Hűségprogramoknak nem csak jelenük, de jövőjük is van

Hűségprogramoknak nem csak jelenük, de jövőjük is van
Hogyan veszik ki a hűségprogram tagok a részüket a márka építéséből? Kik vesznek részt a programokban? Hogyan mérik ezek sikerességét? Mi a különbség a programban részt vevők és a programon kívüliek üzleti eredményei közt? Lehet-e sikeresen kilépni a tematikus vásárlói napok promócióiból?

DIMSZ hiánypótló hazai hűség- és kedvezményprogram kutatásáról beszélgetett Huszics György, a DIMSZ elnöke Stéger Anettel, a Magyar Posta kutatási osztályának vezetőjével, Récsán Gáborral, a MÜPA értékesítési- és marketingigazgatójával és Kanyó Rolanddal a dm Kft. marketing- és PR vezetőjével a Digital-Media Hungaryn. Cikkünk a kerekasztal beszélgetés legfontosabb tanulságait és legérdekesebb momentumait foglalja össze.

Felvezetőjében Huszics György elmondta, hogy a kutatással az elsődleges cél a nemzetközi felmérésekhez hasonló hazai benchmarkok meghatározása volt az adatvezérelt marketing területét képviselő szövetségnek. Jóllehet a programok üzemeltetői ugyan ismerik a saját eredményeiket, de nincsenek ágazati igazodási pontok, amikhez viszonyítva értékelhetnék a teljesítményt, ezért vált fontossá a terület beható vizsgálata. Első körben a lakossági vélemények (B2C) feltérképezése történt meg, amit a második körben tervezett üzemeltetői oldali (B2B) felmérés tesz majd teljessé.

Huszics György

A DIMSZ hűség- és kedvezményprogram kutatása

Stéger Anett a hazai lakósságra reprezentatív hűség- és kedvezményprogram kutatás bemutatása kapcsán kiemelte, hogy a fogyasztók körülbelül 80 százaléka tagja valamilyen hűségprogramnak, és ennek a csoportnak a 75 százaléka aktívan használja is ezeket a programokat. A vásárlói aktivitást nézve egy fő átlagosan nagyjából 3 és fél hűségprogramban vesz részt, ami a nemzetközi 14/7-es (tag/aktív) értékhez képest alacsonynak mondható.

Stéger Anett

A legnépszerűbb kedvezményeket vizsgálva - nem meglepő módon - az azonnali kedvezményt adó vagy a pontgyűjtés, illetve a forintra beváltható típusok voltak a legnépszerűbbek, láthatóan a magyar fogyasztókat a közvetlen vagy a direkt pénzvisszatérítés mozgatja leginkább. Ezért még hűségidőt is vállalnak, nagyjából 80% mutat hajlandóságot erre. Sőt, több, mint 50% akár 2 évet is vállalna, persze a hajlandóság erősen terület- és élethelyzet függő. A kedvezmények kapcsán – a pontokon, forintokon, százalékokon túl – a válaszadók több, mint háromnegyede szívesen látna a kultúrához kapcsolódó kedvezményeket is a hűségprogramok kínálatában.

Az ágazatok versenyét - nem meglepő módon - az élelmiszer-kereskedelem nyerte, az ezen a területen működő hűségprogramok a legnépszerűbbek. Őket követik a telco, majd a drogériák, például a dm és a Rossmann, hűségprogramjai. „Fontos megjegyezni azonban, hogy az adatokat mélyebben vizsgálva a nemek mentén alapvető különbségeket láthatunk: a drogériákat jellemzően mi nők használjuk ki, de például a benzinkutaknál a férfiak vannak túlsúlyban.” - mondta el Stéger Anett. „A konkrét programok sorrendjét kutatva azt láttuk, hogy a Tesco Clubcard a legnépszerűbb, őket követi a co-branded formában működő Supershop, majd a Rossmann és a dm programjai.” – emelte ki a kutatás vezetője.

A DIMSZ honlapján elérhető kutatási anyag további részletes információkat ad a programokhoz kapcsolódó kommunikációs csatornák kedveltségéről - a fogyasztók irányába és a fogyasztók irányából-, a plasztikkártya és a mobilapp meglétével kapcsolatos elvárásokról, a digitális affinitásáról, a márkához való kapcsolódás szükségességéről.

