Most kell lecsapni a szexi magyar gamerekre

Most kell lecsapni a szexi magyar gamerekre
A Media Hungary e-sport szekcióján kiderült, hogy a hazai reklámozók zöme még mindig nem találta meg ezt a jelentős (425 ezres!), válogatós, de hűséges tömeget. Pedig bizony valódi sportról van szó, amire milliárdokat szórnak el honfitársaink, és ugyanúgy bámulják, mint a focit.

És maradjunk is a labdarúgásnál, ami egy igen szexi biznisz – hívta fel a figyelmet Andreas Blumauer az e-sport szekció kezdetén. Az osztrák úriember egy nagyon is valóságos klub, a helyi élvonalban vitézkedő SKN St. Pölten vezérigazgatója. Ahogyan azt előadásának sommájában is megfogalmazta: „Egy sportág sincs, ahol a gazdaság, a politika, a társadalom ilyen mélyen involvált lenne, ahol ilyen intenzív kapcsolat lenne szurkolók és klubok között. Mégis, az új generációhoz már nem úgy vezet az út, mint korábban, amikor szülők a gyerekekkel a stadion lelátóin töltöttek értékes órákat, és mutatta meg a régi generáció az újnak a labdarúgás varázsát”. És ez hatványozottan igaz az SKN St. Pöltenre, hiszen a liga legújabb, 2000-ben létrehozott klubja.

Akkor FIFA-zunk egyet
A szakember kiemelte, hogy először a nagy klubok kezdtek el a „digitális világon keresztül is érzelmeket izzítani a labdarúgás körül. Ez az új generációs márkaépítés a labdarúgásban”. A klub szerencséjére az osztrákoknál konzolokon is lejátsszák a bajnokságot, amit sikerült is megnyerniük, így hozva dicsőséget és sok fiatal rajongót a csapatnak. Aki pedig nem ismeri a világ egyik legsikeresebb, az EA által évről évre kiadott sportjáték-sorozatát, annak valószínűleg nincsen 6 és 40 közötti hímnemű ismerőse, az őrület nagyságáról az alábbi cikkben kaphat némi képe némi képet.

Trunk Zsuzsannának, a BrandTrend ügyvezetőjének pályára küldésének (bocsánat) időzítése sem volt véletlen, hiszen éppen az osztrák csapat „nem hagyományos” szurkolói toborzásában vesz részt. A kampányban a csapat focistái vallanak a hétköznapjaikról a Youtube-on, így közelebb hozva a játékot a szurkolókhoz. Trunk Zsuzsanna elmondta azt is, hogy szeretnék kiterjeszteni a projektet az osztrák és magyar válogatottra is.

Fogadjuk el, hogy a gépen pöcifocizás sport!
Pintér Róbert, eNet kutatásvezetője visszakalauzolt minket a téma kapcsán az alapokhoz, és kitartóan tovább oszlatta azt a becsípődést, aminek már nem is kéne annak lennie. Ha mindenben hasonlít a hagyományos sportokhoz, tehát stadionokat tölt meg (khm), szurkolótáborok vannak, és rengetek pénzt mozgat meg, akkor az bizony profi sport.

És hogy mennyi pénzről is van szó? 2018-ban 41 milliárd forintot pörgettünk el hazánkban a játékokhoz köthető civilizációs csecsebecsékre, talán a témát itt nem is taglalnám tovább, hiszen az eNet videójátékos, gameres anyagai megteszik ezt, és az előadás teljes slide-ja is elérhető. Azért arra felhívnám a figyelmet, hogy magukban a játékokban is elpörög évi 4 milliárd, hogy mire is, arról kicsit lejjebb.

Pintér Róbert kezdte meg az előadáson a hazai, 3,7 milliós (!) játékosállomány felboncolását, ami ugye a telefonon Candy Crush-t nyomkodó háziasszonytól a napi több órát gyakorlással töltő profi sportolóig (!) terjed. Aki szexizmus vádjával illetne, előtte olvasgasson szépen eNet kutatásokat, melyben azért az is benne van, hogy az e-sportban érintett 420 ezer fő zömét azért fiúk és férfiak alkotják. Ennek a csoportnak pedig egy jelentős része nem csak játszik, hanem nézi a versenyeket, összefoglalókat, mint ha foci lenne…

