Érdekeinket, értékeinket szolgáló és akadályozó algoritmusok. Internet Hungary-n tartott előadásom összefoglalója

Érdekeinket, értékeinket szolgáló és akadályozó algoritmusok. Internet Hungary-n tartott előadásom összefoglalója
Mindennapjaink részei, ott vannak a kezünkben, az asztalunkon, sőt lassan a lakásainkat és városainkat is behálózzák. Mégis keveset tudunk róluk és kevesen értenek belőlük és hozzájuk. Pedig minden programozott eszköz algoritmusokkal - előre definiált lépések sorozatával - működik. Mely platformokon fejlesztik tökélyre az algoritmikus működést, és melyek azok ezek közül, amik marketingesként hasznosak lehetnek?

Az algoritmusok előre definiált, önálló utasításkészletek, amelyek különféle feladatok végrehajtására szolgálnak, és sokkal régebb óta léteznek, mint azt gondolnánk. Egészen az ókori Babilontól napjainkig, az algoritmusok évezredek óta fontos tényezői társadalmunknak. A legelső példák egyszerű algoritmusok voltak, amelyeket őseink többek között gabona- és állatállományuk nyomon követésére használtak.

Maga az „algoritmus” kifejezés eredete a 9. századi perzsa csillagász és matematikus, Muhammad ibn Mūsā al-Khwārizmī-hez köthető. Ő vezette be a tizedes pozicionálást a nyugati világ numerikus rendszerében. Vezetékneve, amelyet algoritmusként „honosítottak”, szinonimája a feladatok végrehajtásához szükséges számítások elvégzésére vonatkozó utasításoknak. Az algoritmusok eredeti, bár kezdetleges formáit, az úgynevezett algoritmikát, szabályoknak tekintették a hindu-arab számokkal végzett aritmetikai számítások elvégzésére.

Annak érdekében, hogy ne tartsunk marketingesként sem ettől a bonyolult matematikai fogalomnak tűnő rendszer működtető motorról, szeretném lebontani egység szintre, hogy mit is jelent algoritmust használni. Ennek érdekében álljon itt pár példa az „alapokról”.

Babyloni algoritmus - Krisztus előtt 1600

Ezen táblák szövegei utazsítás készletek voltak a gabonák tárolására és elosztására.

Ez az állandó végződést:" Ez az eljárás ", amely megtalálható minden táblázat végén. Így a babiloni eljárások valódi algoritmusok, amelyek folymatos és konkrét ismétlést határoznak meg.

Amit még ma is használnak a gépek

Euklidész algoritmusa az egyik legkorábbi algoritmus, amelyet bizonyos módosításokkal a számítógépek ma is használják. Az euklideszi algoritmus két pozitív egész szám legnagyobb közös osztójának megtalálására használt eljárás. Euklidész Kr.e. 300 körül írt Elemek című kéziratában írta le.

A leginkább használt algoritmus: Google Page Rank

A PageRank vitathatatlanul a ma leggyakrabban használt algoritmus a világon. Ez az alapja az oldalak rangsorolásának a Google keresőjében.Érdekes, hogy a PageRank Larry Page nevéhez fűződik, nem pedig szó szerint azt jelenti, hogy „ x rangú weboldalak”.

Nem ez az egyetlen algoritmus, amelyet a Google manapság használ a keresési eredmény oldalainak rendezésére, de ez a legrégebbi és legismertebb közülük. Az algoritmus fő előfeltétel az volt, hogy az oldalakat a relatív fontosságuk vagy népszerűségük alapján rangsorolja. Általánosságban elmondható, hogy a hierarchiában magasabb helyen megjelenő oldalak több hátsó linket (hivatkozást) tartalmaznak. Valójában ez az algoritmus nem „rangsorolja” a webhelyeket, hanem minden oldalt külön-külön megfigyel és így képez egy értékelési rendszert. Ez a logika vissza köszön majd a közösségi média oldalak poszt megjelenítési stratégiájában is.

 

MINDENNAPI PROBLÉMÁINK

A probléma az, ami köztünk és a céunkl között van. Általában egy olyan eszközre van szükségünk, amely a problémát folyamattá alakítja, amely azzal végződik, hogy elérjük kívánt célt. Ezért fontos, hogy marketingesként is értsük és használjuk ki az algoritmusokat, mivel az algoritmus lépéseket tesz egy adott, konkrét probléma megoldására!

A Google Keresőt példál egy olyan algoritmus működteti, amely több tucat algoritmuson kívül több tucat más algoritmust is tartalmaz, amelyek mindegyike megoldja a nagyobb probléma egy specifikus alproblémáját, és egyetlen folyamatban vagy programban dolgozik együtt, hogy visszaadja a lekérdezés keresési eredményeit. De ugyanígy a Facebook hírfolyama, az Instagram feedje, vagy a YouTube keresője is olyan algoritmusokból épül fel, amelyek egymás problémáit megoldják, hogy a kívánt funkciókat hozzák létre.

A közösségi médiában az algoritmusok feladata, hogy releváns tartalmat juttassanak el a felhasználókhoz. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a rengeteg algoritmus mellett ezt már a mesterséges intelligencia és a gépi tanulási rendszerek is működtetik. Szóval nemcsak adat és viselkedés elemzés történik, hanem a MI-nak köszönhetően olyan folyamatok is, amiket már sem befolyásolni sem megérteni nem tudunk minden esetben.

De ettől még megérteni egy-egy algoritmus működést, és a változásokat igen is hasznos, és pont úgy segíthet sikeresebbé válnunk a közösségi oldalakon, mint a Google keresőben előrébb rangsorolni oldalunkat a SEO-zással.