„Három tanulságot emelnék ki a rengeteg hasznos megállapítás közül. Az első, hogy a covid időszak alatt a programok változatlan hatékonysággal, sőt, a korábbinál intenzívebb beváltási aktivitással működtek. A második - bár alapelvárás, de a számok is megerősítették -, hogy a programok tényleg hatással vannak a márkaválasztásra, akár a márka mellett tartva, akár a márka irányába mozdítva a vásárlókat. A harmadik pedig, hogy a fiatalabb korosztály is hasonlóan fontos értéknek tartja a hűséget, tehát a programoknak nemcsak a jelenben, de a jövőben is kiemelt szerepe lesz a márkák életében.” - hangsúlyozta összefoglalójában Stéger Anett.

Récsán Gábor a MÜPA értékesítési- és marketingigazgatója bemutatta az intézmény hűségprogramját

A MÜPA hűségprogramjának szükségessége és ereje leglátványosabban az itthon kevésbé ismert nemzetközi sztárok előadásainak értékesítésekor mutatkozik meg. Példaként Récsán Gábor a New York-i Metropolitan Opera gyakori vendégkarmesterét Christian Thielemannt hozta fel. Thielemannt a magyar közönség, kimagasló nemzetközi sikerei ellenére, nem ismeri annyira, hogy egy plakátkampányt követően megtöltsék a nézőteret. Ilyen esetekben kap kiemelt szerepet a hűségprogram, mely egyrészt bizalmi környezetet teremt a közönség számára, több információ átadását teszi lehetővé a felületein, és a programból származó adatok mentén, sokkal személyesebbé tudja tenni a bemutatást, programajánlást.

Récsán Gábor

A teljes képhez hozzá tartozik, hogy a MÜPA a klasszikus zenétől az újszínházon, a gyermekprogramokon keresztül az irodalomig és a filmig több, mint tízféle műfajban, éves szinten másfélezernél is több produkciót visz közönség elé. Mindezt úgy, hogy nincs saját társulata, nem gyakoriak a a repertoáron lévő előadások, tehát hosszú távú márkaépítésre ezen programok esetében nincs lehetőség, mondta el Récsán.

Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy fellép a drezdai Staatskappelle május 26-án és legközelebb valószínűleg pár év múlva láthatjuk őket csak ismét. A Müpa programjának jelentős része ilyen egyszeri alkalom, ahol nincs lehetőség arra, hogy egy sztárt több hónapon keresztül felépítsünk. Ilyenkor válik fontossá az a tudás, ami a hűségprogramból érkezik. A tagok által nyert adatok felhasználásával könnyebben tudunk eljutni olyan közönséghez, akik számára érdekes lehet Thielemann és a Staatskapelle, és több csatornán keresztül tudjuk nekik elmagyarázni, hogy miért is érdemes őt megnézni. Az egyik legnagyobb érték az adatok mellett abban a MÜPA és a hűségprogram tagok közötti bizalmi viszonyban rejlik, ami alapján ők akkor is eljönnek egy-egy koncertre, ha nem igazán ismerik az előadót.

Nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogyan is működik a MÜPA hűségprogramja. Klasszikus többszintű megoldásról beszélhetünk (alap, ezüst, arany, platina), a vásárlásért pont jár, majd bizonyos pontértékek elérése kedvezményekre jogosít az elővásárlástól kezdve a jegyár kedvezményeken, exkluzív épületbejárásokon keresztül a dedikált parkolóhely foglalásokig.

A program 2014-ben indult, 2015-ben már 2500 regisztrált volt, ma már több mint 30000 és ez a gyakori jegyvásárlásokat tekintve jellemzően két személyt jelent, ami alapján a MÜPA célcsoportjára vetítve jelentős elérésről beszélhetünk.

A program igazi erejét, az elérés mellett, az adatok és az azokból nyert insightok adják. Például amikor észreveszik, hogy a korábbi jegyvásárlási szokások hirtelen kibővülnek a gyermekprogramokkal, és máris bővíthetik az ajánlások körét újabb tartalmakkal. Természetesen, ezek mögött a felismerések mögött átgondolt operatív és analitikai elemző dashboardok állnak, melyeken jól érzékelhetők a trendek, elmozdulások.

A legfontosabb, hogy ezt az összetett működést egyértelműen igazolják az eredmények. A 2021-es csonka évben – mivel a felében zárva voltak – 207 alkalommal küldtek emailt, összesen kb 2,5 millió címzettnek, megfelelő szegmentációkkal. Az átlagos megnyitási arány 40% volt. Ez már önmagában is olyan eredmény, melyet több kereskedelmi márka is szívesen tudna magáénak. Ebből is kirívó a platina szintű programtagok teljesítménye: ők 60-75% közötti megnyitást produkálnak, és ami még különlegesebb, hogy a kiküldést követő 4 órában, ebből már 50% beérkezik! Tehát nem csak sokan nyitják, de gyorsan is nyitják.

