Akik tényleg uralják a mai világgazdaságot!

Akik tényleg uralják a mai világgazdaságot!
Toplistát állított össze jó pár meglepő digitális csúcscéggel (23andMe, iFlytech, Kite Pharma, Regeneron, stb.) a Harvard és az MIT. Mit tudnak ezek a szuper-vállalatok? Meddig mélyül még a digitális gazdasági szakadék? Igaz, hogy a legnagyobb cégek hatalmas előnnyel sajátítják ki a digitalizáció lehetőségeit!?

 

A témával az idei Internet Hungary konferencián, szeptember 26-27-én Siófokon, több teremben, számos előadó tolmácsolásában hallhatnak esettanulmányokat, trend-elemzéseket.

A Google, az Amazon, a Facebook vagy az Apple kétségtelenül az új gazdaság urai. De nézhetjük akár a feltörekvő (disztruptív, azaz „felforgató”) új belépőket, mint az Airbnb, a Tesla vagy az Uber, kijelenthetjük, hogy kevesen vannak ugyan, de kétségtelenül egyre inkább ők uralják a világgazdaságot. Mindig is voltak hatalmas, kiterjedt monopóliumokkal rendelkező, „hagyományos” óriáscégek, azonban ezek az új-generációs vállalatok mégis  merőben mások! Hogy miért? Hihetetlenül széles körben vannak jelen az üzleti szférában, ráadásul rendkívül tudatosan használják a gyorsan fejlődő digitális technológiákat mely manapság elengedhetetlen a sikerhez – írja a technologyreview.com.

Alábbi ízelítőnkben a részletes ranglista első 15 helyezettje olvasható el:
1
Nvidia
A leginkább gamerkedésre tervezett videokártyáiról híres kaliforniai cég már a mesterséges intelligencia ágazatában is bedobta magát és rohamosan fejlődik. Fő profiljuk a chipset gyártás, sőt a vállalat szerint a legtöbb internet és felhőalapú szolgáltatást kínáló cég az ő termékeiket használja a zökkenőmentes szolgáltatásra, hovatovább a Toyota önvezető-autó technológiája is az Nvidia fejlesztésén alapul. A cég cirka 90,9 milliárd dollárt ér.

2
SpaceX
A szintén kaliforniai székhelyű cég 2017-ben bebizonyította, hogy igenis lehetséges felküldeni egy hordozórakétát az űrbe, majd épségben visszajuttatni és ami a lényeg: újrahasznosíthatóvá tenni azt. Az újrahasznosítható rakétákkal pedig az űrutazás sokszorta olcsóbbá – és gyorsabbá – tehető, nem véletlen hát, hogy egy bolygóközi szállítórendszer felállítását tűzték ki hosszútávú céljuknak. Cégérték: 12 milliárd dollár.

3
Amazon
Az Amazon nem kispályás, ha mesterséges intelligencia használatáról van szó. Nem elég, hogy ott van Alexa a hang-vezérelt asszisztens, akivel bármikor lerendezhetjük a vásárlást… A seattle-i Amazon Go áruházba a vásárlók csak úgy besétálnak egy okostelefonnal, rajta egy speciális applikációval majd kisétálnak a megvásárolni kívánt áruval. Hogyan? A mesterséges intelligencia, a kamerák és szenzorok segítségével érzékeli a terméket és automatikusan küldi a számlát – ennél kényelmesebb módja aligha lehetne annak, hogy elkerüljük a sorban állást. A Washington állami óriásvállalat piaci értéke 479,3 milliárd dollárt kóstál.

4
23andMe
Vissza Kaliforniába. A 23andMe egy olyan speciális rendszert dolgozott ki, amin keresztül genetikai teszteket végeznek el és juttatnak el a megbízónak. Alzheimer-, Parkinson-kór és nyolc másik betegség kockázatát tudják kimutatni. A DNS vizsgálatot a beküldött nyálmintákon végzik el, a páciensnek pedig lehetősége van egy online adatbázisban nyomon követni az eredményeket. Mostanra több mint két millióan élnek a cég szolgáltatásával. A cég 1,1 milliárd dollárt ér.

5
Alphabet
Az Alphabet (a Google tulajdonú, a keresőcég kutatásai projektjeit magába gyűjtő holdingcége) leányvállalatai élen járnak mesterséges intelligencia terén. A Google hardvergyártókkal ügyködik legújabb VR (Virtual Reality) fejhallgatóján, a Daydream VR platformjához. Az új modellek már szakítanak a felhasználók telefonjaikkal, saját beépített monitorral és szenzorokkal rendelkeznek a tökéletes élményért. A szintén kaliforniai Alphabet nem kevesebb, mint 673,9 milliárd dollárt ér.

6
iFlytek
A kínai iFlytek nem elég, hogy már birtokolja Kína hangfelismerő-rendszer piacát, de kiterjeszti a hangvezérlésű parancsrendszereit autókra, otthonokra, robotokra, sőt iskolákra is. Az elmúlt években olyan fejlesztéseket dobtak piacra amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy pusztán hangvezérléssel kezeljék a tévét vagy az autót, valamint házi-robotokat fejlesztő startupokba is invesztálnak. Úgy nyilatkoztak, hogy 160.000 fejlesztő használja a szoftvereiket és 400 millió ember termékeiket. A cég értéke: 6,8 milliárd dollár.

7
Kite Pharma
Az immunterápiára szakosodott cég fogja a szervezet T-sejtjeit, melyek alapjáraton a fertőzések ellen védik a testet, majd átprogramozzák őket, hogy a rák ellen harcoljanak. Az agresszív non-Hodking’s limfóma kezelés mellett ezt az eljárást is alkalmazva, a betegek több mint egyharmadánál már semmi nyomát nem találták a ráknak hat hónappal később. A kaliforniai cég értéke: 5,7 milliárd dollár.

8
Tencent
A Tencent mint a világ legnagyobb videojáték vállalata Kína legnagyobb közösségi hálózatát a WeChat-et tudhatja magáénak, melynek 900 millió aktív havi felhasználója van. Elkezdték kiterjeszteni az applikáció hatáskörét az üzenetküldés mellett az online játékra, vásárlásra ésígytovább. Április óta pedig – piaci tőkeértékét tekintve – a világ 10 legértékesebb vállalata között van 350 milliárd dolláros értkével.

9
Regeneron
Egy régóta fennálló biotechnológiai vállalat, mely szem és egyéb betegségek kezelésében ért már el eredményeket. Fő irányvonaluk, hogy genetikai információk alapján tegyék még hatékonyabbá a gyógyszerfejlesztést. Márciusban jelentették be, hogy a U.K. Biobank és a gyógyszerészeti óriás GlaxoSmithKline közreműködésével 500 ezer önkéntes adataival segítsék a gyógyszergyártást a DNS állomány és a betegségek közti összefüggés kutatásával. A cég értéke: 55,5 milliárd dollár.

10
Spark Therapeutics
A progresszív vakság kezelése mellett a vállalat olyan módszert is tesztel, ami segíthet a hemofília B véralvadási rendellenesség elleni küzdelemben. Az intravénás kezelés során olyan vírusokat juttatnának a szervezetbe, amely a felelős gén korrigált változatát hordozza. A betegség ötezer emberből egyet érint és nagyon drága hagyományos módon kezelni. A pennsylvaniai cég értéke: 1,9 milliárd dollár.

11
Face ++
Az arcfelismerő szoftver amely Kína legfelkapottabb alkalmazásaival működik együtt. Az Alipay, mint az ország legnépszerűbb online fizetési platformja például lehetővé teszi, hogy a vásárlók az arcfelismerő rendszeren keresztül lépjenek be a rendszerbe, sőt fizessenek is azon keresztül ilyen módon. A Didi Chuxing „autóbérlő” rendszere pedig a szabadúszó sofőrök jogosítványát ellenőrzi általa a Face ++ szoftvere által. A mindössze öt éve indult cég az arcfelismerők világának talán első úgynevezett unikornisa, azaz dollármilliárdot érő strartupja: ez épp egymilliárd dollárt kóstál.

12
First Solar
Tavaly a világ egyik legnagyobb napenergia-üzeme volt, beleértve a 140 megawattos napenergia-gazdaságot az ausztráliai North Queenslandben. Az elektromos hálózatra csatlakoztatott fotovoltaikus erőművek fejlesztésével, építésével és működtetésével foglalkozó vállalat továbbra is nagy pénzeket fektet a kadmium-tellurid napelemekbe, ami kiváló alternatíva lenne a szilikon napelemek számára. Az arizonai cég értéke: 4,3 milliárd dollár.

13
Intel
Újra Kaliforniában. Bár a fő piac, tehát a számítógépes chipsetekből származó bevétel igencsak visszaesett az Intelnél, a mesterséges intelligenciába történő befektetés jövedelmezőnek bizonyult. Az elmúlt évben több startupot is felvásárolt. Ebből a Movidius lehetővé tette számára, hogy a drónjairól ismert DJI nevű cégnek adjon el chipeket, a Mobileye-on keresztül pedig a BMW-vel és a Delphi Automotive-val hozott partnerséget, önvezető járművek kérdéskörben. Márciusban pedig elindított egy mesterséges intelligenciára szakosodott termékcsoportot. Értéke: 160 milliárd dollár.

14
Quanergy Systems
Rengeteg startup dolgozik azon, hogy kompakt, olcsó és jó minőségű rendszereket hozzon létre önvezető autók számára, azonban a Quanergy volt az első amely kifejlesztette azt a technológiát, amely jelentősen növeli a lézeres rendszer megbízhatóságát. Az előállítás is viszonylag pénztárcabarát, hiszen ugyanazokat az anyagokat és előállítási technológiát használja, mint egy számítógépes chipnél. A szenzorokat az autó fényszórójába lehet építeni például vezetéssegítő rendszereknél, vagy 2021-re már önvezető járművekbe is. A cég értéke 1,6 millárd dollár.

15
Vestas Wind Systems
Az elmúlt hónapokban megerősítette pozícióját, mint a világ első számú szélturbina ellátója, sőt, egyúttal a General Electric előtt áll, mint az amerikai piac vezetője. A dán szélerőmű óriás a negyedik negyedévben is megduplázta profitját, így már a tizennegyedik nyereséges negyedévét hozza zsinórban. A cég most azon fáradozik, hogy az energiatárolásból is kivegye a részét, valamint, hogy bővítse és növelje a szélenergiában rejlő potenciált és piacot. A cég értéke: 19,1 milliárd dollár.

Konklúzió!?
Az imént bemutatott hatalmas vállalatok felemelkedése és tündöklése jó pillanat, hogy kicsit újragondoljuk saját korunkat. A digitális óriások elképesztően hatékonyan használják az internet adta lehetőségeket, az úgynevezett hálózati hatásokat és a Big Data nyújtotta előnyöket. Mindemellett nélkülözhetetlen szolgáltatásokat is nyújtanak az internetes kereséstől az online vásárlásig, melyek – valljuk be – egyszer és mindenkorra megváltoztatták az életünket és szerves részévé váltak mindennapjainknak – és bár ez sablonosan hangzik, de gondoljunk csak bele, mennyire más volt az élet 5-10 vagy 15 évvel ezelőtt is, hiába terjed el akár már anno is az internet. Nem volt Uber és Airbnb, de még Facebook sem igen, nem is szólva az alternatív energetika, a biotechnológia és a mesterséges intelligencia új csodáiról.

Csak a legjobbak rúgnak labdába

Most jön azonban a csavar a történetben: nem csak az internetes és más technológiai cégek válhatnak szupersztárokká. Ugyanis a neves MIT és a legalább ennyire neves Harvard közgazdászai által összeállított toplista mélyebb vizsgálata azt mutatja, hogy a sztárcégek (az adott szektor 4 vezető cége) árbevétele bizony meredeken emelkedett –  legyen szó szállítmányozásról, szolgáltatásokról vagy pénzügyről.

Egyre gyorsuló bevételnövekedési, illetve koncentrációs trend van érvényben a sztárcégek esetén – mondta Lawrence Katz, a Harvard egyetem közgazdásza és a tanulmány társszerzője. Az iparban és a gazdaságban tehát ez a koncentrálódás a legáltalánosabb tendencia az elmúlt évtizedben. Az emlegetett óriásvállalatok dominanciája ráadásul kifejezetten erős, hiszen a piac gyors és radikális technológiai változásokon esett át – lásd a „digitalizáció” vagy akár „okosodás” szavakkal definiálható, mindent elborító trendet, melyet a nagyobbak sikeresebben lovagoltak meg, mint akár a közepesek.

Katz úgy látja, ennek oka, hogy a vállalatok különféleképpen és mértékben képesek ki1aknázni újítások, fejlesztések nyújtotta lehetőségeket. „Egész egyszerűen a cégednek a legjobbnak és legfejlettebbnek kell lennie a szakterületén vagy labdába sem rúghatsz” – nyomatékosítja Katz is az utóbbi években igen sokat ismételgetett mantrát.

Kockázatok és mellékhatások

Önmagában ez nem is olyan rossz dolog, azonban a tanulmány készítői a „pár top-cégből összeálló gazdaság” durva mellékhatásait is felvázolták. A XX. század egyik nagy gazdasági igazsága volt, hogy egy ország nemzeti jövedelmének döntő része ment a munkaerőhöz. Majd, ahogy a gazdaság növekedni kezdett, a dolgozók is arányosan nagyobb szeletet kaptak az egyre nagyobb tortából. Azonban a nemzeti jövedelem munkabérekre jutó részesedését jelképező szelet egyre vékonykább lett az elmúlt évtizedekben. Sok országot érint a helyzet, az Egyesült Államokban például a 2000-es években egyre inkább felgyorsult ez az egyenlőtlen eloszlási trend.

Ez a tendencia ugyanakkor igencsak zavarba hozza a közgazdászokat. Egyesek úgy vélik, hogy az olcsó „robot-munkaerő” (valójában az online, „automata” hatékonyságjavító szoftverek és eszközök, nem a fém-masinák) megsokszorozódásával van összefüggésben, ami ugye kiváltja az emberi dolgozók munkáját. Azonban az erre vonatkozó adatok nem meggyőzőek. Ehelyett Katz és társai a szupervállalatok felemelkedését okolják a jelenségért.

Miért is? Mert ahogyan ezek a vállalatok növekednek és egyre tudatosabban és körültekintőbben használják a digitális technológiát, és ezzel évről-évre egyre kevesebb munkásra van szükségük – főleg akkor élesedik ki ez a trend, ha a fentiekhez hozzámérjük a szárnyaló bevételeket. A tény, hogy ezek, a munkaerőt extrém jól (agilisen) kihasználó, szuperhatékony cégek olyan óriási piaci részesedéssel rendelkeznek a saját ágazatukban, hogy így a kevéssé hatékony, hatalmas embertömegeket mozgató cégek végső soron a teljes nemzeti jövedelemnek csak kisebb részét kapják meg.

Összefoglalva tehát, mivel ezek a cégek levadásszák a legnagyobb tehetségeket, hiszen éppen erre van szükségük ahhoz, hogy a csúcson maradjanak, hajlandóak a munkaerőt sokkal jobban megfizetni, mint bárki más. Ez a dinamika mélyíti el a gazdaság nyertesei és vesztesei között tátongó szakadékot.

Nicholas Bloom, a Stanford egyetem közgazdásza és kollégái kimutatták, hogy az Egyesült Államokban az 1980-as jövedelmi egyenlőtlenségek növekedésének cirka egyharmada magyarázható azzal a bérkülönbséggel, amely a csekély, de annál jelentősebb elit cég által fizetett munkabér és a legtöbb munkavállaló keresete között kialakult. Egyre kevesebb és kevesebb ember – többnyire magasan képzett szakemberek csoportja – élvezi a legnyereségesebb vállalatok által termelt profitot. „Ez bizonyára nagy részét teszi ki a (gazdasági) szorongásnak” amely az országot sújtja – véli Katz.

Egy másik frusztráló gazdasági trend kérdésének felgöngyölítésében is segítséget nyújthat a szupervállalatok felemelkedésének jelensége. Annak ellenére, hogy figyelemre méltó felvirágzásnak lehetünk tanúi a szoftverek, digitális eszközök és a mesterséges intelligencia terén, a Szilícium-völgy által elért hatalmas nyereség sem segített azon, hogy az Egyesült Államokban gyorsuljon a gazdasági növekedés. Ez sajnos más fejlett országokban is probléma. Hogyan lehet az általános növekedés ennyire alacsony, miközben a high-tech szektor ezerrel pörög?

Az OECD kutatóműhelyeiben megvan a válasz erre is – és e válasz nem független a korábban elmondottaktól. Kiderült ugyanis, hogy a különböző iparágak top-cégeinek termelékenysége erőteljesen növekszik. Az ilyen óriásokat az OECD közgazdászai határ-vállalatoknak (frontier firms) nevezik.
Ezek a vállalatok kihasználják az internetet, a szoftvereket és más technológiákat, hogy leegyszerűsítsék és hétköznapokba illeszthetővé alakítsák működésüket és ezáltal új piaci lehetőségeket teremtsenek.

Azonban a legtöbb vállalat nem igazán aknázza ki ezeket az új technológiákat. Ezek a  „lemaradottak”, melyek viszonylag alacsony termelékenysége lehúzza a teljes gazdaságot – vonja le a következtetést az OECD közgazdásza, Dan Andrews. „A technológiák egyre összetettebbé válnak és sok vállalatnak egyszerűen nincsenek meg a kompetenciái, hogyérdemben alkalmazkodjon” – veti fel Andrews, az említett OECD tanulmány társszerzője, amelyben egyébként az Egyesült Államok mellett 23 másik országot is vizsgáltak.

Bizonyos értelemben az OECD kutatása bizakodásra ad okot, mert azt bizonyítja, hogy a legutóbbi fejlesztések – a szupervállalatok kezében – komoly potenciállal rendelkeznek, hogy növeljék a termelést. Andrews szerint azonban a meglepő módon az eddig lemaradt cégek is mutatnak egy kevés előrelépést a felzárkózás felé. Igaz az új ötletek és üzleti gyakorlatok sajnos nem ültetődnek át a gyakorlatba kellően gyorsan. Ennek oka a kutatók számára nem teljesen világos, de úgy tűnik a gazdaság talán kevésbé hatékony az új technológiák terjesztésében, mint gondolnánk...

Az ilyen kutatások rámutatnak, hogy miért is van szükség egy még kedvezőbb üzleti klímára, amely lehetővé tenné, hogy több startup és új ötlet kapjon erőre és virágozzon fel a piacon. Manapság – akármi is a látszat, mondjuk a gazdasági médiában – valójában az óriásvállalatok haladnak igazán előre és a szélesebb gazdaságban egyre kevesebben élvezik ennek pénzügyi előnyeit. A komplexebb technológiák, mint a mesterséges intelligencia, kritikus pontját képezik majd a jövő üzleti sikereinek. Ráadásul elég bonyolult az elsajátításához vezető út is, ami még jobban elmélyítheti a szakadékot. Bőven akadna lehetőség az új vállalkozásoknak, hogy olyan piacokat hozzanak létre, melyek ma még nem is léteznek. Szükség van tehát a vállalkozó szellemű, úgynevezett disztruptív (felforgató) a vállalatokra, hogy kiszélesítsék az innováció határait.

Ezekről a felforgató cégekről is sok szó esik majd az Internet Hungary konferencián, Siófokon, szeptember 26-27-én.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!