– Téves az a megközelítés, hogy az embereket meg kell védeni a digitális átalakulással kapcsolatban a hagyományos szektorokban megjelenő új technológiáktól és üzleti modellektől. Meggyőződésünk szerint a kormány feladata a polgárok, a munkavállalók és a vállalkozások felkészítése a digitális korra: az oktatási rendszer digitális átalakítása, a digitális kompetenciák fejlesztése, a hazai vállalkozások és a közigazgatás digitális transzformációjának segítése. A magyar kormány határozott törekvése, hogy a digitalizációval több új, magas hozzáadott értéket létrehozó munkahely jöjjön létre, mint amennyi hagyományos munkahely a technológiaváltás miatt megszűnik. Ezért elkészítettük Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját és támogatjuk a Digitális Munkaerő Programot is, amely rövid és középtávú megoldásokat fogalmaz meg az informatikusok és a digitálisan képzett egyéb szakemberek létszámában tapasztalható, egyre súlyosabb munkaerőhiány enyhítésére. Lebontjuk azokat akadályokat, amik annak útjában állnak, hogy valaki internetfelhasználóvá válhasson. Annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből áfacsökkentéssel, Digitális Jólét Alapcsomaggal és települési ingyenes wifiszolgáltatással igyekszünk segíteni. A DJP egyik fő célkitűzése a digitális kompetenciák fejlesztése a polgárok, a vállalkozások és a közszférában dolgozók körében is. Kiemelten fontosnak tartjuk a magyar ipar és mezőgazdaság digitális átalakulásának támogatását, különös tekintettel a hazai kis- és közepes vállalkozásokra, köztük is kiemelten a mikrovállalkozásokra. Magyarország jelenleg a világ harmadik legjobb minőségű 4G mobilhálózatával rendelkezik, így jó helyzetből indul a következő generációs 5G mobilfejlesztések terén kibontakozó nemzetközi versenyben. Azért, hogy hazánk az 5G-fejlesztések egyik európai központjává váljon, életre hívtuk az 5G Koalíciót (5GK).

– A Digitális Jólét Programmal már eddig is számos, korábban nehezen elképzelhetőnek tűnő eredményt sikerült elérnünk az internet áfájának csökkentésétől az angyalbefektetők adókedvezményén át, négy kulcsfontosságú stratégia megalkotásáig – Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS), Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS), Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS) és Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája (DES) – és a kormány általi elfogadtatásáig. Ma már ezeknek a stratégiáknak a végrehajtása zajlik. További lendületet ad munkánknak az is, hogy a kormány széles körű szakmai és társadalmi egyeztetést követően a nyár elején döntött a Digitális Jólét Program kibővítéséről, a Digitális Jólét Program 2.0 elfogadásáról. A több mint 20 új fejlesztési programot tartalmazó stratégia a magyar gazdaság, az állami működés és a magyar társadalom digitális fejlesztésének szinte valamennyi területén megfogalmazza a digitalizációt támogató programokat. A DJP2.0 keretében további ágazati digitális átalakulási stratégiákat készítünk, mint például Magyarország Digitális Agrár Stratégiája, Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája, vagy Magyarország Digitális Sport Stratégiája. A DJP2.0 programjai között szerepelnek még többek között információbiztonsági és kibervédelem fejlesztések, a digitalizáció hatásvizsgálatát (fiziológiai, mentális, környezeti és társadalmi hatások) szolgáló kutatások, a határon túl élő magyar nemzeti közösségek bekapcsolódásának lehetővé tétele a Digitális Jólét Programba és az Okos városok (Smart City) digitális fejlesztési programja is.

