A digitalizáció egy már jó ideje ismert, de még mindig aktuális buzzword. Felkapott témák mindig is voltak, amióta csak nagyvállalatok léteznek. Bán Zoltán, a Portfoliót kiadó Net Média Zrt. vezérigazgatója szerint a sorozatgyártás, a vállalatértékelés, a részvényesi érték növelése is mind ilyen fontos trendek voltak. A digitalizáció azonban nem egy múló divat, hanem ez egy olyan változást hoz, ami áthatja a gazdaság egészét. Aki ma nem, vagy nem jól digitalizál, az hamarosan nem is fog tudni működni.
A beszélgetést Gundel Takács Gábor vezette.

Gyorsuló digitális megtérülés

És hogy mit jelent a gyakorlatban a digitalizáció? Mező László, a MediaCom ügyvezető igazgatója a digitalizáció hatásáról a kommunikáció területén konkrét számokat tudott példaként hozni. A PwC tanácsadócég mérései szerint korábbak egyetlen reklámra elköltött forint 4-5 forintot adott hozzá a GDP-hez. Mára ez 10 forint felé nőtt, a digitális csatornák hatására. Mező László szerint nem csodaszerként kell a digitalizációra tekinteni, hanem meg kell érteni. Nem egyes területeket, hanem a teljes céges működést kell digitális alapokra helyezni.

Szigetvári József, a Szallas.hu Zrt. vezérigazgatója turisztikai példája szerint a digitalizáció előtt a szállásra elköltött 100 forintból 40 forintot vitt el a marketingköltség, mára ez 15 forintra esett vissza. Egy hotelben egy évtizede kétszer annyian dolgoztak, mint manapság, a recepción akár ötször többen. Egy-egy bejelentkezés a digitalizáció előtt akár félórát is igénybe vett. A hatékonyságnövekedést pedig a koronavírus járvány, most pedig az energiaárak elszállása egyre inkább kiköveteli.

A digitalizáció egyik legnagyobb kihívása, hogy rengeteg adattal rendelkezik már mindenki, kevesen tudják azonban ezt jól hasznosítani. Mező László szerint elképesztő hatékonyságot lehet elérni: adat alapon egyes cégek a reklámbüdzsé 5 százalékával akár a profit 30 százalékát tudják hozni.

Fenntarthatósági kérdőjelek.

Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus arra mutatott rá, hogy bár korában sokan azt várták, hogy a digitális gazdaság kiváltja a hagyományos gazdaságot, de ez nem így történt. A Zoom meeting nem váltja ki az utazásokat, sokkal inkább felgyorsította a fizikai valóságot. A digitalizáció elképesztő módon felgyorsítja a gazdaságot – ez pedig nagyon rossz hír a fenntarthatóság szempontjából.

Mindez oda vezet, hogy felgyorsul a termelés, a fogyasztás és a szennyezés - így a digitalizáció a legfontosabb kihívásainkat nem oldja meg, sőt még ront is rajta. Mert hiába leszünk hatékonyabbak, nem kevesebbet fogunk dolgozni, hanem ugyanúgy 8 órát, csak több terméssel, szennyezéssel. Pogátsa Zoltán ezért úgy gondolja, hogy a növekvő gazdaság nem fenntartható.

Oszkó Péter szerint a digitalizáció egy eszköz a gazdaságban. Úgy látja, hogy rengeteg beruházási igény van, különösen a fenntarthatóság érdekében. Hosszú távon is fenntartható gazdaságot úgy lehet felépíteni, ha a fogyasztást egy racionális szinten maximalizáljuk, és ebben a digitalizáció jó eszköz is lehet. Azonban egyelőre a tudatosság még nem megfelelő. Számos innovációnál van egy optimista, naív elképzelés – például a közösségi médiától sokan várták, hogy demokratizálja a világot. Azóta tudjuk, hogy ez nem valósul meg.

Bán Zoltán szerint a digitalizációs vonaton nincs fék, ez egy gyorsuló folyamat. Azt még nem tudjuk, hogy mindez hova vezet: William Gibson vagy Isaac Asimov sci-fi világa vár ránk Szigetvári József szerint. Egyéni döntések, hogy mire használják a vállalatvezetők a digitalizációt: például ha digitalizálják a recepciót, akkor új munkát keres a kollégáknak, vagy sem.

Az sem triviális, hogy létezhet ökológiai gazdaság is, ahol teljesen más mérőszámok alapján lehet mérni a sikert. A mezőgazdaságban egyre több ilyen kezdeményezés van, de erre a vállalatvezetőknek kell egyedi megoldásokat keresni. A digitalizáció sem más, mint egy kalapács. Egy olyan eszköz, amivel építeni is lehet, és betörni másnak a fejét…

A fő kihívás a digitalizációban, hogy olyan gyors változásokat hozott, aminek megértése felett kezdjük elveszíteni a kontrollt. Sőt, sokszor azt sem értjük, hogy honnan jött, miért és hogyan működik – így azt sem tudhatjuk, hogy végső soron hova tart. Ehhez pedig egyelőre hiányzik a társadalmi kontroll is.

