Az október 4-én és 5-én Siófokon megrendezett kétnapos Internet Hungary konferencia első napján Bőgel György közgazdász, a 2019-ben Budapestről Bécsbe költöző CEU (Közép-európai Egyetem) docense tartott beszédet arról, mit is jelent pontosan a digitális transzformáció, illetve előnyünkre vagy hátrányunkra válna-e, ha a koronavírus-járvány ideje alatt tapasztalt villámgyors digitális fejlődés tovább folytatódna.

"A pandémia időszakában tapasztalt digitális bumm nem természetes fejlődési, illetve fejlesztői folyamatok révén alakult ki, hanem egy külső sokk, egy világot érintő járványhelyzet hatására" - kezdte mondandóját a szakember. "A haladás elengedhetetlen az emberiség jövője szempontjából, ugyanakkor az ilyenfajta okokból bekövetkező fejlődést jobb lenne elkerülni. De sajnos ezt nem fogjuk tudni" - mutatott rá Bőgel György. A teremben egy pillanatra megfagyott a levegő, hiszen a közgazdász ezzel a kijelentésével előrevetítette azt, amiről a tudósok régóta beszélnek: hogy a jövőben egyre több járvánnyal kell szembenéznie az emberiségnek. Mint azt a szakértő szó szerint is kiemelte, a várható újabb pandémiás helyzetek újabb digitális bummokat fognak szülni.

"A digitális fejlődés az élet szinte minden területén tapasztalható volt. Míg a gyógyászatban 10-15 éve a vakcinák sikeressége egy volt az ezerhez, addig a járványhelyzet hatására 1 év alatt sikerült legyártani egy teljesen új technológián alapuló oltóanyagot. Ez részben annak volt köszönhető, hogy a fejlesztés már eleve digitális felületeken történt. A folyamat azonban a külső kényszerhatás következtében begyorsult, akárcsak a mindennapokban. Az oktatásban például 2019. március 13-án, egy pénteki napon bejelentették, hogy a következő héten kedden már online oktatást tartanak a diákoknak. Az irodai munkahelyekre is óriási nyomást helyezett a járványhelyzet, többségük távmunkát vezetett be. Hamar kiderült, hogy azokon a helyeken, ahol a digitalizálást már korábban megkezdték, zökkenőmentesebb volt az átállás, amit rohamtempóban, akár egyik napról a másikra kellett elvégezni. A műszaki áruházak hirtelen megteltek, mindenki számítógépet, laptopot akart vásárolni. Nemcsak a műszaki cikkek kereskedelme, de az online értékesítés is fellendült, hiszen amint bezártak a boltok, az emberek kénytelenek voltak átállni a digitális vásárlásra. Ekkor az úgynevezett unikornisok, vagyis az értékükben 1 millió dollár (393 millió forint) fölötti cégek száma megszaporodott, fő vadászterületük pedig az online piac lett. A már egyébként is nagy vagyonnal rendelkező vállalatok még nagyobbra nőttek, a koronavírus elleni vakcinák gyártásába belekezdő Moderna amerikai biotechnológiai vállalat értéke például 6 milliárd dollárról (2 ezer 357 milliárd 70 millió forint) 60 milliárdra (23 ezer 568 milliárd forint) emelkedett" - emelte ki Bőgel György. A CEU docense a különböző piaci fellendülések mellett a digitalizáció egyéb előnyeit is kiemelte, mint például a virtuális tér nyújtotta korlátlan kapacitást, az okos rendszereket és az azokon alapuló adatelemzési módszereket, továbbá a mesterséges intelligencia továbbfejlődését, az automatizációs folyamatokat, illetve a különböző analóg munkafolyamatok digitális térbe való integrációját.

"Mindenki, főleg a piaci szereplők reménykednek abban, hogy az előremutató digitális folyamatok nem állnak meg a pandémia lecsengését követően sem, hogy aki elkezdte, az a jövőben is ezen az úton halad tovább, aminek következtében megtörténhet a digitális transzformáció, vagyis a virtuális tér használatára való teljes átállás. A másik esetleges lehetőség, hogy a nagy "bumm" után egy lefelé tartó ág következik. Jelenleg úgy tűnik, a folyamat lelassult, a járvány csillapodásával sokan visszatértek a régi szokásaikhoz. Az utolsó egynegyed évben az unikornisok száma olyan szintű zuhanásba kezdett, hogy mostanra a pandémia előtti időszakhoz képest is csökkent a jelenlétük. Nem is beszélve az embereket érintő negatív hatásokról, a távmunka pszichés következményeiről és a cégekkel szembeni lojalitás hanyatlásáról, a diákok tanulmányi eredményeinek romlásáról. Nem tekinthetünk félre attól a ténytől sem, hogy a járványnak a hivatalos adatok szerint 6 és félmillió áldozata volt, ám a valós szám ennél sokkal több lehet. Közel egy magyarországnyi ember tűnhetett el a világból" - emlékeztette a hallgatóságot a szakember, aki hozzátette: bár a digitális fejlődésre szükség van, ezen az áron jobb lenne elkerülni. Ugyanakkor pont az emberiség fennmaradása szempontjából fontos, hogy a digitalizációt mostantól tudatosan folytassák az emberek, ugyanis a fennmaradásunkhoz szükséges ellátási láncok jelenleg törékenyek.

"Nemsokára több mint 8 milliárd embert kell etetni ezen a világon, ez pedig nem fog menni digitális lánc nélkül. A jövő az okos energetikai hálózatoké, az erre irányuló fejlesztések pedig mind hatalmasat lökhetnek a digitális transzformáción. Mindazonáltal érdemes vigyázni és tudatosan készülni erre, ugyanis a háborúk is folynak majd a digitális térben, a propagandák és álhírek ellen pedig csak azok fognak tudni védekezni, akik maguk is tudatosan lesznek jelen a virtuális térben" - zárta mondandóját Bőgel György.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!