Kísérletezéssel és próba-szerencse alapon lépést tudunk tartani az algoritmus változásokkal. Például jelenleg arról szólnak a hírek, hogy az Instagram algoritmusa elkezdi visszaszorítani azokat a márkákat és influencereket, amelyek túlzottan előtérbe helyezik a közösségi értékesítést és a tranzakció-specifikus bejegyzéseket az érdekes és szórakoztató tartalmakkal szemben. Ha tehát előtérbe akarunk kerülni, akkor értéket kell teremtünk és kommunikálnunk felhasználóink felé.

„Minél aktívabb valaki (interaktál még más fiókokkal is), és minél jobban mérlegel, hogy mikor mit posztoljon, annál magasabbra „pontozza” a rendszer. A cél, hogy az olyan posztok jelenjenek meg, amely érdekli a felhasználókat.” - mondja Adam Mosseri, az Instagram vezetője.

Felhasználók szemével

Az algoritmusok hasznosnak és többnyire ártalmatlannak tűnhetnek az átlagos felhasználók számára, hiszen segítik a tartalmak szűrését, és csak „releváns” tartalmak megjelenítését. Így persze nem véletlenszerű bejegyzéseket látunk, hanem személyre szabott találatokat, de kinek baj ez, ha azt kapja amit vár?

Az algoritmusokra való áttérés előtt a legtöbb közösségi hírcsatorna fordított időrendben jelenítette meg a bejegyzéseket. Röviden, a felhasználó által követett fiókok legújabb bejegyzései jelentek meg először. (Amúgy erre továbbra is van lehetőség a Twitteren és talán a Facebookon is, hogy időzített sorrendbe állítsuk a hírcsatornánkat.) Ezek után az algoritmusok folyamatosan fejlődtek, és igyekeztek új szempontokat figyelembe venni és a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtani. Ennek eredményeképpen a marketingszakembereknek nincs más választása, mint lekövetni ezeket a változásokat és alkalmazkodni hozzájuk. Ez azt jelenti, hogy következetesen kísérleteznünk kell a tartalmakkal és változtatgatnunk a marketingstratégiákat.

Fontos azonban, hogy nemcsak a közönségünket, de az algoritmusokat is etetnünk kell tartalmainkkal!

 

TIPPEK, AMIKET MINDEN ALGORITMUS DÍJAZ

A közösségi média algoritmusok az elköteleződést (mint: kedvelések, kommentek és megosztások) egyfajta hógolyó-effektusként kezelik. Vagyis minél nagyobb elkötelezettséget ér el egy tartalom, annál valószínűbb, hogy az algoritmus jutalmazza. Ennek érdekében a következő algoritmikus logikákra „játszhatunk” rá.

1. Használj taggelést és hivatkozásokat: Egyszerűen fogalmazva, a többi fiók címkézése egyfajta meghívásként szolgál a többi felhasználó számára, hogy megnézzék és remélhetőleg megosszák a tartalmat. Ha más vállalkozást, márkát vagy profilt említesz, feltétlenül használd az @ jelet. Ugyanez a logika alkalmazható az ismerősök címkézésére is, ahol a követők felkérést kapnak arra, hogy megcímkézzék barátaikat és családtagjaikat kérdésre vagy megjegyzésre válaszul. Az ilyen típusú bejegyzésekkel takarékosan kell bánni, de különösen hasznosak nagyobb promóciók, például nyereményjátékok esetén.

2. Találd meg a megfelelő hashtag-eket: A hashtagek lényegében kereshetővé teszik a tartalmat, és ezért kiterjesztik a bejegyzés elérhetőségét azzal, hogy egy kategóriához „kapcsolják”. Ami a közösségi algoritmusokat illeti, a hashtagek kategóriát rendelnek a tartalomhoz, hogy nagyobb valószínűséggel jelenjen meg a címke iránt érdeklődő felhasználók számára. Kicsit olyan ez, mint a megfelelő kulcsszavazás egy weboldal esetén.

3. Tudd, hogy mikor: Az időzítés továbbra is fontos tényező arra nézvést, hogy mekkora elkötelezettséget ér el egy tartalom. Ha például akkor posztolunk, amikor közösségünk biztosan aktív, akkor a bejegyzések nagyobb valószínűséggel lesznek láthatók és válaszolnak majd rájuk. Persze ez minden felületen és minden követői csoport esetén eltérő időzítést jelent, de az analitikák sokat segíthetnek ennek meghatározásában.

4. Konzisztens és állandó posztolás: Függetlenül attól, hogy milyen oldalon van profilunk törekednünk kell arra, hogy „aktív” résztvevők legyünk. Más szóval, a közösségi média algoritmusai hajlamosak jutalmazni a rendszeresen posztoló, like-oló és egyéb módon aktívkodó fiókokat!

5. Kövesd a trendeket és változásokat!

Az algoritmusok az idő előrehaladtával egyre mélyebben épülnek majd a marketing folyamatokba, és szorosabb interakcióba lépnek más algoritmusokkal az automatizálás általános szintjének növelése érdekében. A gépi tanuló algoritmusok például korrigálhatnak az optimalizálhatnak más algoritmusokat és tovább automatizálhatják a folyamatokat. A márkák és a marketingesek számára ez azt jelenti, hogy meg kell tanulják, hogyan működnek legalább az alap algoritmusok, és mi segítheti azt, hogy üzeneteik biztosan elérjenek a célcsoporthoz. Ne maradjunk le, hanem határozzuk meg mi, hogy miben támogassanak minket az algoritmusok!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szabó Edit

Szabó Edit Ditte, digitális marketing szakember és a Kider App - Gyermekprogram és esemény közvetítő platform - alapítója. Több, mint tíz éve dolgozik ügynökségi oldaltól kezdve bankszektoron …



Kapcsolódó előadó: Szabó Edit