Digitális ellátási láncok: kiknek és mit lehet eladni?

Digitális ellátási láncok: kiknek és mit lehet eladni?
A tartalom érték vagy marketing eszköz? A médiavállalkozások lehetőségei kinyíltak a digitális világban, de a monetizáció egyre összetettebb és bonyolultabb feladattá vált. A Media-Digital Hungaryn arra is kerestük a választ: hol a pénz.

A cukor meg a liszt is pénzbe kerül. Az online cikkek és videók miért elérhetők ingyen? Tényleg ingyenesek? Fehér Katalin újmédia kutató szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy a média egy ipar – ha angolul rákeresünk, vállalatok részvényárfolyamait és pénzügyi adatait fogjuk az első találatokként megkapni. Ebből is jól látszik, hogy a tartalmat pénzzé lehet tenni. Lehet építeni reklám környezetet, el lehet adni hirdetési megjelenéseket, de prémium környezetet is ki lehet alakítani, a rajongói tábornak is van értéke. Szektor, kontextus és piacfüggő, hogy mikor és mire lehet építeni, de számtalan lehetőség van.

A digitális világ nagy lehetősége, hogy kezdeti játékos próbálkozásokból elindulva is lehet üzletet építeni, és nem is mindig látványos az átmenet. A mai média világában a biztonságot a „három lábú szék” adhatja meg: az offline, online lábak mellett a kezdeti mesterséges intelligenciára (AI) érdemes építeni.

Az offline lényege, hogy hozzuk ki az emberi érzelmekből a legtöbbet! Jó példa erre egy internetről rendelt csomag: kaptam egy olyan megfogható, papír újrahasznosítható papírból készült levelet, amit elültetve virág nő belőle – elrejtettek benne magokat. Az online területen egyre nagyobb értéke van az élő közvetítéseknek, beszélgetéseknek.

A kezdeti mesterséges intelligencia rámutat olyan mintázatokra, amikből a jövőre következtethetünk. Segíthet egy algoritmus a honlapunk, szolgáltatásunk tesztelésére, akár a közösségi média bevonásának segítségével. De abban is segíthet az AI, hogy milyen problémával és mikor kell foglalkoznunk.

Ezt a három lábat kell megvizsgálni, mielőtt egy-egy területen befektetünk, mérjük fel, hogy ezek segítenek-e hatékony bevételek elérésben.

Ott kell lenni a közösségi médiában
Nem szabad a 80-20-as szabályt sem szem elől téveszteni! Meg van az a 80 százalékos fősodor, amiből nem érdemes kimaradni – a közösségi médiában egyszerűen ott kell lenni a Facebookon. De a 20 százaléknyi terület, ahol meg kell találni a feltörekvő újdonságokat, mert ott lehet jelentős növekedést és bevételt elérni.

A fizetési hajlandóság

Schneider Henrik, a Vodafone digitális média szakértője a jövő digitális üzleti modelljeinek működését ismertette. Az online média és gazdaság egyik furcsasága, hogy az emberek érdeklődés és költése nem feltétlenül vág egybe. Tehát népszerű, közvedelt szolgáltatásokért nem. vagy csak kevesen hajlandók fizetni, de az is lehet, hogy egy kevesek számára fontos témáért viszont aránylag sokan akarnak sokat áldozni. Ami aktuálisan is nagyon fontos: egy-egy krízishelyzetben az üzleti és fogyasztói viselkedés is nagyon eltérhet.

A média terjesztésében a fogyasztás és a fizetés között csak indirekt kapcsolat van: ugyanannyiba kerül az újság, ha minden betűjét olvassuk, vagy ha ki sem nyitjuk. A tévé előfizetés is fix, ha egy percet se nézzük, vagy ha egész nap előtte ülünk. Ez nem sokat változott a legújabb üzleti modelleknél sem: a VOD-ban sem a megnézett filmekért fizetünk alapvetően, hanem havidíjat.

Nem is igazán készült fel az egész ellátási lánc a krízishelyzetekre: ma hiába nincsenek élő sportközvetítések, a televíziók fizetnek a jogtulajdonosoknak, a tévénézők a szolgáltatójuknak, pedig elmaradtak az események. De a bezártság miatt a tartalmak értéke is átalakul, manapság az oktatási anyagok értéke sokat nőtt.

Bár a fogyasztóknak a legtöbb estben fix havidíjat kell fizetni, egy videótárban lehet, hogy a szolgáltatást számára biztosító cégnek a jogtulajdonosokkal már nézettség alapon kell elszámolni. Normál körülmények között ez jól tervezhető, de a bezártság miatt kellemetlen meglepetést okozhattak az ilyen kitettségek, ha sok előfizető kezdett nem várt mennyiségű tartalom fogyasztásába.

Felfutottak a rétegtartalmak
Új jelenség az is, hogy olyan réteg tartalmak, mint az edzés, torna, vagy más hobbik is otthonra, a médiacsatornák világába kerülnek. Ezeknél pedig a havidíjas fizetés helyett sokkal inkább a fogyasztás alapú fizetés a jellemzőbb.

Az interaktivitás is még fontosabb lesz, de nagyon eltérő interaktivitási lehetőségek vannak a tévé, okos tévé, okostelefon esetében. Az is nagyon eltér, hogy miért és hogyan hajlandók ezért fizetni az emberek. A mozi kiváltására adódik a videótár filmkölcsönzés. De jelentős kihívás, hogy ezeket a szolgáltatásokat meg kell tanulni, ami komoly elérési korlát lehet. A konvertálás sem egyszerű, sok esetben csak többszörös áttételen keresztül, B2B láncon keresztül keletkezik bevétel.

A tartalom értékének meghatározás egyre nehezebb. Csábító úgy meghatározni, hogy a tartalom annyit ér, amennyit adnak érte. Azonban az érték és az értékesítés is egyre inkább elválik egymástól. Egyre kevésbé a tartalom az érték, hanem maga a fogyasztó. Sokan ma már más üzleti folyamatokban keresztül teremtenek pénzügyi értéket, minthogy egyszerűen a tartalmat a fogyasztónak értékesítik. A tartalom sokkal inkább egy mediátorrá válik, mint önálló termék. Ezzel párhuzamosan a média ellátási láncok egyre összetetteb és hosszabbak lesznek. Ennek pedig meg van az az előnye, hogy egyre inkább nő az ellenállásuk a külső sokkal szemben, egyre ellenállóbbak is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.