– A digitális világ  egyre inkább körülvesz és eláraszt bennünket: Jelen van munkahelyünkön, otthonainkban, nemcsak asztalainkon, hanem már ott tartjuk a tenyerünkben is. A digitalizáció és a mobilitás pedig immár nemcsak a felső rétegek privilégiuma, lényegében mindenki rendelkezik már okostelefonnal. Természetesen mindig lehet még fejlettebb és összetettebb rendszereket létrehozni, de valójában a kérdés már jó ideje nem az eszköz, az infrastruktúra megléte. Mára sokkal inkább előtérbe került az a kérdés, hogy valójában milyen valóban hasznos célra tudjuk ezeket az új lehetőségeket használni. Nem véletlen, hogy egyre terjednek az olyan fejlesztési irányok, melyek éppen a társadalmi hasznosság oldaláról közelítik az infokommunikáció felhasználását: Gondoljunk csak az okos városok keretében létrejött innovatív megoldásokra, vagy az e-kormányzás részeként nyújtott új lehetőségekre, melyek mind azt célozzák, hogy megkönnyítsék a mindennapi életünket.

– Munkámból fakadóan elsősorban a nagyobb vállalatoknál rendelkezem személyes, naprakész tapasztalatokkal – a legkülönbözőbb szektorokból. Egy nagyon érdekes trend látszik kibontakozni. Mára nem is feltétlenül az jelenti a legnagyobb kihívást egy nagyvállalat számára, hogy belső IT-rendszereiket hogyan igazítsák hozzá a gyorsan változó technológiai követelményekhez. Hanem az, hogy hogyan teszik ezeket alkalmassá arra, hogy képesek legyenek kiszolgálni a vállalat saját ügyfeleitől viharos tempóban érkező új elvárásokat, úgy is fogalmazhatnék, hogy „digitális rohamot”. Ma ügyfél-orientáltnak lenni egy nagyvállalatnak elsősorban abból a szempontból kihívás, hogy a digitalizáció adta új lehetőségek, melyek az ügyfelek részéről természetes elvárásként jelentkeznek, be kell hogy épüljenek a vállalat saját rendszereibe. Meg kell jegyeznem azt is, hogy ebből a szempontból egy vállalat dolgozói is ügyfélnek számítanak: ha meg akarod tartani a jó munkaerőt, akkor az irodában is biztosítani kell számára mindazt, amit otthon is elér. Összességében úgy gondolom, a cégek többsége még adós a jó válasszal mindezekre, kiváltképp idehaza.

– Természetesen az olyan korszerű vállalati megoldások okos, rendszerszintű bevezetése és használata, mint a felhő, a social IT, a Big data, vagy az IT Security. De mindezek a bűvszavak nem jelentik azt, hogy alkalmazásuk önmagában már megoldást jelentene. Ezek az új lehetőségek csupán eszközök arra, hogy a vállalatok úrrá legyenek a feléjük irányuló elvárásokon. Mindenesetre bőven van mit fejlődni, például Nyugat-Európában a vállalatok 25 százaléka, nálunk viszont csak 8-10 százaléka használ felhő alapú technológiát egy-egy területen. E lemaradásunkat persze előnnyé formálhatjuk, ha vállalataink átgondoltan kezdenek beruházásokba ezen a területen…

– Pontosan. A partnereinknek értékesített megoldásoknál a távközlési terület mellett, ma már negyedét a komplex IT-rendszerek bevezetése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások adják.

– A cégek többsége lassabban ismeri fel a szolgáltatásként igénybe vehető, egyfajta használat alapú, vagy on demand IT előnyeit. Egy szolgáltató cég tegyük fel új terméket és új értékesítési csatornát vezet be. Nagy kérdés lehet, hogy milyen háttér infrastruktúrával tervezzen? Kisebbel, mert kisebb érdeklődésre számít vagy nagyobbal, mert egyfajta ügyfél rohamra kell számítania?! Ha a vállalat a hagyományos módon épít ki egy kiszolgáló környezetet, akkor egy rossz méretezés extra költséget vagy alul tervezés esetén akár elégedetlen, csalódott ügyfeleket hozhat.   Szolgáltatási modellben megvalósított technológiai környezet esetén, az infrastruktúra szállító tud egyszerre rugalmasan és költséghatékonyan megoldást adni, ami tökéletesen illeszkedik az üzleti volumenhez.