Az eredmények visszaigazolják azt a rengeteg munkát, amit bizalmi viszony kialakításának szenteltek, arra törekedve, hogy a MÜPÁra egyfajta kurátorként tekintsenek. A kulturális terület egy borzasztóan változó és nagyon sok fejlődésen keresztül menő iparág. Folyamatosan jönnek új sztárok, új előadók, új műfajok. Akkora a mozgás, hogy még a legtöbb művészet kedvelő ember sem tudja követni. Céljuk, hogy meglegyen az a bizalom, hogy a nézők elfogadják, az előszűrt a tartalmakat, produkciókat és hogy csak a legjobbakat engedik a színpadokra. Így kialakul egy olyan kapcsolat, ha nem is ismerik az előadót, viszont szeretik az adott műfajt, amiben az adott művész tevékenykedik, akkor tudják, hogy a MÜPÁra bízhatják magukat, így elmennek és meghallgatják. Tudják, hogy a MÜPÁban nem fognak csalódni.

A bemutatót követően Kanyó Roland, a dm Kft marketing- és PR vezetőjének csatlakozásával tovább vizsgáltuk a hűségprogramokkal kapcsolatos tapasztalatokat. A beszélgetésben a Covid időszakra adott válaszokat és a program hatékonyságát mérő mutatókat jártuk körbe vendégeink segítségével.

MILYEN VÁLASZOKAT ADTAK A COVID HELYZETRE?

Kanyó Roland (dm): A covid kérdés kapcsán mi nagyon érdekes lépésre szántuk el magunkat. Ahhoz azonban, hogy ez érthetőbb legyen, röviden a háttérről. Éveken keresztül nagyon komoly százalékos rendszerrel dolgoztunk. Majd ezen változtattunk és elkezdtünk pontrendszerben gondolkodni és a pontokat forintra átfordítva visszaadni kedvezményt a vásárlónak, tehát gyakorlatilag egy fizetőeszközről beszélhetünk.

A kutatás bemutatásakor felmerült a PIN-kód használat kényelmetlensége. Nálunk ez nem érdemi probléma, az applikáció nagyon jól működik, és nem is szükséges, hogy magával vigye valaki a kártyát, telefonra is befotózhatja, de sokan lefénymásolták és úgy hozzák a vonalkódot magukkal, hogy egy családból többen tudjanak pontot gyűjteni.

Vissza a kérdéshez, már a Covid előtt beszélgettünk a Glamour és Joy napok szerepéről felsővezetői szinten, hogy mit hoz és mit visz a tapasztalataink alapján. Feltettük a kérdést, hogy miért jó az nekünk, hogy rengetegen bejönnek ezen időszakok alatt a dmbe is vásárolni, viszont nem csatlakoznak a programhoz.

Azt láttuk, hogy a totál vásárlás 60%-át is kitevő hűségprogram-kártya használat ebben az időszakban 40% alá esik vissza. Tehát aki bejön, az azért jön be, hogy kuponnal vásároljon, és sajnos nem azért, mert ő hűséges dm vásárló. Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy tereljük be őket a programba, legyenek lojális vásárlók belőlük, és meghoztuk a döntést, hogy kiszállunk Glamour és Joy napokból.

Nem volt könnyű elhatározás, mert tudni kell, hogy az összes nagy beszállító partner – mint például az Unilever, a Beiersdorf, vagy a Henkel - több kupont vett nálunk, és ebben a periódusban ebből kimaradni, átengedni ezeket a kuponbeváltásokat a versenytársaknak, egy nagyon veszélyes lépés, de hát kockáztatnuk kell.

Itt jött be a Covid, elmaradtak a Glamour napok és nem tartották meg a Joy napokat sem.

A mi válaszunk az volt, hogy ebben az időszakban a totál vásárlásra adtunk többszörös pontot. A teljes vásárlás végösszege hússzoros pontot ért, viszont csak az kapja meg, aki nálunk regisztrált törzsvásárló. Az eredményt el sem akartuk hinni: az akciós periódus forgalma a karácsonyi forgalmat is verte.

