Válaszút előtt a befektetési szakma - interjú Konkoly Miklóssal

Válaszút előtt a befektetési szakma - interjú Konkoly Miklóssal
A befektetéseket jelentősen befolyásolják az érzelmek, s bár számos digitális újítás van ezen a területen, az emberi tényező megkerülhetetlen – véli Konkoly Miklós a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója.

 

Konkoly Miklóssal az Internet Hungary konferencia plenáris szekciójában találkozhatnak, szeptember 27-én 11.30-tól.

Előadásának címe: Az új nyertesek keresése. Mibe fektetnék ma, ami 3–5 éven belül megtérül?

- Milyen befektetési szempontból jelenleg a világ?
- Nehéz. Korábban  hozzászoktunk, hogy több befektetési eszköz - részvények, kötvények, betétek – között tudunk választani, ha befektetésekről döntünk. Öt-tíz évvel ezelőtt ezekből válogattuk össze a portfóliót. De az utóbbi években a fix kamatozású eszközök hozama elképesztően lecsökkent, például aki ma lekötött betétbe szeretné tenni a pénzét, azzal szembesül, hogy ennek eredménye zéró közeli lesz.

- E tekintetben vannak országok között különbségek?
- A fejlett világban, a kiszámítható, biztonságos országokban alapvetően alacsonyak a hozamok, nagyjából 1-2 százalékosak. Kizárólag a részvény maradt, mint értelmezhető befektetés. Persze vannak kevésbé fejlett országok, kisebb  vállalatok, amelyek kötvényein magasabb hozamot lehet elérni, de itt a kockázat is értelemszerűen nagyobb. Vagyis ugyanazért a hozamszintért, amiért 10 éve elég volt kisebb rizikót vállalni, most lényegesen komolyabbat kell. Kevesebb eszköz közül tudunk választani, és sokkal nagyobb árfolyam ingadozással szembesülünk.

- A megtakarítások nőnek a világban és Magyarországon?
- Igen, egyértelműen van növekedés, külföldön és hazánkban is. A Budapest Alapkezelő rendszeresen vizsgálja a magyar lakosság megtakarítási és befektetési attitűdjeit, és a legutóbbi, idén májusban készített felmérésünk azt mutatta, hogy immár a magyarok 55 százaléka rendelkezik valamilyen mértékű megtakarítással, holott két évvel korábban még csak 34 százalék volt ez a szám. Az persze más kérdés, hogy ezt a megtakarítást legtöbben továbbra is folyószámlán vagy alacsony hozamú eszközökben tartják.

- Mit tud csinálni ilyen alacsony kamatkörnyezetben az alapkezelő?
- Azzal párhuzamosan, hogy elfogytak a hozamok a klasszikus, tisztán részvény vagy kötvény alapokból, megkezdődött az úgynevezett abszolút hozamú alapok térnyerése. Az abszolút hozamú alapok működésének a lényege, hogy az alapot kezelő portfoliómenedzserek nem választanak egy eszközosztályt, vagy régiót, amibe az alapban gyűlő pénzt fektetik, hanem teljesen szabad befektetési stratégával kezelik az alapot annak érdekében, hogy a piaci hullámzásokat kihasználva, azokra reagálva minél magasabb profitot termeljenek a befektetőknek.

- Milyen eredményt sikerült elérni az abszolút hozamú alapoknak?
- Általában 3-5 százalékos hozamot, de olyan is előfordul, hogy  10-15 százalékot is hoztak, de ezért az eredményért sokkal nagyobb kockázatot vállalnak. Ez a befektetők számára   nehezebben átlátható stratégia, és bizony okozhattak és okoztak is meglepetéseket, hiszen lényegesen nagyobb árfolyam ingadozás mellett érik el ezt a hozamot.

