Vass Ágnes, az NMHH Médiatanácsának tagja a nők médiabeli megjelenéséről, szerepéről beszélt. Mint mondta, a kutatásokból az látszik, hogy idehaza a híradók műsorvezetőinek 60 százaléka még ma is férfi. Ez az arány a sportmagazinok esetében 75 százalék, de az otthonról, családról szóló műsoroknál is 2/3 - 1/3 a férfi és női műsorvezetők aránya. Negatív rekorder az egyik kereskedelmi rádió, itt az arány 96 százalékos.
Egy érdekes tanulmányban, aminek ismertetésével folytatta a szakember, a nemi szerepek megjelenését vizsgálták két hazai gyártású sorozatban, a Szomszédokban és a Barátok közt- ben. Míg előbbiben a nők számára a család az egyik legfontosabb értéket jelentette, addig a Barátok közt esetében már a családon kívüli privát kapcsolatok járultak leginkább hozzá a nők presztízsének növeléséhez.
Számítók és megtörtek
A tévében megjelenő női szereplőket három csoportra osztották. Az elsőbe a „számítók” kerültek, őket a nézők ellenszenves, de izgalmas karaktereknek tartották. Másodikként a csalódott, megtört asszonyok következtek, majd az elégedett, végül pedig a feltörekvő háziasszonyok. Ezek voltak tehát a leggyakoribb „skatulyák”.
A kutatásból az látszik, hogy a nemi sztereotípiák fokozatosan oldódtak, s mára a társadalmi realitásokat mind inkább tükröző kép alakult ki.
Felmérték a nemi szerepek re reprezentációját a gyerekműsorokban is. Itt arra jutottak, hogy a 4-12 éves korosztály által leggyakrabban nézett gyerekcsatornák műsorai 68 százalékban férfi szereplőkkel operálnak, de míg előbbiek jellemzően átlagosak, humorosak, addig a női mesehősök kimondottan csinosak és proaktívak.
A reklámokat mindeközben dominálják a nők. 70 százalékban a gyengébb nem képviselői szerepelnek ott, viszont elsősorban a fiatalabb korosztály. 26 éven felül szinte csak férfiakat látunk, ők általában a munka világát képviselik. Ha nő jelenik meg reklámban, azt háromféle karakter formájában teszi: jól szituált háziasszony, szupermodell, esetleg – ez mind ritkább – szexszimbólum. A reklámokra – foglalta össze az előadó – ezek alapján már kevésbé jellemzőek a sztereotipikus ábrázolások, családfenntartó férfi például csak 3 százalékban jelenik meg.
Felelősség
Külön vizsgálat tárgya volt a 2014 augusztusi gólyatábori erőszak megjelenése a médiában. eltekintve a Class Fm Morning Show-jának annak idején nagy felháborodást kiváltó reakciójától – amikor is a cselekményt relativizálva idézték fel –, a hírműsorok részletesen,a lényeget megragadva mutatták be az esetet, elsősorban a jogi felelősséget felvetve. Az áldozatnak nyújtandó támogatás érdemben azonban sehol nem merült fel – szerencsére az áldozathibáztatás sem – zárta előadását a szakember.
Következett R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció ügyvezetője, aki a PR megváltozott eszköztáráról beszélt, amelyet egyebek mellett a fiatalok ugyancsak módosult médiafogyasztási szokásai indukáltak. A mai tízen- és huszonévesekre jellemző, hogy pár másodpercenként hoznak meg fogyasztói döntéseket, emellett reklámelkerülők is. Minthogy jellemzően szűkülnek a kommunikációs büdzsék, ma már – emelte ki R. Nagy András – érdekes módon a PR, a digitális, és a reklámügynökségek is versenyeznek egymással, ez pedig sajátos helyzetet teremt. Fontos trend még, hogy fokozatosan felértékelődik a tartalom marketing szerepe is. Megfigyelhető továbbá, hogy a piaci igényekre reagálva mind több ügynökség megy el az insightok kutatása felé, ezt akár külön szolgáltatásként is kínálják. Mindezek tükrében nem csoda, hogy a PR eszközök listája átalakul. Első helyen a legtrendibb eszközök állnak: a pop kultúra elemei, a mozi, a koncert, ezt a közösségi média követi, majd célközönségtől függően a sajtó és az online média. A klasszikus PR eszközök eközben szép lassan a lista végére kerültek, leértékelődtek.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