Az látszik, hogy a bónusz napok nálunk a karácsonynak felelnek meg, így évente ötször van karácsony: áprilisban, májusban, októberben, novemberben és persze decemberben. Az elképesztő forgalomnövekedés mellett nagyon szépen nőtt a törzsvásárlók száma is. Mindemellett nőtt a kártyával történő átlagos vásárlások száma, a kártya használata, a kupon használat is nemzetközi szintnek megfelelő. Az általunk figyelt 15-20 mutatószám alapján több esetben is nemzetközi első helyen vagyunk.

Récsán Gábor (MÜPA): Nekünk a Covid viszonylag megterhelő időszak volt. Több működési modellt is kénytelenek voltunk kipróbálni azon a skálán, hogy teljesen zárva voltunk, aztán lehetett előadást tartani, csak nézők nélkül, majd nézőkkel, de csak üres hely kihagyással. Ez egy iszonyatosan nagy kihívás volt, nagyon fel kellett rá készülni.

A márciusi lezárás idején gyorsan kapcsoltunk, és streamingre váltottunk, köszönhetően a MÜPA óriási archív videótárának. Úgy gondoltuk, hogy az emberek lelki egészsége is fontos, ezért igyekeztünk heti 4-5 alkalommal ingyenes online tartalom formájában elérhetővé tenni a közönség számára a kultúrát.

Próbáltuk kibekkelni azt az időszakot, amíg nem lehetett koncerteket rendezni. Aztán kolléganőm ötletére egy autós mozit rittyentettünk gyorsan a parkolóban, ahol az autóban ülők egy óriás kivetítőn nézhették, hogy mi történik 20 méterrel arrébb, a falakon belül a Fesztivál Színház színpadán, miközben élvezhették a koncertet az autó magányában az autórádión keresztül. Amikor a fellépő zenekari tagok kijöttek az ablakhoz, akkor rájuk dudáltak, meg villogtak nekik, így „tapsolva” meg az előadást. Mondanom sem kell, hogy ezek a kreatív megoldások sem tudták kiváltani az élő koncert élményét, a közönség mégis hálás volt, és a programoknak, közvetítéseknek köszönhetően a hűségprogram tagjaink száma a covid ellenére folyamatosan nőtt – elsősorban az online közvetítéseknek köszönhetően.

MILYEN KPI-OK SEGÍTSÉGÉVEL MÉRIK ÉS MONITOROZZÁK A PROGRAMOK HATÉKONYSÁGÁT?

Kanyó Roland (dm): Multiként rengeteg mutatószámot használunk, ezek alapján ítélik meg az eredményességünket a helyi piacon és nemzetközi szinten is. Nem meglepő, hogy kereskedelmi egységnél a forgalmi adat az egyik legfontosabb. A hűségprogram vonatkozásában azonban másra is figyelünk.

Az egyik mutató amit kiemelnék, az a regisztrált törzsvásárlók száma. Tudatosan használom a „regisztrált” szót, mert attól, hogy valaki törzsvásárló, van egy kártyája, nem biztos, hogy ő be is regisztrál a programba és azt aktívan használja. A dm esetében ez nagyjából úgy néz ki, hogy van körülbelül másfél millió kártyával rendelkező törzsvásárló. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy regisztrált is, hiszen enélkül is tudja használni, gyűjteni a pontokat. A kedvezmények egy köre azonban csak akkor lesz elérhető számukra, ha regisztrálnak és megadják az adataikat. Számunkra azért volt fontos ennek a körnek a bővítése, mert én róluk csak akkor tudhattam – maradva a MÜPÁs gyerekelőadás példánál -, hogy gyermek született a családban, ha ehhez a megfelelő adatokat a vásárló megosztotta velünk. Amikor már látható, hogy ki kezdett el gyermek termékeket vásárolni, akkor már tudom célzottan ajánlani nekik ezt a termékkört.

További kiemelt mutató, a számunkra fontos témához, a fenntarthatósághoz kapcsolódik. Mérjük, hogy mennyien vásárolnak fenntartható terméket öko-bio-natúr vonalon, az ezt a területet népszerűsítő kommunikációnk eredményeként.

Visszakanyarodva a kifejezett program mérőszámokhoz, a regisztrált vásárlók és a kártyával történő átlagos vásárlási érték mellett kiemelten kezeljük a pontbeváltás mutatóját. Ez utóbbi egyszerre mutatja, hogy értik és jól használják a programot, hiszen a beváltás ugyanúgy célunk, mint a vásárlás ponttal történő jutalmazása. Nem beszélve arról, hogy ez újabb vásárlást generál.