– Részben igen, de elsősorban nem is ez a fő gond. A probléma inkább az, hogy a cégvezetést sokszor egyetlen gondolat vezérli: „legyen olcsó”. De ami nagyon olcsó, az nem biztos, hogy kellően rugalmas, kellően robusztus, vagy épp megbízható lesz. Ennek ellenére vannak jó döntések ezen a területen is. Mondok egy példát: egy hazai gyorsétterem lánc ügyfeleinek wifi-szolgáltatást nyújt. A teljeskörű megvalósítás terveinél megvizsgálták, hogyan célszerű ezt megvalósítani ár-érték arányban. Saját erőforrásokkal vagy kisebb lokális cégekkel vagy egy országos szintű szolgáltatóval.  Egy ilyen érzékeny, a vállalat imázsában is szerepet játszó szolgáltatásnál fontosabb a megbízhatóság, rugalmasság, ezért döntöttek a kiszervezés és az országos szintű szolgáltató mellett, azaz mellettünk.

– Korábban rengeteg elképzelés, stratégia született, de mára szerencsére ezek közül számos már a megvalósítás fázisába került. Az államigazgatásban, az egészségügyben és az önkormányzatoknál is látunk már jó példákat. Ezek során fontos lenne figyelni arra, hogy ne elsősorban sok éven keresztül tartó gigaprojektekben gondolkodjunk, hanem elsősorban olyanokban, amelyek kedvező hatásait az állampolgárok viszonylag gyorsan érezhetik.

– Fontos célkitűzésünk, hogy fejlesszük infrastruktúránkat és felhő alapú, valamint a mobilitáshoz kötődő szolgáltatásainkat. A vállalatoknak nem csak szélessávot kínálunk, hanem például ezen keresztül olyan távközlési szolgáltatásokat is, mint az IP Center. AZ IP-alapú üzleti telefóniát megvalósító megoldásunk kiváló példa a bevezetőben mondottakra: Segítségével a mobilitás szabadságát és a vonalas technológia költséghatékonyságát, robusztusságát ötvözzük az IP-technológia által nyújtott rendkívül gazdag felhasználói lehetőséggel. Fontos irány a közösségi célokat szolgáló infokommunikációs rendszerek megvalósításában való szerepvállalás, erre legjobb példa az általunk kiépített térfigyelő-, segélyhívó-, és Wi-Fi-rendszer, melyet az ország talán legismertebb szabadidős helyszínén alakítottunk ki.

– Marton László az Invitel Csoport több mint hatezer üzleti ügyfelét kiszolgáló leányvállalata, az Invitech Solutions nagyvállalati és kormányzati igazgatója.

– A közgazdász végzettségű szakember jelenlegi pozíciójában legfontosabb feladata a kiemelt jelentőségű szegmenshez tartozó ügyfelek egyedi igényeire szabott távközlési és informatikai megoldások teljes körű marketing és értékesítési tevékenységének stratégiai tervezése és végrehajtása.

– A szakember másfél évvel ezelőtti kinevezése előtt az Invitel ICT üzletfejlesztési igazgatójaként meghatározó szerepet töltött be a társaság informatikai kompetenciájának megteremtésében, az infokommunikációs szolgáltatások nyújtásának bevezetésében.

– Marton László szakmai és vezetői tapasztalatait az IBM Magyarországnál eltöltött tíz év során alapozta meg, ahol kezdetben a pénzintézeti üzletágban  kereskedelmi területen dolgozott, majd a nagyvállalati ügyfélszegmens vezetője lett.

– A szakember az Invitelhez csatlakozását megelőzően az egyik jelentős hazai rendszerintegrátor vállalatnál töltötte be a marketing és értékesítési igazgatói pozíciót.