Internet Hungary - A hazai gyártású videótartalmak. Az in- és outstream videók együttműködése és versenye.

Internet Hungary - A hazai gyártású videótartalmak. Az in- és outstream videók együttműködése és versenye.
Az idei Internet Hungary konferencián a digitális marketing tematikán belül felmerült a kérdés, hogy meddig van létjogosultsága a hazai gyártású videós tartalmaknak? Elég nagy a magyar piac a nemzetközi szereplők óriási kínálata mellett? Kerekasztal beszélgetés keretében szó volt az instream és outstream videók együttműködéséről és versenyéről, illetve a szerkesztett tartalmak előnyeiről is.

A digitális marketing témának első előadásában Dudás Gergely (R-Time, Magyarország) és Erdélyi Eszter (Atmedia, Magyarország) a hazai gyártású tartalmak létjogosultságáról beszélt: küzdelem, vagy együttélés a külföldi platformokkal? Dudás Gergely szerint a digitális térben a videós hirdetéseknek áll a zászló. Az IAB Hungary kutatásai alapján tavaly a covid mellett folytatódott az átrendeződés a hagyományos display hirdetésekből (1 százalékot csökkent) a videós hirdetésekbe (10 százalékot növekedett) és a feltörekvő audióba. Ebben a növekedésben közrejátszott az állami költések növekedése is. Mindeközben az Egyesült királyságban, Hollandiában vagy Olaszországban már a display hirdetések több mint fele videó, van még bőven tennivalónk. Tavaly egy ígéretes fejlemény volt, hogy a hazai kiadók- és tartalomgyártók videós hirdetési bevételeinek növekedése bőven meghaladta a teljes videós piac hazai növekedését.

Dudás Gergely

Erdélyi Eszter rámutatott arra, hogy 2020-ban mindent online videón keresztül kezdtünk el megélni, tanulni, dolgozni, tárgyalni, szórakozni vagy akár bort kóstolni. Mint elmondta, meglepő módon az idei évben sokkal magasabb szintről indultunk, mint tavaly, amit sikerült is tartani. Ez azt igazolja vissza, hogy van kereslet a tartalmakra és egyre több partner oldal kezd el gondolkodni videós tartalmakban, aminek egyaránt örülnek a hirdetők és tartalomfogyasztók is.

A szerkesztett tartalmaknak több előnye van:

Biztonság a hirdetőnek és a kiadónak, hiszen a jogtulajdonos vállal minden felelősséget, ami megjelenik a képernyőn.

Figyelem: Egy olyan tartalomnál, aminél a fogyasztó tesz erőfeszítést, hogy azt elérje, sokkal valószínűbb, hogy kapcsolódik a hirdetéshez is, mint ha a háttérben zajlik egy tartalom és elhangzik egy átugorható spot.

Dudás Gergely is alátámasztotta, hogy nem veszítenek el felhasználókat amiatt, hogy nem átugorhatók a hirdetéseik. Mindketten úgy vélik, a jövőben meg fog növekedni a szerkesztett, minőségi tartalmak iránti igény. „Felértékelődik majd a különböző fizetéses modellek előretörése kapcsán azoknak a platformoknak a relevanciája, ahol valósan el tudjuk érni a fogyasztókat hirdetésekkel és bízunk benne, hogy még a felfutó időszakban vagyunk” – zárta előadásukat Erdélyi Eszter.

Erdélyi Eszter

Az ellenétek egészítik ki egymást. Az instream és outstream videók együttműködése és versenye.

A „digitális videóhirdetés“ kifejezésről sokunknak a videómegosztókon nézett videók előtt vagy közben megjelenő reklám jut eszébe. Nos, ezeket nevezzük pre-roll vagy mid-roll, összefoglalóan instream hirdetéseknek, amelyek évek óta részei a digitális ökoszisztémának. Az instream-el ellentétben az outstream egy teljesen más kategória: nem blokkolja a tartalmat, így alkalmasabb a látogatók bevonására. A videóhirdetés a cikken belül a szöveges tartalomba ékelve kerül megjelenítésre, akkor indul el, amikor az adott rész képernyőre kerül és a látogató nyugodtan átgörgetheti, ha nem nézné végig. Így kevésbé zavaró reklámélményt nyújt az olvasók számára, ami a hirdetők számára is fontos. Egy márka iránti érzésünk szempontjából értelemszerűen nem mindegy, hogy miként jelenik meg a felhasználóknak a hirdetése és milyen mértékben zavarja a tartalomfogyasztást.