Egy konkrét példával érzékeltetve a pontbeváltás fontosságát, ismét a Glamour és Joy napok példáját hoznám. Az akció kapcsán arra számítottunk, hogy április és május lesz a befektetési időszak, rengeteg pontot adunk ki, amit majd a következő hónapban beváltanak. Döbbenten láttuk, hogy rögtön a promóciós időszak utáni héten, a kiadott pontok 110 százalékát váltották be, tehát többet, mint amennyit kiadtunk. Olyan, mintha azonnali cselekvésre sarkallna: ajándékot kaptam, gyorsan elköltöm. Ennek tulajdonítjuk az idén januári vásárlási lázat is, feltételezzük, hogy az adóvisszatérítés elköltése történt.

A KPI és a Covid témakör kapcsán annyit tennék hozzá, hogy márkaérték index kutatás segítségével mérjük, hogy hol tartunk megítélésben. A fejlődésünket pedig annak is tudjuk be, hogy a covid időszaka alatt láthatóak maradtunk: nem vettük le az óriásplakátokat, nem fejeztük be a tévé-hirdetéseket, megtartottuk a szórólapokat.

Récsán Gábor (MÜPA): Nálunk annyiban különbözik a rendszer, hogy a pontokat nem lehet levásárolni, az emberek azért gyűjtik a pontokat, hogy magasabb szintre lépjenek a hűségprogramban és nagyobb kedvezményekben részesüljenek. Évente van egy fordulónap, amikor az elévült pontokat levonjuk, így akár vissza tudnak esni egy szintet, ha év közben nincs vásárlási aktivitás. Ha jól tudom, a dmnél ez másképp működik.

Kanyó Roland (dm): Valóban, mi nem vonunk le pontokat évülés miatt, viszont, ha valaki három évig nem fejt ki aktivitást, az inaktív státuszúra tesszük. Ez minimális esetben történik meg.

Récsán Gábor (MÜPA): A mutatókra rátérve, mi is a forgalmat és az aktivitást mérjük. Nálunk szintek vannak, melyet egy piramisként lehet elképzelni. Legfelül a rendkívül aktív, de kis számú platinakártyásokkal, alattuk arany és ezüst és végül az alap szintek, melyeknél a létszám növekedésével a vásárlás és az aktivitás csökkenése jár együtt. Külön követjük a szintváltásokat, a szintek közötti mozgásokat, hiszen ez is szorosan összefügg a költésekkel és az aktivitással.

Nem csak a számokat figyeljük, hanem a fogyasztói szokásokat, visszajelzéseket is. Azt tapasztaljuk, hogy a hűségprogram tagjaink annyira lelkesek, hogy rengeteg visszajelzést adnak nekünk. Dicséretet és kritikát, ezekből sokat lehet tanulni, és érdekes, hogy minél magasabb szinten vannak, annál erősebb ez a visszacsatolás. Bátran megfogalmazzák a legmerészebb kritikáikat is, tanácsokat adnak, hogy kiket hívjunk meg, hogyan kellene koncertet szervezni. Rengetegszer vannak jó ötleteik is, és ezeket igyekszünk beépíteni a működésükbe.

Kanyó Roland (dm): Erre én is visszacsatolok, van egy közösségimédia csoportunk, az Active Beauty törzsvásárlók csoportja, egy zárt csoport, amihez lehet csatlakozni. Na, ott érdemes olvasgatni! Az ötletektől kezdve megvalósításon át minden van. Tudatosan foglalkozunk velük és úgy moderáljuk, hogy nem moderáljuk. Nem szólunk bele, hagyjuk őket érvényesülni. Vannak nagykövetek, akik meggyőzik a többieket, elmagyarázzák, hogy működik a program, elmondják, hogy miért döntött úgy a dm ahogy.

Huszonöt-harmincezer ember van jelenleg ebben a csoportban, van mellette külön a kisbabás csoport, egy másik, amelyik a fenntartható fejlődéssel foglalkozik. Több ilyen pici közösséget hoztunk létre, amik a törzsvásárlói programon kívül van közösségi média térben, itt tudnak kommunikálni, és mi csak figyeljük, hallgatjuk őket, tanulunk tőlük. Nagyon jó dolog.

A csoportokban lévő nagyköveteket nem mi jelöljük ki, ez nem blogger, vagy influencer együttműködés. Ők vásárlók, akik annyira hűségesek a márkához, hogy ők megvédik a márkát, megvédik a céget, ha valami negatív dolog történik, ők leírják a pozitív tapasztalataikat.

