökken a sokszínűség, illetve lesznek szolgáltatói összeolvadások.

Érdekes kísérlet is várható: még nem tudni mikor, de akár egy-két éven belül jön az okosmobilosok közti, szuper-egyszerű pénzküldés, például QR kóddal. Van sok ilyen-olyan megoldás, de rövidesen jön egy nagy, aki ezt el is terjeszti, lehet a Barion lesz, lehet a PayPal, de lehet, hogy a Bitcoin vagy az Ehtereum válik ilyen olcsón „tranzaktálható” digitális készpénzzé. Azaz pár év múlva mondjuk a Jófogáson és a Vaterán is lehet majd két mobil közt pénzt küldeni akár csomagküldés esetén, akár a klasszikus – és ma is igen gyakori – személyes átvételnél. Ez akár kicsit javíthatja még tovább az amúgy is erős C2C piacterek erejét, azaz akár a webáruházak új értékesítésein is észrevehető lesz.

Hosszabb távon pedig jönnek az Bitcoin és Ethereum alapú, de a mai csiga lassú (praktikusan a megnövekedett forgalom miatt több napos) Bitcoin utalásoknál sokkal gyorsabb fizetési cuccok kriptovalutákkal! Már fejlesztik ezeket gőzerővel: itt is csak 1-2 év mire a technológia kiforrott lesz és az emberek is elfogadják.

Hitelezési változások – online és közösségi hitelek

Súlyos anomália volt a magyar piacon, hogy hitelszerződést – egészen 2017 nyaráig – csak személyesen lehetett kötni, személyi igazolvánnyal, lakcímkártyával, így pl. személyi kölcsönös cégek online igénylés után is futárt kellett küldjenek a papírokkal. Júliustól online, webkamerás ügyfél azonosítást is megengednek a frissített jogszabályok!

Felpörgetheti a fogyasztást az online fizetés és hitelezés egyszerűsödése úgy, ahogy a bankkártya offline felpörgette, mert „kevéssé érzed a pénzköltést, ha nem azonnal megy le a pénz a bankszámládról” csak 45 nap múlva lesz esedékes. Még jobb, ha a közösségtől veszel kölcsön és csak 1-2 év alatt kell visszafizetni, totálisan automatikusan. Ne kelljen semmit csinálni, csak élvezni az új kütyüt a lehető legkisebb havi törlesztő mellett, most AZONNAL. Az új generációk egyre inkább erre pörögnek – lásd a csúcstelefonokat is így veszik részletre, rengetegen – megint csak pénzügyi tudatosság és kultúra hiányosságai köszönnek vissza, de talán ez a pénz.probléma generációs gond is egyben. A webáruházaknak jó, és egyre jobb lesz, mert amúgy is évről-évre nő fel az a generáció, akinek nem csak a pénz jelent kissé mást, de az offline bolt a furcsa már.

Ki nyer holnap?

Ki nyer nagyot az új trendeken? Azok a webáruházak, melyek a legjobb fizetési megoldásokat villámgyoran bevezetik és a legjobb online „személyi kölcsön” megoldást is beintegrálják. Lényeg itt a bolondbiztos felhasználóbarát felület és a bizalmat ébresztő fontos partner.

Emellett nyer a kriptovalutás (remélhetőleg nem a pilótajátékos, nem a csalótípusú) szolgáltató, mely(ek) Bitcoin vagy Ehereum alapon az első, jól és biztosan működő 1-3 másodperc alatt „tranzaktáló” kriptovaluta fizetést megvalósítják és „kvázi szabvánnyá” teszik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …