Internet Hungary: Nők a technológiáért – Technológia a nőkért

Internet Hungary: Nők a technológiáért – Technológia a nőkért
Virtuális terek, okos eszközök, online kultúra, robotok, mesterséges intelligencia. Mind-mind egy olyan digitális világ elemei, melyben ma, 2021-ben mindannyian benne élünk, mindannyian részesei és fogyasztói vagyunk, hisz a technológia mindenkié. Remekül hangzik, az idei Internet Hungary konferencián mégis felmerült a kérdés, hogy ha ez valóban így van, akkor miért van még mindig ennyire kevés nő a tech iparágban. Miért nem akarják, vagy éppen miért nem tudják pályakezdő fiatal hölgyek megtalálni a helyüket ebben a szektorban? Valóban nincsenek ott, vagy csak nem látjuk őket? A 2021-es Internet Hungary konferencia Women for Tech – Tech for Women című előadás- és programsorozata ezekre a kérdésekre kereste a választ.

„Mi, a Vodefone-nál, hiszünk a sokszínűségben és a diverzitásban”- kezdi nyitóbeszédét Dr. Orbán Anita a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Hasanló jelszavakat tűzhetett zászlajára a Vodafone, a Lenovo Magyarország és a BookR Kids közösen megalapított Women in Technology Egyesülete is, amikor meghatározták céljaikat, melyek között szerepel a tagok közötti párbeszéd generálása, egyfajta inspirációs közeg biztosítása, és az egymást támogatva megvalósuló fejlődés. És hogy miért fontosak ezek a célok?

„Azét tartjuk fontosnak, mert szentül hisszük, hogy a társadalom egészét a digitalizáció és a technológia mögé kell állítanunk. Fontos az, hogy mindenki, nők és férfiak egyaránt, magukénak érezzék a fejlődést, és abban tevékenyen részt vegyenek. Ha pedig elveszítjük a társadalom 50 százalékát, akkor nem érjük el azt a technológiai és digitális jövőt, melyet mindannyian megálmodtunk” – zárja gondolatait Orbán Anita.

Orbán Anita

Nem csak a Vodafone-nál, hanem az RTL Magyarországnál is alapértéknek számít a sokszínűség és a diverzitás. Vidus Gabriella vezérigazgató arról beszélt, hogy bár náluk számos vezető pozícióban dolgoznak nők, a mai napig rengetegen megtapasztalják az egyenlőtlenséget szakmai pályájuk során. Éppen ezért fontos mindenhol hangsúlyozni, hogy a világ folyamatosan változik, de úgy változik, ahogyan mi változtatjuk.

Vidus Gabriella

És vajon ki tudna többet az egyenlőtlenségről és hátrányos megkülönböztetésről, mint egy női paralimpokon. Illés Fanni, paralimpiai bajnok magyar úszónk arról számolt be a konferencián, hogy sérültséggel élő női sportolóként kétszer annyit kell dolgoznia az elismerésért és a sikerért, mint ép sporttársainak. Sokszor tapasztalata, hogy nem nézik ki belőle mekkora erővel rendelkezik valójában, pedig ahogy mondja, akár Hosszú Katinkával is felvenné a versenyt az edzőteremben. Hozzáteszi, hogy az úszás esetében nem érdemes férfiakról és nőkről beszélni, mivel a vízbe mind egyformán ugranak be.

Illés Fanni

Heal Edina, a Google Magyarország egykori vezetője, az Egyenlítő Alapítvány alapítója hasonló gondolatokat osztott meg a hallgatósággal. Véleménye szerint, nem nőkről és férfiakról kell beszélni, a kulcs sokkal inkább a sokszínűségben rejlik. Tapasztalatai alapján egy vállalat akkor fog jól működni, ha a teljes lakosság leképeződik benne, legyen szó akár eltérő nemekről vagy korcsoportokról.

Gondolatébresztő előadását követően olyan sikeres női vezetők csatlakoztak hozzá a színpadon, mint Beck Zsófia (BCG, ügyvezető partner), Samu Tímea (JCDecaux, vezérigazgató) és Szentkuti Gabriella (Vodafone, vezérigazgató-helyettes). A Women in Tech című fórumbeszélgetésből kiderült, hogy az 50-50 százalékos nemi kvótát már csak azért sem egyszerű teljesíteni a tech szakmában, mert a meghirdetett pozíciókra eleve nem jelentkezik annyi nő, hogy az ideálisnak nevezett nemi eloszlás megvalósulhasson. A kérdés az, hogy vajon mi lehet ennek az oka?

Hol vagytok lányok?