– A digitális infrastruktúra fejlesztésében az elmúlt években óriási előrelépés történt a Szupergyors Internet Program (SZIP) elindulásával, aminek köszönhetően a jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba a legalább 30 megabit/szekundumos szupergyors internet. Nemcsak uniós és hazai költségvetési forrásból támogatott pályázatok kiírására került sor, hanem – az érintett háztartások csaknem felére kiterjedően – önerős fejlesztéseket is vállaltak a szolgáltatók. A SZIP keretében a vezetékes infrastruktúra-fejlesztésre fordított források értéke összesen 160-175 milliárd Ft, ebből az önerős fejlesztések (piac) értéke mintegy 70-80 milliárd Ft. 2016 végéig a tervezett 178 ezer háztartás helyett, már csaknem 230 ezer új háztartásba jutott el a szupergyors internet. Ez annak is köszönhető, hogy a SZIP kivitelezését nehezítő bürokratikus akadályok csökkentése érdekében sor került jogi akadálymentesítésre, egy koordinációért felelős kormánymegbízott kinevezésére és egy több mint háromezer települést elérő konzultációsorozat lebonyolítására is.

– Az 5G nem csupán egy újabb fejlődési lépcsőfok és nem is csupán technológia, sokkal több annál: a digitális átalakulás robbanásszerű terjedésének eszköze. Azonkívül, hogy a világ harmadik legjobb 4G mobilhálózatával rendelkezünk, hazánkban jelen vannak a világ legnagyobb mobil- és technológiai vállalatai is, akik elkötelezettek a magyarországi fejlesztések iránt, sőt, anyavállalataik már el is kezdték az 5G-s teszteket. Ugyancsak biztos alapot jelent az autóipar erős hazai jelenléte is. Így számos olyan fejlesztésre kerül sor, amely „éles helyzetben” teszi majd kipróbálhatóvá az 5G fejlesztéseket, ilyen többek között az autonóm (önvezető) járművek tesztelésére is alkalmas zalaegerszegi tesztpálya. Mindezekre építve a Digitális Jólét Program által kezdeményezett, a mára már mintegy 52 tagot számláló 5G Koalíció (5GK) reális célja az, hogy Magyarország az 5G fejlesztések egyik európai központjává váljon és régiós vezető szerepet töltsön be az 5G-re épülő alkalmazások tesztelésében. Abban hiszünk, hogy a gyors technológiai fejlődés lehetővé teszi hazánk számára is, hogy egy-egy jól megválasztott területen ugrásszerű fejlődést elérve az élvonalba kerüljünk.

– A Digitális Jólét Alapcsomaggal (DJA) a kormány alapvető szándéka az volt, hogy a szolgáltatók kínálatában meglévő legkedvezőbb árú internet-előfizetés-csomagok árához képest is egy legalább 15%-kal olcsóbb csomag legyen elérhető azok számára, akik eddig nem rendelkeztek internet-előfizetéssel. A szolgáltatók számára június elején nyílt meg a pályázati lehetőség a Digitális Jólét Alapcsomag állami védjegyhasználatára. Eddig 18 szolgáltató adta be a Digitális Jólét Alapcsomag védjegy használatának elnyerésére irányuló pályázatát és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. már 9 szolgáltatóval kötött megállapodást. Ezek közül már mindegyik cég kínálatában elérhetővé vált az alapcsomag és a visszajelzések alapján több ezren jelezték előfizetői szándékukat. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Digitális Jólét Alapcsomag szolgáltatói az előírtnál lényegesen korszerűbb és lényegesen olcsóbb szolgáltatásokat is biztosítanak, így egyáltalán nem „fapados” internetcsomagról beszélhetünk. Másrészt, ha csak a védjegyszerződésben előírt feltételeket nézem, akkor az áfacsökkentésnek és a DJA-nak köszönhetően mintegy 20-25%-kal olcsóbban juthatnak internet-előfizetéshez a polgárok. Sőt, 2018 januárjára már 30-35 százalékkal csökken az alapszolgáltatás ára a második adócsökkentésnek és alapcsomag bevezetésének köszönhetően.

– A magyar nemzetgazdaság és a vállalkozások versenyképessége szempontjából is egyre kritikusabb mértékű a digitálisan felkészült munkavállalók hiánya. Már régóta nem pusztán a hiányzó 22 ezer informatikus, hanem több százezer, digitális értelemben magasan képzett szakember pótlására volna szükség. Egyértelmű, hogy ha Magyarország a gazdaság digitális átalakulásában az élenjáró országok sorába kíván tartozni, akkor a következő 5-10 évben lényegében valamennyi munkavállaló digitális felkészülését biztosítanunk kell. Valamennyi iparágban, gazdasági és közigazgatási területen megjelennek a digitális átalakulás adta lehetőségek, és ki kell használnunk azokat. A Digitális Munkaerő Program (DMP) mind a krónikus informatikushiány enyhítéséhez, mind pedig a nem informatikus végzettségű, de magas digitális felkészültséggel rendelkező munkavállalók arányának növeléséhez hozzá kíván járulni. A DMP első szakaszában a hangsúlyt elsősorban a rövid ciklusú, nem hagyományos informatikusképzési programokra helyezzük. A cél 3 éven belül a meglévő képzési szint felett további legalább 20 000 informatikus képzése. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a hagyományos képzési rendszerek kapacitásbővítését, tartalmi frissítését, és szükséges olyan alternatív képzési utak kialakítása is, amelyek biztosítják a digitális gazdaság számára az informatikai, illetve digitális tudással rendelkező munkaerőt. Az informatikusképzések kapcsán látszanak is az első eredmények, a Felvi.hu adatai alapján 2005 óta nem vettek fel annyi embert informatikai képzésekre az országban, mint idén. Hatéves rekord dőlt meg azzal, hogy 11 159-en jelentkeztek informatikai képzésekre és közülük 6456 informatikushallgató fogja megkezdeni a tanulmányait.

– A digitális kompetenciafejlesztés terén komoly feladatok állnak előttünk, hiszen a felmérések szerint az internetet még nem használó magyar polgárok 30 százaléka azért nem internetezik, mert nem tudja, hogyan kell használni a világhálót. A digitális alapkompetenciák hiánya napról napra erőteljesebben rontja az érintett polgárok munkaerő-piaci kilátásait, ezzel egyrészt elmélyítve a társadalmi egyenlőtlenségeket, másrészt gyengítve a gazdaság versenyképességét is. Ezért a DJP egyik fontos törekvése az internet igénybevételét korlátozó nemcsak anyagi, de kognitív természetű akadályok összehangolt lebontása is. Aki elzárkózik az internettől, annak kommunikációs eszközökkel, motivációval és a helyi civil szervezetek bevonásával igyekszünk felhívni a figyelmét a digitális kompetenciák fontosságára. Míg azoknak, akiket a digitális kompetenciák hiánya tart távol a digitális világtól, képzési programok érhetők el a GINOP keretében, amely programokról tájékoztatást kapnak, illetve fordulhatnak a DJP Mentorok (korábban: eTanácsadók) országos hálózatához is. A digitális kompetencia fejlesztését azonban már a köznevelésben és a szakképzésben el kell kezdeni. Éppen ezért Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának célja, hogy a köznevelés és a szakképzés tudja biztosítani a társadalom és a munkaerőpiac által elvárt digitális kompetenciák elsajátításának lehetőségét. Az egész életen át tartó tanulás éppen a digitális ismeretek esetében nyeri el legteljesebb jelentését, hiszen a digitalizáció nemcsak a tanulás tárgya, hanem egyben a tanulás talán leghatékonyabb platformja is. Magyarországon ma még nincs hivatalosan elfogadott, jogszabályban rögzített és egységes értelmezése a digitális kompetenciának. Ezen is dolgozik többek között a DOS végrehajtását vezető Digitális Pedagógiai Módszertani Központ (DPMK). Cél, hogy a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek felülvizsgálata során a megváltozott elvárásoknak megfelelően jelenjen meg a digitális kompetencia fejlesztése és támogatása az oktatás tartalmát meghatározó követelményrendszerben. Szükséges a digitális kompetenciakövetelményeket egy felmenő referenciakeret formájában megállapítani mind a pedagógusok, mind a tanulók számára.