- Az ügyfelek milyen igényekkel jönnek az alapkezelőhöz? Belátják, hogy a mostani gazdasági helyzetben kisebbek a hozamok?
- Elsőre mindenki azt mondja, hogy a biztonságot keresi, és kerüli a kockázatot. De ha elmondjuk, hogy ezzel mekkora hozamot lehet elérni, változik a hozzáállás és a biztonság, mint preferencia bizonyos befektetői körnél eltűnik. Persze vannak, olyan befektetők – jelenleg még ők vannak többségben – akik látva az alacsony hozamot, be sem fektetik  a pénzüket, de vannak olyanok is, akik készen állnak az új megoldásokra. Ez  utóbbi esetben azonban nagyon óvatosnak kell lenni, hiszen ha a hozamvadászat mohósággal párosul, és elmarad a józanság, valamint a hosszú távú tervezés, kellemetlen meglepetések érhetik a befektetőket.

- Befektetők tanulékonyak? Észlelik, hogy ez veszélyes?
- A tanulás hosszú folyamat, ebben még van hova fejlődni.

- Az utóbbi idők komoly pénzügyi botrányai érezhetőek voltak a piacon?
- Igen, de elég rövidtávon. Olyan ez, mint amikor kicsit többet iszunk a kelleténél, és fogadkozunk, hogy többet egy kortyot sem. Amint eltelik egy kis idő, és jobban vagyunk, már legurítunk egy sört, és egyre bátrabban hörpintgetünk. Szörnyen kecsegtető tud lenni, ha valami hét-nyolc százalékos hozamot kínál. Azonnal bekapcsol az érzelem, a mohóság. Oda már szerencsére talán eljutottunk, hogy most már legalább kezd gyanús lenni, ha valami nagyon magas hozamot kínál és az adott terméket csak ezzel próbálja valaki értékesíteni.

- Mekkora a verseny a magyar ügyfelekért?
- Természetesen nagy, mint általában minden piacon. Éppen ezért az ügyfelek igényeinek jobb kielégítése érdekében az elmúlt öt-tíz évben elindult egy komoly szegmentáció. Különböző ügyfeleket másként szólítanak meg a bankok és a befektetési szolgáltatók. Először elvált egymástól a  privátbanki és a hagyományos ügyfélkör, aztán ez még tovább fejlődött, ma már három-négy szegmensbe is besoroljuk az ügyfeleket. Így prémiumbanki és az elsőbbségi ügyfeleket is megkülönböztetünk, nem csak a befektetési szolgáltatásokban, hanem a mindennapi bankolásban is.

- Milyen összegnél kap már valaki személyes tanácsadást befektetéseinél?
- Tíz éve a privátbanki belépési limitek 15-25 millió forintnál kezdődtek, ma már ez 50-100 millió forint körül van azoknál a bankoknál, amelyek már régóta kínálnak ilyen szolgáltatást. A Budapest Banknál viszonylag alacsonyan van ez a limit: nálunk 25 millió forintos kezelt vagyontól kapnak privátbanki kiszolgálást az ügyfelek.

- Milyen egyéb fejlesztések indultak az ügyfélkiszolgálás fejlesztése érdekében?
- A privátbanki ügyfélkörnek nem elegendő a személyes tanácsadás,  szükségük  van a közösséghez tartozás élményére is. Mi például többször szervezünk találkozókat számukra, ahol a vagyonos ügyfélkor közvetlenül találkozik azokkal a portfoliómenedzserekkel, akik a befektetési döntéseket hozzák. De klubszerűen is visszük őket teniszezni, golfozni. Persze emellett napi szintű lehetőség számukra a telefonos és internetes bankolás, ez utóbbit folyamatosan fejlesztjük.

- Ha már itt tartunk, Magyarországon mennyire szeretnek interneten bankolni az ügyfelek?
- Vitatkozik azon a szakma, hogy kell-e egyáltalán bankfiók, de mi azt tapasztaljuk, hogy bizonyos ügyfelek továbbra is bejárnak a bankfiókokba, csak éppen másért, mint tíz éve. Akkor átutalás, betétlekötés, pin kód csere miatt mentek be jellemzően. Ma már kevésbé tranzaktálni, sokkal inkább tanácsért térnek be. Ha érdemi segítséget adnak neki a befektetései kapcsán, akkor az ügyfelek felkeresik a fiókot. Tehát az én határozott véleményem az, hogy szükség van a bankfiókra, de tőlünk is függ az, hogy ezt milyen szinten veszik igénybe az emberek.

