Infláció, növekedés – mutatjuk, mit várhatsz a gazdaságtól!

Infláció, növekedés – mutatjuk, mit várhatsz a gazdaságtól!
Juscsák György, a JP Morgan igazgatója az Internet Hungary konferencián bemutatta, hogy mik a globális gazdaság kihívásai és lehetőségei, és hogy mit várhatunk a jövőben.

A 2008-as világgazdasági válság drámai hatással volt az Egyesült Államok, Európa és a fejlett országok GDP-jének csökkenésére. Mindeközben Kínát ez alig-alig érintette meg. 2020-ban ugyan a koronavírus járvány hatására V alakú volt a visszaesés, azaz gyors volt a visszapattanás, de ez is sokkal kisebb visszaesést okozott Kínában.

A múltról szóló adatokból is lehet következtetni, de vannak a jövőre információkat adó mutatószámok is. Juscsák György, a JP Morgan szakértője az Internet Hungary konferencián elhangzott előadásában azonban nem a múltra, hanem a jövőre koncentrált.

A PMI, azaz beszerzési menedzser index segít ebben a legtöbbet. Ez arról szól, hogy elemzők a világ legnagyobb cégeinek a beszerzőit felhívják hónapról hónapra, hogyan érzik magukat, hogyan állnak a munkaerőfelvétellel, hogyan alakulnak a készletek, mennyi műszakban dolgoznak éppen. Így 2-3 hónapra előre látni lehet, hogy mi is fog történni az adott ország gazdaságában. A félszáz kérdésből képzett mutatószám 0 és 100 közötti, ha 50 alatt van, akkor várható recesszió, ha felette, akkor növekedés.

Egyre jobban félünk ma a világban a recessziótól. A PMI indexek néhány hónapja a negatív tartományok felé indultak világszerte – de most nem a pénzügyi válság, nem az Ukrajna ellen folytatott orosz háború, nem is egy vírus, hanem az infláció.

A világgazdaság legnagyobb problémája, hogy a koronavírus járvány után, a válságból kilábalva egyszerre jelentek meg keresleti és kínálati sokkok. Hitelen akartak az emberek ismét utazni, autót venni, ami felhajtotta a keresletet. Ráadásul a világ eltérő régióban eltérő ütemben indult újra az élet, a gazdaság, így az ellátási láncok is akadozva indultak meg. Amikor Amerikában éppen autót vettek volna, lehet még állt az elektronikai részegységeket előállító ázsiai gyár.

Az infláció is igen eltérően jelentkezik az egyes országokban: Oroszország este jól mutatja, hogy a szankciók működnek. A korábban 5-7 százalékos pénzromlás a háború után 17-19 százalékra emelkedett.

Infláció a csúcson túl

Az infláció lassú parázson süti meg a gazdaságot. Ezt az emberek a bőrükön érzik, hiszen látványosan romlik az életszínvonaluk. Huzamosabb ideig fennmaradva jelentős változásokat hozhat az országokban, ezért az egymillió dolláros kérdés, hogy meddig maradhat fenn ez a 40 éve nem látott magas ütemű pénzromlás?

Juscsák György arra hívta fel a figyelmet, hogy a világgazdaság negyedét adó Egyesült Államokban már megindult a tetőzési folyamat. Őket már csak azért is kevésbé érinti az energetikai válság, mert a világ legnagyobb kőolajkitermelője – Szaúd-Arábiát és Oroszországot is megelőzve. Ráadásul földgázból jelentősen növelni tudták a kivitelüket is.

Az Egyesült Államokban 2022 harmadik negyedévében tetőzik az infláció, Európában 2022 utolsó negyedévében Juscsák György szerint. A korábbi rekord alacsony szintre nem fog visszatérni, tartósan 2,5-3 százalékos inflációra kell a fejlett országokban is berendezkedni.

A gazdasági válságok nem múlnak sem gyorsan, sem hatás nélkül. 2020-ban még mindig a 2008-as pénzügyi válság hatásait nyögtük. A fő gond, hogy a válságra adott válasz a pénznyomtatás volt. Míg 2007-ben 4 ezer milliárd dollárnyi pénze volt a fejlett országok jegybankjainak, 2019-re mindez 16 ezer milliárd dollár lett. Ez felnyomta az árát a részvényeknek, a befektetéseknek.

A koronavírus járványra adott válasz ismét a pénznyomtatás volt, ma már 25 ezer milliárd dollárnyi pénz van a gazdaságokban. Ez pedig egyelőre nem fog változni, amíg a legtöbb ország kiáll emellett, tartósan fennmaradhat ez a folyamat.

Makrofolyamatok a gazdaságfejlődésben

A gazdaság és társadalmi fejlődésre az egyik legnagyobb hatással az urbanizáció növekedése lesz. Ez pedig növeli a fogyasztást, a termelést és a hozzáadott értéket. A legnagyobb változás Kínában és Ázsiában fog lejátszódni. 2030-ra a világ fogyasztóinak kétharmada ázsiai lesz.

Mindez a kulturális fogyasztási szokásokra is hatással lesz – nem véletlen, hogy a Netflix legnézettebb sorozata a dél-koreai Squid Game. De ebbe a hatásba illik, hogy Budapeseten hogy szaporodnak a bubble tea boltok.

Ha a gulyáslevest nem is fogjuk emiatt pálcikával enni, de az ízlésvilágot sokkal jobban Ázsia fogja meghatározni.

A másik nagyon fontos változás, hogy a fenntarthatóság a befektetések terén is sokkal nagyobb teret nyer. Mivel 1,5 fok alatt kell tartani a felmelegedést, megkerülhetetlen a zöld technológiák felfuttatása.

Mivel a koronavírus járvány alatt leállt a zöld átálláshoz szükséges nyersanyagok bányászata, ennek továbbra is árfelhajtó hatása van. Hiszen nikkelre, rézre vagy palládiumra szükség lesz. Ezért ezen cégek felé is jelentős befektetések fognak áramlani.

Hosszú távon lehetsz nyertes

Fontos a gazdasági folyamatokat nem csak a napi volatilitás felől figyelni. És hogy miért? Egy hosszú távú befektető mindig többet nyer. Juscsák György erre azt a példát hozta, ha valaki a 120 éve, 1900-ban készpénzben tartott 1 dollárt, az ma kettőt érne.

Egy konzervatív befektetés 15 dollárt érne ma. A részvénypiacon befektetett egy dollár 3500 dollárt érne – és ezt jelenti hosszú távú befektetőnek lenni. Az embereket az érzelmeik fűtik, amikor befektetnek – a befektetők pedig racionálisan döntenek.

Jól dönteni ma már azonban nehezebb, mint a 20. század fordulóján. Hiszen a JP Morgan éves IT büdzséje 13 milliárd dollár, saját kvantum számítógépekkel dolgoznak, 300 műhold adatait használják. Mindez azonban önmagában nem elég, megfelelően kell érteni a gazdasági folyamatokat.

Az új, volatilitás világban egyre több és jól megválasztott adatra kell támaszkodni, egyre összetettebb rendszerekkel, amik azonban nem lesznek helyettünk okosak. A világ tehát még összetettebb és egyre izgalmasabb hellyé válik így a jövőben.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter