A magyar háztartásokba további 750 milliárd forint lenne okos mérőket telepíteni, amelyek legalább napi 30-60 gigabájtnyi hálózati adatforgalmat generálnának. Ez meg is triplázódhat a ha az áram mellett a gáz- és vízfogyasztást is így mérnék.

Az Internet Hungary 2014 konferencia egyik fontos témaköre volt az M2M, azaz a gépek közti kommunikáció. Az e témában 2014 október14-én elhangzott előadásokból válogattunk cikkünkben.

A PwC idén hatodik alkalommal készítette el a Digitális IQ felmérését, amelyet globálisan mintegy 1500 technológiai és üzleti vezető megkérdezésével készítettek el. Ebből kiderül: minden iparág meglátta a lehetőséget a Machine-to-Machine (M2M), vagy divatosabb elnevezéssel a “Dolgok Internete” (Internet of Things, IoT) megoldásokban. Egyre több befektetés valósul meg a szenzorok használata kapcsán, főleg távközlési területen, hiszen itt netre kötött érzékelőkről van szó. A szenzorok alkalmazásában az energetika, a bányászat és a közmű iparágakban működő cégek járnak az élen.

A szenzorok telepítésének célja egyrészt, hogy a vállalatok megismerjék saját üzletük működését, ezáltal növeljék a hatékonyságot, egyszerűsítsék a folyamatokat, vagy éppen csökkentsék a költségeket. Cél az is, hogy a szenzorok által gyűjtött adatokra építve a cégek jobban megismerhessék a piacot, a fogyasztókat, és ezen adatok mentén jobb, átláthatóbb döntéseket hozzanak – derült ki az Internet Hungary 2014 konferencián.

Ezzel együtt az látszik, hogy hiába terjednek a különböző felhő alapú, illetve Big Data platformok, ma a vállalatok többsége még csak gyűjti az adatokat, de nem érzi magát alkalmasnak arra, hogy a gyűjtött adatokat elemezze, fel is használja. A PwC Digitális IQ felmérésben megkérdezettek döntő többsége – Európában a megkérdezettek egyharmada – válaszolta azt, hogy gyűjti az adatokat, de nem gondolja, hogy hatékonyan fel is tudja használni. A felmérés másik része rámutat arra, hogy láthatóan a legtöbb cég nagy volumenű pénzeket készül beruházni, ami jelentősen előre mozdíthatja az Internet of Things megoldások terjedését.

A dolgok internete Magyarországon

Az Internet Hungary 2014 konferencia első napján, október 14-én a PwC magyarországi leányvállalatának szakemberei az Internet of Things és az adatrobbanás nemzetközi jellemzőiről, valamint az okos hálózaton keresztül a hazai lehetőségeiről tartottak előadást. Az előadásban a távközlési és médiaszektorral foglalkozó tanácsadók közül Sere Péter főként a pénzügyi kérdésekről beszélt, míg Riba Gábor elsősorban műszaki szemmel közelítette meg a témát.

A PwC jelenleg is több hazai „smart” projekten dolgozik, például minőségbiztosítóként mobilfrekvenciák hasznosításban, vagy az okos hálózat/okos mérés kiépítésének megvalósíthatóságán; az egyik előadás többek között ezen tapasztalatokra épült. Sere Pétertől megtudtuk: már itthon is készítenek megtérülési számításokat, üzleti terveket M2M típusú szolgáltatásokhoz. Rendkívül sok piaci vagy állami beruházás fog megvalósulni, óriási befektetéseket megmozgató terület lesz az M2M. Ezért több szempontból is érdemes foglalkozni kell ezzel: hogyan fogják finanszírozni ezt a beruházási tömeget, milyen üzleti modelleket, business case-eket lehet ezekre készíteni, illetve melyek lehetnek a ilyen projektek a buktatói? – tette fel a kérdéseket előadásában Sere Péter.

Az M2M megoldások terjedése egy bizonyos limitet elérve még gyorsabbá válhat: ha megépülnek a szükséges távközlési hálózatok, adatközpontok és adattárházak – azaz az értéklánc minden eleme megfelelő érettséget ér el –, akkor az egyes iparágakban az IoT alkalmazása felgyorsulhat. Kiemelkedően érdekes az okos hálózat, okos mérés kiépítése, mivel ez az egyik legelőrehaladottabb, legjobban megfogható és leginkább kritikus tömeget érintő beruházási lehetőség. A villamosáram-fogyasztást mérő okos eszközök kiépítésének beruházási igénye akár a 750 milliárd forintot is meghaladhatja, ezzel párhuzamosan pedig a kapcsolódó hasznok, megtakarítások, már a kiépítés időszakában, az 500 milliárd forintot is elérhetik. A dolognak kedvez, hogy az energiahatékonysági beruházásokra a következő támogatási ciklusban közel 700 milliárd forint áll a hazai vállalkozók rendelkezésre az EU operatív programjain keresztül.

Sere Péter hangsúlyozta: a mérőórákat az áramszolgáltatóknak kell majd letelepíteniük, melyeknek nagyjából tíz év a gazdasági élettartamuk. Hatalmas költség lesz, ha az egyenként 30-40 ezer forintba kerülő órákat tömegesen, akár a 3 millió magyarországi háztartás mindegyikébe le szeretnék majd telepíteni. Az okos hálózat kiépítése kapcsán a fő kérdések között szerepel az is, hogy egy központi távközlési infrastruktúra szolgáltató biztosítja-e majd a szolgáltatást. Továbbá vizsgálni kell az adatbiztonság kérdését, valamint azt, hogy a keletkező adatmennyiséget miként lehet továbbítani a központba.

Napi 30-60 giga adatforgalom a minimum

Miután az általánosságban az M2M, és az okos hálózatok, okos mérés is még egy kiforratlan terület, sok olyan technikai kérdés van, amelyek szabályozatlansága szintén stratégiai jellegű munkát igényel. Riba Gábor szerint látszik, hogy nagyon sok szereplő kell ahhoz, hogy a Smart Metering itthon is beindulhasson. Az előadásban arról is szó volt, hogy kik ezek a szereplők és milyen üzleti modellek léteznek arra, hogy itthon is elkezdjen működni az okos mérőóra leolvasás, kinek miért érheti meg, illetve egyáltalán kinek kell befektetnie az áramszolgáltatókon kívül.

A PwC számításai szerint az elektromos fogyasztás 15 perces mérésével számolva napi szinten 30-60 gigabájt adatforgalom generálódik, ha pedig a vizet vagy a gázt is mérni akarják, akkor a fenti mennyiség akár triplázódhat is. Az már biztos, hogy a most meglévő távközlési hálózatok nem fogják tudni kielégíteni ezt a várható adatrobbanást, tehát biztosan szükség lesz a kommunikációs hálózatok fejlesztésére is. 2018-ig a hazai szolgáltatók a távközlési hálózatok terén akár 200-300 milliárd forintnyi fejlesztést is megvalósíthatnak.

Szintén óriási fejlesztések várhatók az adatközpontok területén, hiszen valahol a begyűjtött adatokat tárolni kell, továbbá az adatok feldolgozását is meg kell oldani. Itthon azért még nem itt tartunk: a legtöbb hazai nagyvállalat most kezdi el felismerni, hogy szükség lehet az adatok begyűjtésére az ügyfelektől a lehető leggyorsabb reagálás érdekében. Azaz néhány éven belül összességében a hazai GDP-ből látható mértékben vehetik majd ki a részüket az Internet of Things-hez köthető beruházások.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!