A Neticle a Digital Hungary-vel közös kutatásukban azt szerették volna felmérni, hogy mennyire beágyazott a digitális térbe a magyar társadalom. Az online interakciók és a felhasználók által létrehozott tartalmak alapján megalkották Magyarország Digitális Indexét, mely öt területet vizsgál külön-külön és összesítve is. Ehhez a Neticle online médiafigyelő és -elemző eszközét, a Neticle Media Intelligence-t használták.
Az Indexet meghatározták az osztrák és román adatok alapján is, így az eredmények nemzetközi kontextusban is vizsgálhatók, ami még inkább rávilágít az Index jelentőségére. Látni fogjuk, hogy a három közül Magyarország a leginkább beágyazott digitálisan…de még ne rohanjunk ennyire előre!
Hogy a digitális beágyazottság témáját kutathassuk, elsőként azokat a területeket kellett felmérni, melyek az online élet legnagyobb szeleteit alkotják. Öt ilyen területet azonosítottak, majd a pontosabb meghatározás, valamint a lehető legnagyobb lefedettség érdekében mindegyikhez nagy számú szinonimát rendeltek hozzá, ezzel biztosítva, hogy minden releváns tartalmat begyűjtsenek és elemezzenek.
A vizsgált területek a következők - a zárójelben lévő számok mutatják a Neticle Media Intelligence-ben létrehozott szinonimák számát:
● szórakozás/hobbi (670)
● ügyintézés (791)
● vásárlás (261)
● oktatás (1615)
● munkavégzés (513)
A kutatás egyik fókusza annak felmérése volt, hogy mely digitális területek növekedtek a leginkább Magyarországon az elmúlt évben, illetve mely események vezettek a folyamatok gyorsulásához vagy lassulásához. A szélesebb látókör érdekében azt is megvizsgáltuk, hogy ugyanazokon a területeken hogyan teljesítettek a szomszédos országok. Mindez rámutatott Magyarország digitális gyenge pontjaira is, mely alapján fejlesztési stratégiát lehet alkotni.
2022 első negyedévében a vásárlás volt a legaktívabb téma, napi 1500-2500 poszttal. A másik négy téma nagyjából azonos aktivitási szintet mutatott, átlagosan 100-500 hozzájuk kapcsolódó posztot találtunk naponta.
● A vásárlás esetében az online akciók és nyereményjátékok jelentős aktivitást generáltak, de az étel házhozszállítás (Wolt, foodpanda) és az online fizetés (OTP) témák köré is aktív párbeszéd épült.
● Az oktatást illetően sajnos még mindig a COVID-19 volt a legmeghatározóbb tényező.
● A szórakozás kapcsán legtöbbet említett brandek a streaming szolgáltatók voltak, mint például a Disney+, az HBO és a Netflix.
● Az online ügyintézés terén sok folyamat az ukrajnai háborúhoz köthető.
2022 júniusa és szeptembere között azonban sok változás volt megfigyelhető a fenti trendekben: a harmadik negyedévre a vásárlás említései 10 százalékkal csökkentek, míg az oktatásnak közel kétszer annyi említése volt a harmadik negyedévben, mint az elsőben. Ennek oka részben az iskolaév kezdete, de közéleti események is nagymértékben befolyásolták az online diskurzust. Eközben a szórakozás és a munka nagyjából ugyanazon a szinten maradtak egész évben.
Minden ország másban erős
Ahogy már említettük, az összesített adatok és a beazonosított felhasználói és digitális trendek alapján Magyarország erősebben beágyazott a digitális térbe, mint Ausztria és Románia. Ugyanakkor a három ország egészen eltérő trendeket mutat a téren, hogy mi népszerű a digitális világban, tehát nem csupán a digitális tartalom mennyiségében figyelhető meg a különbség.
A vásárlási szegmens Magyarországon a legerősebb, de ahogy láttuk, az oktatás indexe is egyre magasabb. Eközben Ausztriában is erősödött a vásárlási index, miközben a munkáé valamelyest csökkent. Ugyanakkor még ezzel a trenddel együtt is bőven itt a legerősebb a munka digitális indexe.
Romániában jelenleg a szórakozás a legnépszerűbb szegmens, különösen mivel az első negyedévtől a harmadik negyedévig 14 százalékkal erősödött is. A munka és az oktatás egymáshoz hasonló szinten állnak, miközben az ügyintézés és a vásárlás csökkentek, 8, illetve 4 százalékkal.
Mi várható a digitális fejlesztések terén?
Egyértelműen erős az igény rá, hogy felmérjük, a lakosság milyen mértékben használja ki a digitális világ nyújtotta lehetőségeket. Az Európai Unió kutatása szerint Magyarország 23-ik a 27 EU tagállam sorában a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2021-es eredményei alapján. Az utóbbi pár évben jelentősen javult az ország pontszáma, az EU átlaghoz hasonló mértékben. Ugyanebben a kutatásban Románia a 26-ik, Ausztria pedig a 10-ik helyet foglalja el.
Ez az index a humán tőke, az internet hozzáférés, a digitális technológiák integráltsága és a digitális közszolgáltatások alapján pontozza az egyes országokat, így a Neticle Digitális Indexe csak részben vizsgálja ugyanazokat a témákat. Izgalmas és fontos tehát, hogy ezekről a területekről minél több információt gyűjtsünk. A Neticle folytatni fogja a Digitális Index monitorozását, és a későbbiekben újabb jelentéseket készítünk majd a változásokról.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
