Veszélyes négyes

Idén nyár óta azonban négy olyan sokkhatás érte a globális, így a magyar gazdaságot, amiből egy is ha tíz évente szokott bekövetkezni. A koronavírus járvány után az egyes szolgáltatások, iparágok kereslete és kínálata nagyon eltérően állt helyre. Erre jött egy jelentős élelmiszerár-emelkedés, főként az energiaköltségek emelkedése miatt. Magyar sajátosság, hogy a kieső uniós források nagyon hiányoznak. Minderre pedig a háború rátett még egy lapáttal, tovább fűtve a már eleve magas inflációt.

Az európai és a magyar energiaárak növekedés sosem látott nagyságú volt. Különösen nagy gond ez Magyarországon, amely Európában a legnagyobb mértékben importálja az energiát. A kőolaj és a földgáz mellett még áramból is a felhasználás harmadát külföldről kell beszerezni.

Az importált energia beszerzési költsége megnyolcszorozódott az elmúlt egy évben. Ez a fő oka az Európába is kiemelkedően magas magyar inflációnak. Mert végső soron a magasabb árak, amiket a kereskedők és a termelők megkapnak, azok a drágább energiára mennek el – ez a magasabb beszerzési ár pedig kimegy az országból.

Mivel több ezer milliárd forint a többletköltsége idén legalább az energiaáraknak, több adót kell begyűjteni, romlik a közszolgáltatások minősége. Egyszerre van nyomás alatt az államháztartás, és a külfölddel szembeni folyófizetési mérleg is óriási mínuszt mutat. Mivel egyre több devizáért akarunk energiahordozót akarunk venni, folyamatosan romlik a forint árfolyama.

Mindennek hatására a gazdasági teljesítmény 8 százalékát viszi el a drága energia.

Drága energia, átalakuló gazdaság

A magyar gazdaságnak ugyan igen komplex a szerkezete, mind importban, mind exportban is, az energiaköltségek megugrása azonban mindenkinek fáj. Ennek terhe nem egyenletesen fog eloszlani. Az energiaintenzívebb iparágban exponenciálisan nagyobb lesz a hatása, mert a termékeik iránt jelentősen csökkeni fog a kereslet.

Amikor nem lesz igén már ugyanannyi termekre, megkerülhetetlen a gazdasági csökkenés, az elbocsájtások megindulása a súlyosan érintett iparágakban. Ennek a teljes ellátási láncra hatása lesz.

A nagyon jelentős áremelkedés pedig azokat is emelésre sarkallja, akiknek erre nem is lenne szüksége. Már csak azért is, mert sokan így próbálnak felkészülni a várt válságra.

A jegybankoknak pedig erre reagálni kell, az alapkamat drasztikus növelésével. Az eddigi, 0-5 százalékos hitelkamatok mellett bármilyen minimális piaci ráció mellett megtérülő lehetett egy beruházás. 15-20 százalékos kamatnál azonban már messze nincsen így.

A beruházások tervezését pedig az is nehezíti, hogy abban sem lehetnek olyan biztosan a cégek, hogy a kereslet nem fog csökkeni. Mivel az infláció „megeszi” a béreket, már nem fognak tudni mindent megvenni az emberek. Azt azonban nagyon nehéz megmondani, hogy mi után fog csökkeni, és milyen mértékben a piaci kereslet. Már csak azért is várható a kereslet visszaesése, mert a bérek növekedése már lassabb már most is, mint az infláció.

Romló kilátások, mégis biztos munkahelyek

Hiába emelkedett már hónapok óta az energiahordozók költsége, a vállalatok, önkormányzatok a versenyipiaci sajátosságok miatt mostanában kapják meg a jóval magasabb ajánlatokat és számlákat. Lejárnak a korábban fix áram- és gázszerződések, és már csakis piaci, folyamatosan változó áron kötik újra őket.

Mindezek hatására az első két negyedéves GDP emelkedés után visszaesés a gazdasági teljesítménye. Az előrejelzések szerint 2022 év végére nagyon közel lesz a 2019 év végi teljesítményéhez – két válsággal ezelőtti szintre.

Ami nagyon eltérő lesz a mostani válságban, hogy a vállalatok nagyon megtanulták, hogy milyen nehéz munkavállalókat találni. Jól látható, hogy sokkal kevésbé nyúlnak az elbocsájtásokhoz az alkalmazkodás során.

Gyorsuló változás, sok ismeretlennel

Összességében a helyzet Madár István szerint ugyan nem jó, de nem is tragikus. A fő kihívás az energiaárak helyzete. Azt biztosan tudhatjuk, hogy nem gazdasági racionalitás áll a magas árak mögött, hanem a bizonytalanság.

Azt tudjuk, hogy az árak messze a költségek és az elvárható profitszintek felett vannak, azt is tudjuk, hogy ez előbb-utóbb le fog esni, csak azt nem tudjuk mikor. Emiatt azt se tudhatjuk, hogy a Magyarország előtt álló recesszió kettő negyedévig fog tartani, vagy ötödig.

Az ilyen turbulens időszakban a nyertesek azok a vállalatok lesznek, akik higgadtan és józanul tudják menedzselni ezt a helyzetet. A nyertesek meg tudják tartani a munkaerőt. Akik hatékonyabb energiafelhasználással, képzettebb munkaerővel rendelkeznek mert előrelátóan gondolkodtak, megerősödve jöhetnek ki ebből a nehéz helyzetből.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!