Dolgozni, dolgozni és dolgozni...

Dolgozni, dolgozni és dolgozni...
Kihaló foglalkozások, új szakmák – milyen a mai kor ideális munkavállalója? Már a gépek lassan ügyfelekké válnak az automatizáció és az M2M kommunikáció révén, de mi lesz így velünk, emberekkel? Szakmák tűnnek el, hivatások emelkednek fel a semmiből, a csúcson pedig azok lesznek, akik a folyamat előtt járnak egy lépéssel. Ők tudják, mire van szüksége a jövő munkáltatójának és munkavállalójának.

Cikkünk az Internet Hungary 2014 konferencia első napjának B termében zajlott HR és personal branding a digitális világban szekció összefoglaló beszámolója.

Figyelemhiányos a világ – véli Baracskai Zoltán. Mindenből bőség van, termékek, szolgáltatások hada áll a rendelkezésünkre, kommunikációs platformok százai várják kinyilatkoztatásainkat, de vajon kapunk-e ezeken elég figyelmet? És ha nem, meddig bírjuk figyelem nélkül? A HR-szakmában megkerülhetetlennek számító szakember előadása rendkívül inspiráló volt, üzenete úgy foglalható össze: legyünk hidrák – ha egyik fejünket levágják, azonnal növesszünk a helyére két másikat! Tanácsa egyaránt megfogadandó a munkaadók és a munkavállalók számára, és egyben meghatározta a maratoni előadássorozat alaphangját.

Hullnak a hidrafejek, minden változik, és a munka világában a legnagyobb változást kétségkívül a munkahely hagyományos fogalmának megszűnése okozza. A home office már nem egy távoli fogalom, hanem legtöbbünk számára a mindennapok része. Sokan végezzük így dolgunk, de vajon tisztában vagyunk-e a jelenség hatásaival? Sáfrány Lilla (T-Systems) azt tapasztalta, hogy meredeken nő a távolról végezhető feladatkörök száma, a magánéletünk irányítása pedig rugalmasságot követel meg, ezáltal a család és a munka egyre kevésbé válik szét, az ember egyszerre dolgozik és tölt időt a szeretteivel. A HR-esek azt tapasztalják, hogy részben emiatt is leértékelődik a szorgalom fogalma (hiszen önös érdek lett a folyamatos aktivitás). Ehelyett egyéniségekre és tehetségekre van szükségük a legnagyobb munkaadóknak. Az észlelés, az érzékelés és a döntés folyamata egyre jobban felgyorsul. Az Y-generáció pár éve mindenkit sokkolt, amikor belépett a munkaerőpiacra, a fiatalabbaknál pedig éppen azok a viselkedésminták lesznek még meghatározóbbak, amelyeket a lassan haladók nehezen szoknak meg: a folyamatos online jelenlétre való igényt és az állandó interakciót – véli Toldi Gábor (HVG Online Job Center).

Tudás helyett elszántság?

Akkor milyen az ideális munkavállaló? Sokat válasz érkezett erre az Internet Hungary-n. Németh Béla (Initiative), Gulyás János (MeC), Simon Bernadett (Leo Burnett) és Vidus Gabriella (R-Time) csaknem egy órát beszélgettek-vitatkoztak a témáról. A reklámszakmabeliek onnan kezdték a diskurzust, hogy hogyan tudják megtartani vagy magukhoz csábítani a munkaerőt abban a szektorban, ahol az utóbbi hat év csak forráskivonásról szólt. Az itt zajló folyamatok tükrözik a világban zajló változásokat: ezermesterek helyett egyéniségekre van szükség, noha a tudást mindenkinek folyamatosan mélyítenie kell. Szaktudásnál mintha többet számítana az attitűd és az elszántság. De érződik, hogy nincs konszenzus, mindenkinek a maga vérmérséklete szerint kell kialakítani az álláspontját – a konferencia legalább felvázolta a lehetőségeket. Hinnerstein Anikó (Magyar Telekom) arról számolt be, hogy a pénz egyre kevésbé jelent motivációt a mai fiatalok számára. Lényegében olyan munkavállalóra van szüksége minden cégnek, akiben megvan a belső motiváció, a szenvedély, ami már fontosabb, mint az elkötelezettség. Célokra, átláthatóságra, nyitottságra, rugalmasságra, elismerésre, önállóságra, felelősségre van szüksége egy mai munkavállalónak.