– A DOS 2020-ig fokozatosan megteremti a digitális oktatás, képzés feltételeit és mindenki számára elérhetővé teszi a szükséges digitális kompetenciák elsajátítását. A fejlesztések folyamatosan zajlanak. A DOS-ban megfogalmazott céloknak megfelelően, a jövő iskolája digitális azaz, 2019 végére minden iskolában széles sávú internetelérés és wifilefedettség lesz, a pedagógusok jelentős része kap tanári laptopot és a tantermek általános felszereltsége is javul. Általánossá válhat a diákok saját eszközeinek bevonása a tanulási-tanítási folyamatba, a tantermek 50%-a interaktív megjelenítő eszközökkel lesz felszerelve.

– A digitális transzformáció alapvető paradigmaváltást hoz a termelő tevékenységet végző és a szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások működésében is, megfelelő digitális felkészítésük és fejlesztésük nélkül nem lehet versenyképes a magyar gazdaság. Sajnos azt látjuk, hogy a hazai vállalkozások csaknem 95 százalékát kitevő mikrovállalkozások felkészültsége jelentősen elmarad mind a hazai, mind külföldi versenytársakétól, ezt nyugodtan nevezhetjük lépéskényszernek. Ezért is alapvető fontosságúnak tartjuk a hazai kkv-k és mikrovállalkozások figyelmének felkeltését és felkészítésüket a digitális transzformációra. A DJP 2.0 keretében kutatás készül a mikrovállalkozások digitális felkészültségéről és programot dolgozunk ki a mikrovállalkozások digitális tudatosságának növelése és kompetenciafejlesztése érdekében.

– A DJP 2.0. keretein belül külön hangsúllyal szerepel az Okos Város témakör, azért, hogy valóban a települések, a polgárok, a vállalkozások és a közösségek mindennapi életének részévé váljon a Smart City által nyújtott lehetőséghalmaz. Ma még sokszor azt tapasztaljuk, hogy kevés kivételtől eltekintve a magyar közigazgatásban az önkormányzati szinten szolgálatot teljesítők számára alig értelmezhető az elsősorban a fejlesztő vállalatok, tanácsadók és kutatók által kidolgozott és rendszerbe foglalt Smart City/Okos Város gondolat. Ezért egyrészt szeretnénk megteremteni az okos város településfejlesztési megközelítés és a hagyományos településirányítás összhangját, másrészt beilleszteni a smart city fogalom és intézményrendszert a magyar közigazgatási, elsősorban önkormányzati és területi közigazgatási jogrendszerbe és jogalkalmazási gyakorlatba, valamint Okos Város fejlesztési pilot programok indulnak.

– A Digitális Jólét Program különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a közadatok nyilvánosságra hozatala ne csak elviekben, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon, az állampolgárok és vállalkozások számára hasznos adatok ténylegesen elérhetőek legyenek, ezzel hozzájárulva hazánk versenyképességéhez és az adminisztratív terhek csökkenéséhez. Ennek érdekében több közadatkör újrahasznosításával kapcsolatban is megkezdődött a munka, többek között a teljes földmérési és távérzékelési adatvagyon, illetve a meteorológiai szolgálat adatköreit is ingyenesen és közvetlenül hozzáférhetővé fogjuk tenni. Ez óriási megtakarítást jelent majd több ágazatnak, például az agráriumnak, vagy az építőiparnak. Emellett olyan gyakorlati megvalósításokkal is megpróbálkozunk, mint az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek hasznosítását célzó projekt, ahol az önkormányzatok, a helyben elő polgárok és vállalkozók eddig példátlan összefogása valósulhat meg. Az önkormányzat a hivatalos nyilvántartásban eddig is vezette az ingatlanok adatait, most ezt minden további erőfeszítés nélkül egy online felületen bárki megnézheti majd. A polgárok kifejezhetik igényeiket a hasznosítással kapcsolatban, amelyeket a vállalkozni vágyók láthatnak és reagálhatnak. Így egy igazi élő ökoszisztéma alakulhat ki, és fellendülhetnek a helyi vállalkozások.

