Ökoszisztéma – ez a bűvös szó az innovációs világban egy jó ideje, és ma sincsen ez másképp. Reméljük, hogy sikerül mindinkább tartalommal, gyakorlati programokkal is megtölteni ezt a kifejezést az országban, hiszen rengeteg magán- és állami kezdeményezés próbálja a legendás magyar innovációs potenciált mind jobban kiaknázni.

Az Internet Hungary keretében megtartott, Innovation Hungary 2016 névre keresztelt (egykori Startup Comedy) terem is évről évre népesebb, színesebb és egyre több tartalmat kínál! A szeptember 27-i keddi nap a bizonyítéka annak, hogy szépen haladt az ökoszisztéma „valódi tartalommal történő megtöltése” útján a hazai és a régiós innovációs világ is. Az előadók – köztük amerikai, izraeli, cseh, osztrák szakértők – is sokszínű hazai- és nemzetközi példákat soroltak arra, hogy merre tart a technológiai fejlődés és ezt milyen eszközökkel lehet egy-egy ország javára fordítani, milyen környezet ösztönzi az innovációt.

Kocsis István az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tudásgazdasággal foglalkozó referense a komplex digitális ökoszisztéma kiépítésének szükségességéről beszélt, ami közel sem csak a startupokat, hanem többek közt a gyorsan digitaliziálódó ipart vagy a mezőgazdaságot is prioritásként kezeli. Tíz-húsz éves időtávon ugyanis – egy nemzetközi kutatás szerint – a munkahelyek 47 százalékát váltja ki a digitalizáció. Az iparban az NGM által koordinált Irinyi Terv például az ország  iparának fejlesztését a nemzetközileg jól ismert ipar 4.0 koncepció mentén támogatja. Ez persze egyúttal az oktatás-képzés-szemléletformálás, illetve a munkahelyek átalakulásának kihívását is kezelni hivatott.

Oszkó Péter, az OXO Labs vezetője sokat jár a világban, ám még sajnos nem érzi az itthoni erőfeszítések átütő erejét, mert miközben Svédország, Izrael, vagy Észtország startupjai jó ajánlólevéllel próbálják a nemzetközi befektetőket meggyőzni és előnyük van pusztán a nemzetiségük miatt is, addig a magyaroknak még hosszú utat kell bejárniuk, hogy az ország nevét a nemzetközi technológiai porondon jól megjegyezzék.

A világ második számú startup központjából érkezett az izraeli nagykövethelyettes. Ohad Nakash Kaynar szerint országa sokszínűsége nagyban hozzájárult a „startup nemzet” sikereihez, és ehhez hasonló sokféleség Magyarországon is megtalálható. Remek – bár teoretikus – példát hozott a „kiegyenesített banán problematikáról”. E tanmese szerint, ha egy amerikai befektető azzal állna elő, hogy az ottani fogyasztók nem szeretik a görbe trópusi gyümölcsöt, akkor két igen eltérő megvalósítást kapna, ha helyi, vagy, ha izraeli mérnökökre bízná a megoldást.

Az előbbi esetben csúcsegyetemeken dolgozó profi csapat egy másfél-két évig készülő, tökéletes, de hatalmas, drága és energiafaló banán-egyenesítővel állna elő. Eközben az izraeliek – pár kibucos haverral együtt – egy uzi géppisztoly félredobott alkatrészeiből pár hét alatt összetákolnának egy filléres megoldást. Ez ugyan nem minden banánt egyenesít ki, harmaduk szétfolyik vagy összelapul, és néhányat a „gépkezelők” el is majszolnak közben, de a gép célnak megfelelne. A vicces történet jól rámutat arra, mi is a különbség a tengerentúli és a keleti innovációs szemlélet közt, és igencsak emlékeztet a kelet-európai hozzáállásra is. Persze Izrael a világ második számú startup központja Amerika után, de mivel a kulturális adottságaink hasonlóak, sokat tanulhatunk tőlük; mi több ezt a tudástranszfert az ország anyagilag, pályázattal is támogatja.

Kelet-Európánál maradva: cseh, román, osztrák előadók is beszéltek a régiónk előtt álló innovációs kihívásokról, és kiderült: szomszédaink is nagyon hasonló problémákkal küszködnek, mint mi, csak – sok helyütt – még a tőke is kevesebb. (Hogy mi relatíve jól állunk e téren az két fórumbeszélgetésből is kiderült: az egyik az innovációs sztár-régiókról, a másik pedig a Jeremie tőke kifutását követő új lehetőségekről szólt). Amerikai előadók az ottani kkv-fejlesztési programokról, a nagy startup cégek tanulságairól, illetve a legfrissebb kereskedelmi praktikákról is beszéltek.

De visszatérve a régióra: itt a legnagyobb, sok téren legfejlettebb piac Lengyelország, ahol pörög a tőkepiac, de startupok terén közepes a felhozatal – derült ki egy hosszú évekig ott élő magyar befektetési szakértő, Molnár István András előadásából. Andrej Kiska a cseh Credo Ventures-től a cseh és a szlovák sikeres startupokról beszélt, és be kell vallani: a csehek egyáltalán nem állnak „csehül”, ami a globálisan is sikeres technológiai cégeket illeti. Nem is szólva egy osztrák állami kezdeményezésről, amely Bécset régiós innovációs központtá fejlesztené.

Hogy mi se maradjunk le, a Design Termináltól Ács Zoltán ismertette a friss Digitális Jólét Program startup stratégiájának egyik fontos elemét, a startup vízum tervét. Ez külföldi tehetségek (úgy innovatív vállalkozók, mind új-gazdaságban dolgozó munkavállalók) Magyarországra vonzását segítené, sokat enyhítve azon a gondon, hogy országunkban 22 ezer informatikai álláshely betöltetlen. Hasonló programok vannak Amerikában, Franciaországban, Litvániában és Ausztriában is.

Más, de céljában végső soron hasonló programot visz a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is: Végh Richárd vezérigazgató beszélt arról, hogy a BÉT jelentősen megkönnyíti a jövőben a kisebb hazai cégek megjelenését, így tőkéhez juttatását a budapesti parketten keresztül.

Már-már hagyományos vendége az innovációs teremnek Horváth László. A negyedszázada külföldön élő, magyar származású üzletember előadásán a hatalmas hátsóteremben alig lehetett helyet találni! Előadásából kiderült, hogy a Szilícium Völgy nemcsak a legnagyobb technológiai központ, de a legdinamikusabban fejlődő régió Amerikán belül is! A tőkebefektetések tekintetében a kontinensnyi országban toronymagasan vezet a Bay Area (a „Völgyet” kint már jó ideje így hívják), amire kitűnő példa, hogy az EU-ban felnőtt startupok 84(!) százalékát amerikai cégek vásárolták fel. Kalifornia pedig az összes amerikai tőkebefektetés 53 százalékáért és az akvizíciók 60 százalékáért felel – magyarán, aki globális technológiai vállalatot építene fel, annak ott a helye – húzta alá az Bay Areában működő ActiveMedia tulajdonosa, Horváth László.

Horváth Laci előadásához hasonlóan nagy tömegeket vonzott az Innovation Hungary 2016 startupversenye is, amelyre 54 pályázó jelentkezett, de közülük hét nyert prezentációs lehetőséget az előminősítés során. (A nyolcadik csapat, a Smartgrip sajnos lekésett egy külföldi csatlakozást, így nem tudott részt venni, hogy a bőven egymillió forint feletti díjakért megmérettesse magát.) A kis gikszertől függetlenül nem csak a közel félmillió készpénzdíj miatt voltak „besózva” a csapattagok, hanem már csak azért is nagy volt az izgalom, mert az első három helyezettnek tiszteletjegy járt a január 4-5-én, Las Vegasban megrendezésre kerülő MatchFest Startup-találkozó workshopra. (A European American Enterprise Council (EAEC, San Diego) és az ActiveMedia (Szilícium-völgy) támogatásával érkezett ez a felajánlás.)

Fontos az is, hogy a hét döntős még délelőtt két órás pitch-felkészítő tréningen vett részt, hogy a kilenc zsűritag előtt (akik közül négy született amerikai szakértő volt) megfelelően erős előadást tartsanak. A zsűri négy szempontot, az ötlet minőségét, a megvalósíthatóságot, az üzleti potenciált és a prezentáció színvonalát egyaránt 1-10 pontig értékelte, azaz a kilenc zsűritagtól összesen kilencszer negyven, tehát 360 pontot lehetett kapni a 3-3 perces prezentációkat követően.

Az összesítésben végül a legmagasabb pontszámot a Seon projekt kapta, mely internetes vásárlásokkal kapcsolatos fizetési csalások megelőzésére fejlesztettek. A második egy jó ideje a gyakorlatban is működő sharing economy ötlet, a Beerides lett, amely ingyenes repülőtéri autóparkolást biztosít. Ez után, az így náluk tárolt idegen járműveket másolnak (jellemzően repülővel érkező turistáknak) bérbe adja, amíg gazdájuk külföldön van. A harmadik helyet pedig Teamly nevű szoftver szerezte meg, amely a dolgozók munkahelyen töltött idejét méri, méghozzá játékos formában. Sőt, a munkahely bejáratában elhelyezett tableten jelezhető „bejöttem, dolgozom épp az X vagy az Y projekten” ikonok arra is kiválóak, hogy így a projekt-menedzsement számára igen értékes, hatékonyságnöveléssel járó információkat adjanak.

A nyertesek az említett pénzdíjak és Las Vegasi bemutatkozási esély mellett jogi és üzleti tanácsadást és igen értékes médiamegjelenési lehetőségeket kaptak. A közönség mindemellett különdíjast is választott: a Roiminer nevű cég az online hirdetések hatékonyságát növeli egyedi fejlesztésű megoldásával; így a konferencia szakmai résztvevői számára igen fontos problémára nyújt megoldást.

Az Innovation Hungary terem programját a díjátadás után – a múlt évihez hasonlóan – egy különleges, játékos kis „performansz” zárta, amelyben a négy nyertes projekt vezetőinek nehéz, kellemetlenkedő, néha kötekedő keresztkérdésekre kellett válaszolniuk. Ebben a terem házigazdáit a népszerű „közösségi celeb” Bihari Viktória (Kis Viku) segítette, hogy az elképedés és a nevetés garantált legyen, ne csak a színpadon, de a közönség soraiban is.