Kerekasztal beszélgetés keretében Aczél László moderátor felvetette a kérdést, hogy bár megnőtt a magyarországi online videók népszerűsége a covid alatt, minek köszönhető, hogy ez a szám mégis elenyésző az európai átlaghoz képest. Malonyai Károly (Wavemaker) ügynökségi oldalról úgy látja, hogy Magyarországon a videó streaming fogyasztás nem tart ott, mint a nyugati országoknál, de a hirdetők kampányainak kifuttatásakor sokat küzdenek azért, hogy legyen elegendő tartalom, ahol tudják futtatni a hirdetésüket. Vagyis hirdetői oldalról meglenne az igény arra, hogy a költés nagyobb legyen, csak a tartalomfogyasztás nem tart még ott. Horváth Tamás (Adaptive Media) kereskedelmi igazgatója úgy látja, azért vagyunk lemaradva másfél- két évvel a nyugati országoktól, mert kevesebb az online tartalom, amit tudunk fogyasztani. Online videót készíteni drága mulatság, megírni egy cikket rövidebb idő és költséghatékonyabb – emiatt kevés olyan értékelhető videós tartalom van, amit a felhasználók tudnak nézni. Az outstream megoldás ezért is növekszik, mert a hirdetők igénye megvan, csak nincs elegendő videós tartalom, ahol meg tudnának jelenni, azért is nyitnak az outstream megoldások felé. Kovács Péter (Google) szerint a Youtube-on inventory hiányról nem lehet beszélni, éppen az ellenkezője a probléma: percenként hatalmas mennyiségű, 500 óra tartalom megy fel, de még mindig hiányzik az online hirdetések gyártása, szerinte „a tévés hirdetéseket próbáljuk beszuszakolni”.

A közvetlen beszélgetésen felmerült a minőségi tartalom gyártásának a hiánya. Pánczél Gabriella (Salesworks) szerint néhány évvel ezelőtt különbséget tettek a tartalmak között, mert a hirdetőktől azt a visszajelzést kapták, hogy kimondottan brand safe tartalom mellett szeretnének megjelenni. „Azt látjuk, hogy a brand safe csomagunk 95 százalék fölötti kihasználtásgnál fut, míg a teljes Videánál nem feltétlenül ez az arány, tehát igény van a minőségi tartalomra.” Dudás Gergely (R-Time) nem ért azzal egyet, hogy nincs elegendő tartalomkészlet. „Később élünk meg bizonyos dolgokat, mint Nyugat-Európa más részein, így azt szoktuk meg, hogy nagyon kevés reklám van a digitális videók környezetében, már a Youtube-nál sincs meg ez az élmény.” Nem értett egyet azzal, hogy a tévés videós hirdetés nem alkalmas a digitális térben, mert úgy véli, azt magához a tartalom hosszához érdemes illeszteni.

Erdélyi Eszter azt látja, hogy kevés kimondottan online videós hirdetés van: a tévé és online hirdetések náluk szinergiában vannak, és nem feltétlenül gond, hogy ugyanazt a spotot használják egy-egy kampány során. „Egy rövidebb 2 perces videó esetén valóban nem mehet le egy 20 másodperce hirdetés” – értett egyet Dudás Gergellyel abban, hogy tartalomfüggő.

Az outstream az instream evolúciója?

Malonyai Károly szerint az outstream a banner és a videó szerelemgyereke, de az igazi különbség a tartalomfogyasztás. Az instream esetében egyre többet nézünk online videós tartalmakat, de ott a vágyott tartalom egy videós tartalom, és azelőtt, közben és után jelenik meg a videós hirdetés, míg az outstream esetében más típusú, sok esetben szerkesztett tartalom mellett jelenik meg, de nem illeszkedik bele annyira, mint az instream. „Más típusú kreatívot kell gyártani egy instream és egy outstream megjelenéshez. Az outstream rövidebb kell legyen, az instream hosszabb. Az egyiket a salesre, a másikat a brand típusú kommunikációra használjuk” – magyarázta.

Abban mindannyian egyetértettek, hogy az instream és outstream az egyik nagy különbség, hogy míg az instreamnél ha nem átugorható spotról beszélünk, mindenképp meg kell néznünk a hirdetést, az outstream esetében pedig csak akkor, ha tényleg érdekel minket az a videó, hiszen elgörgethetünk. A kerekasztal beszélgetés végén végül arra jutottak az előadók, hogy kell szembeállítani az instream és outstream hirdetési megoldásokat. Valóban van olyan videós hirdetés, amit videó előtt jobb lejátszani, de ha egy szerkesztett írásos tartalomban megjelenik egy olyan feliratozott hirdetés, ami a felhasználó számára érdekes lehet, azt is el fogjuk olvasni. Erdélyi Eszter szerint a szerkesztett tartalmak jól címkézhetők és célozhatók is, így a tematika mellett megjelenni kívánó tartalom sokkal befogadóbb közönséget kap, hiszen egy cikk olvasójáról is több információnk van.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szilágyi Katalin

A digitalhungary.hu főszerkesztője és újságírója, rendszeresen ír a Business Class Magazin kulturális, startup és gasztronómia rovatába. Korábban jelentek meg cikkei különböző szakmai lapokban: …