– Magyarország Digitális Startup Stratégiájához kapcsolódva, 2017-től a korai fázisú vállalkozásokkal kapcsolatosan egy új, ún. angyalbefektetői adókedvezmény került bevezetésre. Ennek értelmében az ún. üzleti angyal az adóalapját csökkentheti attól függő mértékben, hogy milyen társaságiadó-kulccsal adózik a befektetés évében.   A kedvezmény a szerzés adóévében és az azt követő három adóévben egyenlő részletekben igényelhető, legfeljebb adóévente 20 millió forint összegig. A 2017. márciusában létrejött a Startup Hungary Koordinációs és Módszertani Központ (SH) feladata elsősorban a kormány által 2016 végén elfogadott Digitális Startup Stratégia implementációja és monitoringrendszerének kialakítása, továbbá a startup ökoszisztéma fejlesztését célzó programok összehangolása. A Startup Campus Hungary boardjának tagja lettem én is, a szakmai előkészítő testületbe pedig Pálinkás elnök úr egyetértésével Mihalik Dávid, az SH divízióvezetője is bekerült. Szándékaink szerint a Startup Campus megvalósítandó programjaink állandó helyszíne lehet, a Startup Campus profiljának kialakítása során az SH érvényesíteni fogja a DSS-ben meghatározott célokat.

– A kormány elkötelezte magát a nyílt forráskódú és különösen a hazai fejlesztésű szoftverek használatának fellendítése mellett, és kitűzte azt is feladatként, hogy a kormányzati működésben folyamatosan növelje bizonyos alkalmazásokban a nyílt forráskódra épülő szoftverek arányát. Ennek megvalósítása folyamatban van. Emellett szeretnénk, ha a nyílt megoldások előnyeit a közigazgatás és a mindennapi élet több területén is élvezhetnénk, így tervben van egy állami szoftver disztribúció kialakítása, amely „Digitális Jólét Szoftver Alapcsomag”-ként egy hazai hozzáadott értéket tartalmazó, komoly támogatással rendelkező, ingyenesen hozzáférhető, széles körűen használható és biztonságos alternatívája lehet a zárt forráskódú szoftvereknek. Ezzel súlyos tízezreket spórolhat mindenki, akár most tervez a digitális világba belépni, akár otthonosan mozog benne. Ez a disztribúció a nyílt fejlesztések rugalmasságát kihasználva több közigazgatási területen, az oktatásban vagy akár az egészségügyben az egyedi igényeknek megfelelő, testre szabott megoldásként jelenhet meg. Az átállás zökkenőmentessége és a használat eredményessége érdekében oktatási anyagok készülnek és képzési programok indulnak majd a nyílt szoftverek használatáról.