Récsán Gábor (MÜPA): Nálunk is nagyon hasonló jelenség indult el. Az online közvetítéseknél vettük észre, hogy a nézőink a streamek alatt a Facebookon, a Youtube-on egymásnak kezdenek el üzengetni: „Köszönöm!”, „Szép estét kívánunk!”, „köszönjük a MÜPÁnak”, és így tovább. Ez olyan szintre ért, hogy a bérletindításkor azt vettük észre, hogy az emberek találkoznak az előcsarnokban, és olyanok, akik eddig nem nagyon látták egymást, megbeszélik, hogy ki hova szeretne ülni, meg, hogy egymás mellé ülnének.

Az ismeretség az online világból jött, és a MÜPÁban teljesedett ki. Ez a felismerés vezetett minket oda, hogy létrehoztunk egy MÜPA+ csoportot a Facebookon, amit mi sem nagyon modernálunk. Ott is észrevehető az, hogy az emberek kommunikálnak, segítik egymást.

Talán annyi a különbség, hogy mi bevonjuk őket olyan formában, hogy például először nekik mondjuk meg, hogy ki fog jönni, próbálunk itt exkluzívabb tartalmat adni, de ez egy teljesen önjáró csoport. A tagok élménybeszámolókat, fotókat osztanak meg egymással, kérdéseik vannak, segítenek, esetleg jegyet is cserélnek, egy igazi közösség alakult itt a MÜPA barátaiból.

LÁTVA A KPI-OKAT, ISMERVE A VISSZAJELZÉSEKET, MIN LENNE ÉRDEMES VÁLTOZTATNI?

Kanyó Roland (dm): A dm esetében 14 országban jelen lévő márkáról beszélhetünk, így gyakran felteszik a kérdést, hogy miért nem lehet használni külföldön az itthon megismert és megszeretett programot. Erre jogi és pénzügyi magyarázat van, de ezt nem könnyű elmagyarázni. Ugyanakkor elfogadják a választ, amit tőlünk kapnak.

Van viszont olyan terület is, amin nem változtatnék. A mai napig váltig állítom, de 5 évvel ezelőtt is ezt képviseltem itt egy kerekasztalbeszélgetésen, hogy van egy olyan réteg és egy olyan régió Magyarországon, akiket nem tudsz elérni digitálisan, csak print formában és szükség van rájuk. Én nem tartom jó iránynak ezen csatornák drasztikus megszüntetését. Szerintem az egészséges egyensúlyt kell megtalálni. Látjuk, hogy van egy olyan réteg – például a 80 év körüliek -, akik nem fogják elővenni a telefont, miközben ők is szeretnének részesülni a kedvezményekben, cserébe ők azok, akik be tudják hozni a fizikai kártyájukat. Lehet, hogy nem tud majd a többszörös pontot adó akciókba beszállni, meg email hírlevelet se fogja olvasni, de tudja gyűjteni a pontokat az alapkedvezményért. Nekik ez fontos, így nekünk is.

Récsán Gábor (MÜPA): Mi is nagyon fontosnak tartjuk a visszajelzéseket és nálunk volt is az offline kiadvánnyal kapcsolatos komment. Mi is elsősorban az idősebb korosztály miatt „tartjuk műsoron”, és jelezték is, hogy az arculati okokból használt betűméret és betűszín nehezen olvasható számukra. Kérték, hogy nyomtassuk feketével és egy kicsit nagyobb betűvel. Azóta ezt így csináljuk, igyekszünk a hűségprogram keretein belül kapott visszajelzéseket beépíteni mindennapjainkba.

Huszics György (DIMSZ): Izgalmas és hasznos beszélgetés volt, köszönöm! Ebből a rövid beszélgetésből is látszik, hogy milyen fontos az információáramlás és a tapasztalatcsere, hiszen azonos kihívásokkal nézünk szembe, még egészen eltérő működési területek esetén is. A szövetség továbbra is megteremti az ehhez szükséges platformot a hűség- és kedvezményprogramokat üzemeltetők számára. Terveink között szerepel a terület vizsgálata, az Anett által bemutatott fogyasztói nézőpont után, üzleti (B2B) szempontból is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Huszics György

1995 óta foglalkozik adatvezérelt megoldásokkal, elsődleges szakterületei a CRM, a hűségprogramok és az adattudomány. 1995-ben csatlakozott a McCann Erickson csapatához, 2001-től 2005-ig a csoporthoz …