Eltérő sebesség, eltérő nyertesek

A digitális térben sok monopol szereplő is megjelent, elég itt a Facebookra gondolni. Ezt azonban jobb szabályozással lehetne kezelni. Nem csak a versenyben okoz kihívást a digitalizáció, hanem a hozzáférésben is. Nagyon eltérő módon tudják tudásszinttől eltérően használni az emberek.

Miközben a felhasználók eltérő mértékben tudják az előnyöket kihasználni, a digitális világ nagyágyúi már az országok fejére nőttek, sose látott befolyásra tettek szert. Az olyan kisebb országok, mint Magyarország már nem tudják tartani a tempót ebben az egyre nagyobb versenyben.

Mező László elmondta, hogy a WPP anyavállalat 11 naponta vásárol meg egy céget, hogy a technológiai versenyben tudja tartani a tempót, hozzáférhessen a szükséges technológiákhoz.

Pogátsa Zoltán szerint ez nem feltétlenül a digitalizáció hibája: ha az anyagi- és tudástőke is arányosabban lenne jelen a társadalomban, akkor nem okozna az új technológia sem akkora kihívást. Ha az 50-es 60-as évek fejlődésében robbant volna be a digitalizáció, akkor sokkal kevésbé polarizált eredményt hozott volna.

Tudással az erő ellen

Szigetvári József pragmatikusabban közelítette meg a kérdést: ők nem csak a hoteleket kezdték el a szállás.hu oldalon elérhetővé tenni, hanem 15 ezer magánszállásadót is. Ehhez őket végig kellett telefonálni, és sokszor az internethasználatra is meg kellett tanítani őket. Egyéni felelőssége is van a cégeknek, a vezetőknek az, hogy mit ad vissza. Az adataikból látszik, hogy a magánszállások elérhetővé tétele hogyan tette sokkal láthatóbbá az Őrséget, vagy a Tisza-tó vidékét.

A digitális világban valóban nagy a verseny – a szállások piacán a 15 ezer fejlesztővel dolgozó booking.com-mal kell megküzdeni. Ezt pedig látták a szállás.hu estében, hogy csak itthonról nem fog menni – ezért a 100 milliós közép-európai piac felé nyitottak.

Ehhez figyelni kell az új lehetőségeket, a szabályozó adta lehetőséget, de csak úgy lehet életben maradni a digitális versenyben, ha közben egyre nagyobbakká válunk.

Ez nem csak a digitális gazdaságban van így: a mezőgazdaságban sem lehet 100 hektár alatt ma hatékonyan gazdálkodni. Kivitél lehet a biogazdálkodás, négyszeres árak mellett. De vannak alternatív megközelítések is, például ha valaki egy erdőt szeretne több száz éves időszak alatt, fenntartható módon fenntartani.

A cégvezetőknek fontos felismerni a fenntarthatóság, a fejlődés útjait – más nem fogja helyettük. Sajnos a digitális gazdaságban sem várható mástól segítség. Az EU büszke a GDPR szabályozására – csakhogy ez olyan versenyhátrány az európai cégeknek, amit nehéz kivédeni.

A Google pedig örülhet ennek – nem véletlenül költ többet brüsszeli lobbistákra, mint a hadiipari beszállítók összessége… Innen pedig nehéz lenne nyíltsisakos versenyben ellenük győzni. Ezért sokkal okosabb megoldásokkal lehet csak velük versenyben maradni.

Szélesre tárt lehetőségek

Bán Zoltán azt emelt ki, hogy rendkívül jó dolog, hogy ma Magyarországról a világ legfejlettebb technológiához egyszerűen hozzáférhetünk – ez óriási előrelépés a vasfüggöny időszakához képest. A digitális technikák számos unalmas, monoton munkát tudnak ma már kiváltani, így az értékteremtő folyamatokra lehet koncentrálni.

Oszkó Péter szerint az is a digitalizáció előnye, hogy kisebb, kevésbé tehetős országokból is nagyobb eséllyel indulhatnak el új ötletek a világsiker felé. Sokkal nagyobb szerepe van ma az innovációnak, a tudásnak, mint a tőkének. Jól példázza ezt a Softbank esete, akik nem a jó ötleteket keresték, hanem minél több pénzzel, befektetéssel próbáltak cégeket naggyá növelné. Mivel nem elég jók technológiaiak, egyre több kisebb cég előzi meg őket, a gigászi befektetések pedig bedőlnek.

A hazai innovációkat segíthetné, ha jobb lenne az oktatás, több szabadságot kapnának a vállalatalapítók. Már csak azért is, mert a hazai szakemberek egyre nagyobb része külföldre távozik, vagy oda dolgozik. Olyan jól működő, a startupokat és technológiai fejlesztéseket segítő rendszereket itthon is meg lehetne honosítani, mint ami a kínai Sencsen vagy éppen Szingapúrban is működnek. Ennek hatására erősebb hazai digitális közösség alakulhatna, több nemzetközileg is sikeres magyar innováció lehetne.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!