– A digitális technológiák az utóbbi néhány évben alapjaiban átalakították a sporthoz kapcsolódó tevékenységeket, működési modelleket, tulajdonképpen a sport teljes ökoszisztémáját. A nagy mennyiségű adat (big data) elérhetősége, a szenzorok, digitális szolgáltatások és digitális csatornák, közösségek teljes mértékben átalakítják a sport rendszerét is, illetve nagy lendülettel terjed a virtuális és a kiterjesztett valóság eszközeinek széles körű alkalmazása is. Ezek a technológiák nemcsak új eszközöket biztosítanak az edzéshez a profi és a hobbi sportolóknak, hanem megalapozzák új sportágak és üzleti modellek létrejöttét is. Tudjuk jól, hogy a digitális megoldások elterjedése különösen fontos az utánpótlás-nevelés és a tehetséggondozás területén. A célunk, hogy a magyar sport sikereire, hagyományaira, szellemi erőforrásaira, illetve az innovációs tevékenységre építve megtörténjen olyan új digitális alkalmazások, megoldások, termékek hazai kifejlesztése, amelyek globálisan is versenyképesek lehetnek. Ezért a DJP 2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Sport Stratégiája és tovább fejlesztjük a készülő Digitális Sport Kataszter (DSK) is. Az e-sporttal kapcsolatban azt látjuk, hogy ez egy piacvezérelten fejlődő tevékenység, világszerte a szórakoztatóipar egyik húzóágazata. Itt maga a piac az, amelyik egyre izgalmasabb, egyre érdekesebb, egyre több emberhez eljutó e-sport tevékenység végzésére alkalmas szoftvereket, számítógépeket, alkalmazásokat hoz létre. A felmérések szerint Magyarországon az e-sporttal 200-250 000 ember foglalkozik aktívan. Ma hazánkban nincs semmi, ami az e-sport fejlődésének útjában állna, és örömmel mondhatom el, hogy a magyarországi, hagyományos, nagy sportegyesületek közül elsőként – követve az európai e-sport trendeket – az MTK-ban idén megalakítottuk e-sport szakosztályunkat.

– Az elmúlt évtizedek óriási technológiai, tudományos fejlődése ellenére a magyar polgárok életmódjának tekintetében alig történt változás. Az emberek többsége tisztában van ugyan az egészségét károsító életmóddal, mégis keveset tesz ellene. A digitális egészségügy egyik kiemelt célja az egészség megőrzése, fejlesztése és az egészségtudatosság növelése, ami hosszú távon egészségügyi megtakarítást eredményez. Ma már a testsúlyt, a testösszetételt, a napi fizikai aktivitást, pulzust, vérnyomást, vércukorszintet, a helyes testtartást, a véralkoholszintet, a pupilla tágulását mind mérhetjük olyan okoseszközökkel, melyek vezeték nélküli technológiákkal mobiltelefonhoz vagy internetes adatbázisokhoz továbbítják az adatokat, megkönnyítve ezzel azok rendszerezését és továbbítását. A DJP2.0 keretében elkészül Magyarország Digitális Egészségipar-fejlesztési Stratégiája (DEFS), amely a polgárok egészségnyereségét helyezi a középpontba.  Az a célunk, hogy a különböző digitális eszközök és szolgáltatások minél nagyobb mértékben járuljanak hozzá a magyar polgárok jólétének, egészségi állapotának javításához, illetve egészségük megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a betegségek megelőzéséhez.

– A Digitális Jólét Program 2.0 intézményesen lehetővé kívánja tenni a határon túli magyar közösségek és vállalkozások bekapcsolását a DJP vérkeringésébe. Ezt elsősorban a Kárpát-medence magyar lakta területein látjuk indokoltnak, itt is azokon a területeken, ahol a helyi állami és nemzetközi források, illetve a piaci viszonyok önmagukban nem teremtik meg a digitális fejlődés feltételeit. Annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei digitális ökoszisztéma megerősödjön a DJP 2.0-ában több konkrét intézkedést nevesítettünk. Egyrészt célunk, a magyar digitális oktatási stratégia jó gyakorlatainak kiterjesztése, a határon túli iskolák, képzőhelyek és műhelyek bekapcsolása a leghatékonyabb ponton, a magyar pedagógusok speciális továbbképzésének támogatásával. Másrészt egy olyan pályázati keret megnyitását javasoljuk, ahova a határon túli magyar digitális rendezvények, klaszterek, startupok stb. tudnak fordulni. Harmadrészt a helyi magyar szervezetekre és a korábban kiépített eMagyar pontokra  építve, a jelenlegi adottságok figyelembevételével egy egységes fizikai és virtuális hálózat kialakítása. Továbbá fontosnak tartjuk az Okos Város témakör kapcsán bevált jó gyakorlatok megosztását is a határon túli magyar közösségekkel.