Váratlan, kiszámíthatatlan, hirtelen, elhamarkodott, szerencsére bízott. A legtöbb vezető talán ezekkel a kifejezésekkel jellemezné az elmúlt két évben hozott döntéseit.

„A döntést nem szerencse előzi meg, hanem érzelem. Ez az érzelem határozza meg, hogy a nap végén, jó döntést hoztál-e” – hangzik el Malchiner Péter a döntések intuitív hátteréről szóló nyitóelőadásában, melyben kifejtette, hogy az intuíció nem más, mint a kogníció és az emóció együttese, vagyis amikor egy érzelem mögé valamilyen információ társul, amit felveszünk és elraktározunk. Malchiner Péter hozzáteszi, döntéseinkkel minden esetben azt a viselkedésformát határozzuk meg, mellyel a kijelölt célt elérhetjük. Egy döntés meghozatalakor gondolkozhatunk empatikusan, praktikusan vagy szisztematikusan. A vezető feladata, hogy rájöjjön, melyik gondolkodási típusban a legerősebb, melyikben mond csődöt és melyiken kell erősítenie.

Ha ismerjük a döntéseink hátterében húzódó folyamatokat, és arra is rájövünk, hogy melyik döntéshozói típusunkkal állunk hadilában a siker már garantáltnak tűnik, egészen addig, amíg a folyamatot fel nem borítja egy, a világjárványhoz hasonló váratlan esemény.

Malchiner Péter

Hidvégi Krisztina, a New Land Media médiaigazgatója Szervezetfejlesztési kihívások válsághelyzetben című előadásában elmondta, cégük elkötelezetten hisz a munkatársak mentalitásának tudatos irányba állításában, ehhez azonban mindenképp ismerni kell az alkalmazottak kontrollal kapcsolatos viszonyait. A pandémia és a home office idején éppen az okozta a nehézséget, hogy ez a kontroll teljesen megváltozott. A munkadó sok esetben elveszítette a kontrollt munkavállalói felett, miközben a munkavállalók otthon gyakorolt kontrollja soha nem tapasztalt mértékben felerősödött. Hidvégi Krisztina szerint a megfelelő munkakörnyezet és körülmények kialakításához ezt a kontroll-áthelyeződést kell kiismerniük a döntési pozíciókban lévő vezetőknek.

Hidvégi Krisztina

Hidvégi Krisztina a későbbiekben csatlakozott az Iglódi Csaba (Your Way) által irányított Vezetők és munkavállalók a hibrid munkavégzés éterében című kerekasztal-beszélgetéshez, melyben Mihók Krisztina (Erste Bank, HR vezető), Perényi András (Webshippy, vezető), Samu Tímea (JCDecaux, vezérigazgató), R. Tóth Zsuzsanna (Vodafone, HR vezető) és Záprel Zsolt (Mediabrands, vezérigazgató) is részt vettek. A beszélgetés középpontjában a konferencia idei mottójával összecsengő öntudatra ébredés állt. Egyfelől azoknak a munkavállalóknak az öntudatra ébredése, akik hirtelen hatalmas szabadságot kaptak, akiknek fel kellett nőni a feladathoz. Másfelől pedig a céges kultúra öntudatra ébredése, hiszen a vállalatoknak számot kellett vetni, hogy azért vállalják-e be a hibrid munkavégzést, mert máskülönben az alkalmazottak felmondanának, vagy éppen azért, mert olyan erős bizalmi viszonyban vannak kollégáikkal, hogy a home office-ban töltött napokon sem kérdőjeleződik meg teljesítményük. A beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy ahány munkakultúra, annyi féle jó megoldás létezhet, a vezetőknek pedig az a feladatuk, hogy ezeknek kereteket szabjanak. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, hiszen az alkalmazottak nagyon különböző igényekkel rendelkeznek, arról nem is beszélve, hogy az otthoni munkavégzés során az egyéni hatékonyság személyenként is eltérő lehet.

Hasonló gondolatokat osztott meg a hallgatósággal előadása során Bánhidi Brigitta, aki úgy látja, a cégeknél most egyfajta túlelemzés lépett fel, azaz próbálnak minél több információt begyűjteni, és minden dolgozó, minden osztály igényeinek megfelelni. Ez azt eredményezi, hogy folyamatosan új döntéseket hoznak, melyeket aztán rövid időn belül megváltoztatnak. A coach hozzáteszi, hogy a karantén és a kötelező home office-ok időszaka megtanított minket arra, hogy igenis integrálható az életünk két fontos szelete: a munka és a magánélet. Ezzel pedig a hibrid munkavégzés szelleme végérvényesen kiszabadult a palackból: „Az elmúlt másfél évben rájöttünk, hogy lehet másképp, mint eddig volt.” Előadása végén hozzáteszi, hogy bár a palack már lassan másfél éve kinyílt, még így sincs akkora tudásunk a hibrid munkavégzés eredményességéről és módszereiről, hogy megbízható következtetést tudjunk levonni arra vonatkozóan, hogy mi működik, és mi nem.

Bánhidi Brigitta

Losonczy Gergő (Dentsu) azonban egészen egyértelmű következtetéseket osztott meg a hallgatósággal. Véleménye szerint a távmunka után a hibrid berendezkedés fog megvalósulni. Hatékonyságának pedig két kulcs van: az emberközpontúság, illetve a keretek alkalmazottakkal közösen történő kialakítása. Jól hangzik, de hogy lehet ezt megvalósítani? Losonczy Gergő előadása ezt a kérdést is megválaszolta. Kifejtette, hogy az egyéni igények felmérése mellett nagyon fontos, hogy csapatszinten is felmérjük az igényeket és a távmunkával kapcsolatos esetleges félelemeket. Pontosan tisztázni kell tehát, hogy melyik csapattag hány napot, és milyen munkafolyamatokat szeretne otthonról végezni, ehhez milyen eszközökre, és mekkora kontrollra van szüksége. Ezenkívül, egyértelműen csoportokba kell rendezni a kizárólag irodában, illetve az otthonról is elvégezhető feladatokat. A hibrid berendezkedésre való sikeres átállás csak ezen munkafolyamatok mentén valósulhat meg hatékonyan.

Losonczy Gergő

Az Internet Hungary konferencia első napján számos véleményt, módszert és megközelítést ismerhettünk meg a hibrid munkavégzéssel kapcsolatban. Abban viszont bizonyára az összes résztvevő maximálisan egyetért, hogy minden folyamatot, minden kríziskezelést a munkavállalók testi, lelki és mentális egészségének kezelésével kell kezdeni.

Az előadássorozat zárásaként Bruckner György (Freestyle Consulting), tanácsadó és coach, Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak Zrt. HR igazgatója és Mészáros Mariann, az IT Services Hungary HR igazgatója meséltek a Health coaching-ról, melynek lényege, hogy egyszerre kezeli a folyamat alapját jelentő 4 pillért, azaz a táplálkozást, a mozgást, a mentalitást és az életvitelt. A coaching folyamata beszélgetéssel, kérdőívekkel, laborvizsgálatokkal kezdődik, melyek alapján az orvosok és pszichológusok meghatározzák az egészség célokat, melyek elérésében a coach, a tréner segíti a résztvevőt. Kreiter Éva és Mészáros Mariann azt hangsúlyozta, a folyamatnak valójában akkor kristályosodik ki a lényege, amikor a „páciens” öntudatra ébred, és saját maga jön rá, hogy tulajdonképpen mire is van szüksége.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!