A Girls in Tech fórumbeszélgetésben Steigervald Krisztián (író és generációkutató), Guzsaly Péter (Skool), Kopasz Anikó (LEGO robotika), Major Gábor (Maker’s Red Box) és R. Tóth Zsuzsanna (Vodafone) próbált választ találni arra a kérdésre, hogy mi tartja vissza a fiatal lányokat attól, hogy a pályaválasztás során a programozás, a technológia, a mechanika vagy a számítástechnika irányába mozduljanak. A válasz a szakmát övező sztereotípiákban keresendő. Ahogy Guzsaly Péter a beszélgetés során kifejtette, ha elképzelünk egy programozót, a legtöbbünknek biztosan egy sötét szobában magányosan ücsörgő, ápolatlan, nyomi kis kocka jut eszünkbe, ami lássuk be őszintén nem túl vonzó életforma egy pályaválasztás előtt álló fiatal lány számára. Ez alapján talán azt gondoljuk, hogy a megoldás egyszerű, hiszen csak meg kell mutatni a nőknek, hogy ez a szakma ma már nem erről szól. A sztereotípiák lebontása viszont nem így működik.

Steigervald Krisztián szerint a mai fiatal generációk már egyértelműen a digitális közösségekben szocializálódnak. A közösségi médiában és a filmekben viszont nem találkozunk kifinomult, erőteljes, szakmailag motiváló programozó vagy informatikus nőkkel, akik példaképei lehetnének a fiatal lányoknak. A fórumbeszélgetést bevezető gondolatébresztő előadásában arra is felhívta a figyelmet, nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy ezeknek a 21. századi fiataloknak, 20. századi szüleik vannak, akik eleve bizonyos szakmák irányába terelgetik lányaikat, melyek között csak nagyon ritkán vagy egyáltalán nem szerepelnek a technológia és ICT területek szakmái.

Women for Tech, avagy mit adnak a nők technológiának?

Dr. Somosi Ágnes, egyetemi adjunktus, megdöbbentő számokkal kezdte bevezető előadását. Mint mondja, a legfrissebb kutatási adatok szerint, az európai vállalkozóknak mindössze 15,5 százaléka nő. De mit is jelent tulajdonképpen ez a meglehetősen lehangoló statisztikai adat?

A válasz a Startuppers in Tech című kerekasztal-beszélgetésből egyértelműen kiderült. Benyák Dóra (digitális tanácsadó), Bereczki Anna (SmappLab) és Horváth Dorka (BookR Kids) ma már sikeres startupper vállalkozók, akik képesek voltak legyőzni a „lányok nem értenek a technológiához” sztereotípiát. Bár rendkívül különböző történetekkel érkeztek, abban mindenesetre biztosan egyetértettek, hogy vannak olyan tipikus tulajdonságok, melyek elsősorban a nőkre jellemzőek, ezeket pedig mindenképpen be kell vinni a technológia szakmáiba. Kiemelkedő például hálózatépítő készségük. Ezzel párhuzamosan viszont, jóval kisebb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, mint a férfiak, ami magyarázza a Somosi Ágnes által említett arányszámokat.

Hasonló gondolatok hangoztak el a Kockázatkezelés, innováció és empatikus vezetés: hölgyek az ICT szektorban című fórumbeszélgetésen, melynek moderátora Dintsér Andrea, az MVÜK Női Vezetői Klubjának háziasszonya és a YourStory.hu ügyvezetője volt. A beszélgetésen az ICT szektor három kiemelkedő női vezetője vett részt. Bakó Krisztina (L-Soft), Cseresnyés Dóra (AutSoft) és Tuska Enikő (Axico informatikai Kft.) szerint a digitalizáció az életben maradás eszköze, melyre mind a nőknek, mind a férfiaknak egyaránt szükségük van, a jövőben pedig fokozottan szükségük lesz. Véleményük szerint az ügyfélközpontúság az a tulajdonság, melyben a lányok kiemelkedőek, ez pedig vitathatatlanul sokat adhat a szektornak, ami ma már sokkal többet jelent a hagyományos programozásnál. A női készségek tehát az emberek, az ügyfelek, az öntudatra ébredt fogyasztók megtartásában játszanak fontos szerepet. Éppen ezért kell láthatóvá tenni a szektor sikeres nőit, akiknek megvolt a bátorsága ahhoz, hogy egy férfiasnak titulált iparágban is megtalálják a helyüket. Zárásként, Cseresnyés Dóra bátorságra buzdított minden tech vagy ICT szakma iránt érdeklődő fiatal lányt és nőt:

„Nőként bátornak kell lenni. Bátornak lenni nagyon jó, és bátornak lenni egyáltalán nem férfi privilégium.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Patyi Violetta

Rendszeresen jelennek meg írásai hazai magazinoknál és online portálokon. 2017 óta aktívan tevékenykedik a reklámipar és a filmgyártás területén mint produkciós és gyártási asszisztens. Számos hazai …