- Az önálló internetes befektetés elterjedt Magyarországon?
- Nem hiszem, hogy az általános tudásszint elegendő lenne az önálló befektetési döntések meghozatalához. Az interneten bármit meg lehet vásárolni, így a befektetéseket is, de abban nem vagyok biztos, hogy a vásárlók nagy része pontosan tisztában van-e azzal, hogy mit vett.

- Van azért olyan kör, akik így fektetnek be?
- Nagyon szűk körben előfordul, hogy valaki a saját maga által választott platformon ad-vesz, de ez semmiképpen nem tömeges.

- Korosztályos kérdés ez?
- Az, hogy ki, mennyire bátor, és mennyire használja a digitális eszközöket, az igen. Nagy kihívás az egész befektetési szakma számára, hogy az Y generációt, amely készségszinten használ mindenféle internetes eszközt, be tudja-e vonzani tanácsadásért. Ezzel a korosztállyal még nem volt dolgunk, pedig közülük egyre többen kerülnek be a vagyonos szegmensbe. Biztos vagyok benne, hogy mi tudunk nekik a befektetésről olyat mondani, amit ők nem tudnak – hiszen évtizedes tapasztalat van a birtokunkban –, de ettől függetlenül már olyan digitális fejlesztésekkel kell készülnünk, amellyel ez a korosztály is elégedett. Hiába adok neki számos értékes tanácsot, ha nem találja meg nálunk az ő igényeinek megfelelő kinézetű, modern, könnyen használható, gyors, felhasználóbarát platformot, akkor majd megtalálja máshol. Ez pedig a legnagyobb veszteség, hiszen az értékes tanácsadást én végeztem, máshol meg leszedik a gyümölcsöt.

- Három-öt éves távlatban mit lát a piacon?
- Alapvetően kétfajta stratégia van a befektetésekkel kapcsolatban. Létezik az úgynevezett adok-veszek stratégia, vagyis megpróbálok mindig a legjobbkor venni és a legjobbkor eladni. Ennek az időzítés a lényege. A másik esetben hosszú távra tervezek egy portfóliót. A hosszú távú mozgásokból számított eredmények alapján beválogatok bizonyos eszközöket, s egy bizonyos kockázati szint mellett megpróbálom a legjobb hozamot elérni. A következő 3-5 év arról fog szólni, hogy ki, melyik befektetési módszert választja. Korábban az időzítős módszer nem volt meghatározó, hiszen nem volt hozzá platform. Most már a digitalizációnak köszönhetően van, bárki csinálhatja, bármikor. Kérdés, hogy az időzítős módszer többet hoz-e, mint a stratégiai befektetés. Meggyőződésem, hogy ezzel nem lehet jobb eredményt elérni, mint egy jól kiválasztott eszközallokációval. Hiszek abban, hogy a hosszú távra felépített stratégia a jobb.

- Helyettesíthető az ember a befektetésekben robotokkal?
- Amikor egy befektetésről döntünk, sokszor érzelmi alapon tesszük ezt. Sok olyan dolgot is figyelembe veszünk, amelyre egy robot nem képes, ezért szerintem nem váltható ki az ember. Kétségtelen azonban, hogy egyes befektetési döntéseknél egyre többen használnak szoftvereket. Amikor egy befektető dönt egy portfólióról, segítséget kaphat szoftverektől, de amikor az első negatív tapasztalat elérkezik, akkor mindig szükség lesz arra, hogy ezt valakivel megbeszélje. Persze meg lehet beszélni a barátokkal, teniszpartnerrel is, de egyszerűbb és biztosabb olyannal, akinek ez a szakmája. Bármilyen robot jöhet, a befektetésekkel kapcsolatos érzelmeket nem lehet digitalizálni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Kamasz Melinda

Kamasz Melinda a növekedés.hu gazdasági és a tudás.hu tudományos oldal alapító főszerkesztője, közgazdász. Pályáját a Magyar Hírlap gazdasági rovatában kezdte, majd a Piac és Profit gazdasági havilap …