Vállalati változások

A munkaerő nem költség, hanem befektetés – hangsúlyozta Malchiner Maximilian Péter (Innermetrix Hungary), véleménye szerint ugyanis ez a paradigmaváltás még mindig nem történt meg. A cégektől a munkaerő szokásainak megváltozása ugyanúgy megköveteli a változást, mint az alkalmazottaktól, mégis mintha nehezebben menne mindez intézményi szinten. E tekintetben a Vodafone a folyamat élére állt, és egy új kezdeményezést valósított meg Magyarországon: a nyílt terű munkahelyet. Gothárdi Ibolya beszámolója szerint a budapesti székhelyen minden falat lebontottak, a vezetők saját irodája megszűnt, a teakonyha külső helyszín lett, a tárgyalásokat is a nyílt térben bonyolítják már le. Bevezették a tiszta asztal rendszert: mindenki kap egy szekrényt, ahol bármit tárolhat, de az asztalon nem lehet semmi – se saját nyomtató, se személyes tárgyak. Az eredmény: csökkent az irodabérlés költsége, javult az energiafelhasználás, kevesebb lett a nyomtatott papír. Gothárdi Ibolya szerint emberi oldalon pedig a munkatársak elkezdtek beszélgetni, javult az együttműködés, oldódott a hangulat. Részben ennek is köszönhető, hogy a telekommunikációs cég az elmúlt 15 év legjobb üzleti eredményét produkálta tavaly.

Toborozz játékosan!

Jó példákat a HR részterületein más cégek is szolgáltattak, amelyek egy részét mindenképp érdemes megfogadni. Az egyik legkülönösebb fejlesztést a Virgo Systems valósította meg azzal, hogy bevezette az automatikus webalapú (elő-) kiválasztást. A fejlesztés rávilágít a munkaerő-kiválasztás számtalan hátrányára: pocsékba megy a toborzók és a jelentkezők ideje, minden elutasított jelentkező rombolja a cégen belüli motivációt, a cég megítélését, növeli a papírfogyasztást, frusztrálja a társadalmat. Ráadásul a jelenlegi rendszerek konzerválják a rossz dolgokat: nem nyújtanak felhasználói élményt, a kialakuló adatbázis pedig pillanatok alatt elavul. Bíró Noémi a PwC-től arról számolt be, hogy az általuk fejlesztett Multipoly 12 nap alatt szimuláltat a jelentkezőkkel egy egyéves gyakornoki programot. A résztvevők legtöbbje elmondásuk szerint nem is a nyereményért játszott, a cégnél pedig a többszörösére emelkedett a jelentkezők száma. A gamification (gemifikáció) tehát az a kulcsfogalom, amivel a leginkább megfogható az Y-generáció. A játékosság a munkaerő motivációjára is alkalmas – erről szólt Szutor Ferenc előadása. Az Adverticum vezetője a Happy Factory Projekt eredményeiről számolt be, ami a hallgatóságnak rengeteg ötlettel szolgált.

A jövő szakmái

Még nem léteznek, de a szakemberek számára már körvonalazódnak az új hivatások: a digitális elvonókúra szervezői karrierek, az adatszemét eltakarítói állások és a kapcsolatmenedzserek. Egyre jobban élünk, egyre több a vagyonunk, ezért a szépségápolás és a biztonság szektorában bővülésre kell számítani – véli Hajdu Zoltán (Smartstaff). Közben egyes szakmák felett megállíthatatlanul eljár az idő: néhány könyvtároson kívül nem kell több egy tízmilliós országban se. Az újságárusoknak is előbb-utóbb új munkahely után kell nézniük, egyre több standon már most kávét árulnak napilapok helyett. Mezőgazdasági szakmunkások helyett gépek dolgoznak a közeljövőben, az utazásszervezéssel pedig mind kevesebb szakmabelit bíznak meg a közeljövőben, hiszen az interneten néhány kattintással mi magunk teljes körültekintéssel el tudunk intézni mindent, ami az utunkhoz kell.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Tóth Nándor Tamás

Tóth Nándor Tamás