Hogyan „vesz meg” a felhasználó egy weboldalt? Nem, nem a tárhelyről beszélünk, hanem arról, mi vesz rá valakit, hogy ha egyszer rákattintott egy szájtra, újra és újra megtegye azt. Hacsak nem kötelességből teszi ezt, mert például személyi igazolványt kell csináltatatnia, vagy online bankolnia, esetleg számlát befizetnie egy szolgáltató oldalán, akkor kizárólag abban az esetben tér vissza, ha neki tettsző felhasználói élményt kapott.

Erről szól a UX design, vagyis szabad fordításban a felhasználói központú tervezés, melynek lényege, hogy számtalan tervezési kritériumnak megfelelve olyan weblapot tár a designer a kliens elé, amitől jobban érzi magát/elcsodálkozik/elámul/lehidal. S ami a lényeg: visszatér.

Van, ahol a Paintbrush is elég
A fent említett alaptézisből érdemes kiindulni, tehát ha egy állami szolgáltató, vagy szevezet weblapjáról beszélünk, ott jórészt azért nem találkozunk pazar felhasználói élménnyel, mert nekünk akkor is el kell ott intéznünk a hivatalos ügyeinket, ha Paintbrush-sal színezték ki az oldalt. Ha viszont a versenyszféra online felületeit nézzük, itt már komoly a konkurencia, vagyis a cégeknek igencsak érdemes igyekeznük digitális terükbe csábítani, és magukhoz kötni a lehetséges vásárlókat. A UX design lelkét ezeknek a vállalatoknak érdemes csak igazán boncolgatni.

Emberarcú weblapok
Mentális modell – ez a felhasználóközpontú tervezés egyik legfőbb támasza. A designer a tervezéskor figyelembe veszi, hogy a leendő felhasználók a tudatukban hogyan képezik le a világot, hogy ne gondolkozzanak túl sokat egy automatikus mozdulaton. Vagyis megpróbál belelátni a fejükbe, s olyan grafikai megoldásokat alkalmaz, hogy az emberek elő tudják venni a mentális modelljeiket a weblap olvasásakor.

A már említett képek, videók, színek mellett a szövegek, azok betűtípusai is mind olyan online elemek, melyekkel valamilyen módon befolyásolni lehet az emóciókat.

A profi designerek ennél is mélyebbre mennek: ahogy az ókori görögök emberi személyiségjegyekkel ruházták fel isteneiket (antropomorfizmus), ők úgy ruházzák fel terméküket emberi tulajdonságokkal, saját stílussal. Az ember ugyanis minden esetben egy másik emberrel kommunikál legszívesebben, aki lehetőleg azokat a jegyeket viselje magán, mint ő. Ha egy termék/brand/weboldal emberivé válik a felhasználó szemében, akkor megvan rá az esély, hogy egy idő után kötődni fog hozzá, és aktívan figyeli, használja.

Gestalt...mi?
Egyetlen weboldal sem lehet igazán sikeres, ha a tervezője nem végez alapos kutatómunkát a grafikai design megkomponálása előtt. Illetve mégis: ha a cég, mely az oldalt tervezteti, monopolhelyzetben van a piacon, s akkor is el tudja adni a termékét online, ha a fekete alapon Times New Romanban futó szöveg 30 perc homokórázás után jelenik meg.

A kutatás során a tervezőnek figyelembe kell vennie a felhasználók kognitív torzításait, amikor előrelátja, hogy mely grafikai megoldás milyen pozitív vagy negatív észlelést válthat ki.

Ugyanide tartozik a gestaltpszichológia, vagyis az alaklélektan is, melynek hatékonya ismeretével közelebb lehet jutni ahhoz, hogy a kliens miképp ítéli meg a betűméreteket, típusokat, hogyan észleli a színeket, milyen ingereket váltanak ki belőle az oldalon talált alakok. Ha emellett még empatikus is a designer, akkor nehezen lőhet mellé, hisz olyan aprólékosan képes feltérképezni a célközönség mentális modelljét, hogy abból rossz weboldal nem sülhet ki. Már csak a lehetséges felhasználókat bevonó tesztelési fázist kell sikerrel lezárni, s kész a príma oldal.

A design csak kézen fog
Hogy a versenyszférában lévő cégek odafigyelnek-e minderre weblapkészítéskor? Egyre inkább ez a tendencia, a saját érdekük kívánja meg. Persze sok múlik azon, hogy a vállalatoknak dolgozó kreatív ügynökségek miképp tálalják a tervezési folyamatot, s mennyire hangsúlyozzák a kutatás fontosságát. S persze, hogy a designer is halad-e a korral, hisz azt ő határozza meg, mennyi kreativitást, kutatómunkát tesz bele a melóba.

Ha minden klappol, egy letisztult, ám mégis ötletes, közérthető, a problémák megoldásához könnyen elvezető weboldalt kapunk. Ám érdemes észben tartani: a szájt lényege csaknem minden esetben a tartalom. A pazar design puszta vezetőként szolgál, küldetése, hogy elirányítsa a felhasználót a számára fontos tartalomhoz.

(A cikk szakmai hátteréért nagy köszönet illeti Kolozsi István designert, akinek a blogbejegyzéseit ide kattintva találjátok!)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!