Azok a szexi gamerek
Kun Miklós, a MediaCom kutatásvezetője folytatta a darabolást, csak rá is préselte az egészet a médiára. „A gamer és a geek fogalma összefonódott, a marketing pedig nem szereti a nem szexi dolgokat, de a gamer már nem ilyen” – fogalmazott. Visszatért arra a gondolatra, melyet Pintér Róbert hazánkra levetíve már tárgyalt, hogy bizony a gamer szívesen költ a szeretett játékához köthető dolgokra. Itt emelte ki az úgynevezett skineket, amik valójában a játékon belüli grafikai elemek, például egy halálfejet ragaszthatunk a kedvenc puskánkra néhány dollárért, hogy még vadabbul nézzen ki a karakterünk. Ugyan ez a tulajdonlási, kapcsolódási érzés érvényesül a perifériákra, amik az olyan kiegészítők, mint az egérpad, amin ha a mondjuk Diablo 3-as grafika van, akkor azt a játékos szépen megveszi, és akár a barátainak is rendel belőle karácsonyra.

Kun Miklós ugyanakkor hozzátette, hogy azért nem lehet mindent lenyomni a játékokra szerveződő közösségek torkán. Egy egyszerű példával demonstrálta, hogy miről is van szó: chipset nem lehet árulni nekik, mert csúszni fog a kezük a klaviatúrán, viszont az energiaitalokat, mint a G Fuel gyakorlatilag kétdobozra szlopálják. Meg kell említeni, hogy a MediaCom kutatásvezetője is kiemelte: a gamerek birodalmában bizony döntően urakról beszélünk, így bizony ez is farag az eladható termékekből.

Kattints inkább az Esport1-re!
Biró Balázs György, az Esport1 alapítója a játékok világába kalauzolt el bennünket, melynek részletezésétől eltekintenék, mert végtelen téma, honlapjuk pedig tágra nyitott kapu ebbe a végtelenbe, és azon is túlra. Csak 3 morzsa az előadásból:

  • Amitől most a gyerekek megőrülnek, a Fortnite. Fél év alatt 100 millióan csatlakoztak, napi szinten 15 millióan nyomkodják. És minden gagyiárusnál és játékboltban lehet kapni a Fortnite logójával és szereplőivel ellátott ruhadarabot, pizsamát, mindent

  • A Minecraft egy virtuális Lego, amibe már fejlesztési stációban be lehetett szállni, mára pedig az iskola falain belülre is beszivárgott, magyarán edukációs céllal is használják.

  • Millióféleképpen árulják magukat a játékokat, van amit ingyen adnak, de utána költetnek, vannak giga piacterek, mint a Steam, ami ellen a nagyobb kiadók keményen küzdenek. A Fortnite-ot kiadó Epic terveiről egy kiadósabb cikk az angol nyelv barátainak.

Csak az igazival
Hamza Emese, a Mitótól felhívta rá a figyelmet, hogy már nem csak a videojátékozáshoz közvetlenül kapcsolódó márkák próbálják elérni a hardcore gamereket Magyarországon. Elég itt a Vodafone-ra és a K&H-ra gondolni. A szakértő megsorozta a nagyérdeműt a szektor által generált őrült pénzekkel, aki részleteiben be akar csobbanni a százmilliárd dollárok közé, íme egy angol nyelvű cikk szép kis grafikákkal.

A marketingesek szempontjából nagyon vonzó célcsoportot jelentenek a gamerek, hiszen jellemzően városi fiatalokról beszélünk, akiknek van mit a tejbe aprítaniuk – emelte ki Hamza Emese. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez a réteg nagyon nehezen elérhető. A felhasználók szinte csak a témába vágó Youtube és/vagy Twitch csatornákat követik, és ami még nehezíti a helyzetet, hogy 70 százalékuk csak egy játékban él.

Gyerekcipő
Itthon a szponzorok az e-sportot még mindig a gaming részeként képzelik – emelte ki, ami ugye, mint láthattuk, nagyon nem igaz, hiszen az előbbihez a 420 ezres tábor, míg utóbbihoz 3,7 milliós csoport rendelhető. Ugyanakkor hozzátartozik az is a történethez, hogy a játékosok zöme sincsen még profi (ön)marketingessé kiképezve, de ahogyan elhangzott, itt tehetnek sokat az ügynökségek.

A gamer közösségek alapvetően szkeptikusan állnak a kívülről jövőkhöz, de ha látják, hogy egy hiteles cég érkezik, mely ugyan úgy elkötelezett az adott játék mellett, és építi a közösséget, akkor pozitívan fogadják – zárta az előadássorozatot Hamza Emese. Az előadásának a silde-ja az alábbi linken tekinthető meg.

Búcsúzóul pedig egy videó a budapesti V4 Future Sports Festivalról, ami azért érzékelteti, hogy miről is szól ez az e-sport.

(Borítókép: Blizzard Enterntainment)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!