Cikkünk az Internet Hungary konferencia második napjának E termében zajlott A digitális világ szabályozása szekció összefoglaló beszámolója.
Idén közelebb kerültünk Európához. Ezt részben a reklámadóval értük el, de nem úgy, mint azt elsőre gondolnánk, vagyis hogy más nyugati országokhoz hasonlóan a magyar médiapiacot is megadóztatták. Erről Lori Beattie tartott előadást Nagy-Britanniából: a szakértő összefoglalta, hol vezettek be ehhez hasonló adót Európában, és ott hogyan reagáltak rá az iparági szereplők. Ugyan volt néhány megfogadható tanács, amit az érdeklődők lejegyeztek, de összességében kidomborodott az, hogy a médiára és még inkább a médiaügynökségekre gyakorolt számtalan negatív kísérőjelenség miatt különleges és szokatlan jelenség a magyar reklámadó.
A legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a Google-lal és a Facebookkal reklámadó terén – ez az az irányvonal, ami Európa felé terel. Mint az talán ismeretes, a reklámadótörvény kimondja, a hirdetés megrendelőjének is fizetnie kell a közterhet, amennyiben a megjelentető nem nyilatkozik arról, hogy az illetéket befizette. Márpedig a résztvevők ismerete szerint se a Google, se a Facebook nem adott még ki ilyen nyilatkozatot, noha az online marketingköltések fele az ő zsebükbe vándorol. „Nem fognak fizetni” – szögezte le Balogh László egy kerekasztal-beszélgetésen.
Az említett nyilatkozat – az érintettek szerint – átment pánikszerű sorozatgyártásba. A témában jártas szakértők és vállalatvezetők (például Ormós Zoltán internetjogász vagy Várkonyi Balázs az Extreme Digital webshop vezetője) elmondása szerint senki nem tudja, pontosan miről kell nyilatkozni, még úgy sem, hogy az illetékes minisztérium a menetrendszerűen kiadott állásfoglalásaival valamelyest tompította már a helyzetet. A médiaadó sok más szempontból is problémás, Farkas Zoltán a KPMG-től arról számolt be, hogy a nyilatkozattal nem száll át az adóalanyiság, hanem duplikálódik – ilyenre márpedig nincs példa a magyar számvitelben. A problémák sokaságát szinte egész délelőtt sorolták az Internet Hungary konferencia második napján. Sokan remélik, hogy Ormós Zoltánnak igaza lesz, és visszavonják az új közterhet.
A délután már a nyílt internetről, a Google-ről és az OTT-ről szólt. A két téma közti kapcsolatot valójában a reklámadó teremtette meg, ami miatt hirtelen minden magyarországi médiaszereplőnek fontossá vált, hogy a Google és a Facebook fizessen adót. Tehát egyetlen törvény révén felzárkóztunk a többi EU-s tagállamhoz, és számunkra is fontossá vált, hogy az internetes mamutvállalatok ne működjenek offshore cégként, hanem járuljanak hozzá az EU-tagállamok költségvetéseihez. Ebből a szempontból egyértelműen a nap egyik legizgalmasabb beszélgetése volt az a nemzetközi fórum, amelyen Chris Sherwood (Allegro), Okányi Attila (Romania), Ormós Zoltán (Ormós Ügyvédi Iroda), Balogh Ákos Gergely (MTE) és Kőrösi Gábor (Telenor), illetve a reklám oldaláról Balogh Virág (IAB), a szabályozási oldalról pedig Németh Gábor (NMHH) vett részt. És amelyet a Google képviselője lemondott.
Az biztos, hogy annál az álláspontnál többre van szükség, mint gyerekesen az asztalt csapkodni, hogy márpedig az internetes mamutvállalatok is fizessenek adót. Balogh Virág többször emlékeztette beszélgetőtársait: a fogyasztók vagy a felhasználók számára a Google rendkívül kedvező és ingyenes termékeket kínál, nekik sokkal bonyolultabb megmagyarázni, mennyiben káros a cég tevékenysége. Azt mindenestre sokat elárul, hogy bár a transzparenciáért minden fórumon kiáll a keresőmotorjával befutott vállalat, saját régiós stratégiájáról, álláspontjáról keveset oszt meg.
A telefontársaságok helyzete láthatóan egyre összetettebbé válik, és ez rengeteg kihívás elé állítja a telekommunikációs cégeket világszerte. Nem véletlen, hogy ők lobbiznak a leghangosabban az uniós szabályozásért. A hallgatóság a brüsszeli lobbizás részleteibe is belehallgathatott. Bár izgalmas, de kellemetlen érzés volt tudni, mi folyik az EU-s intézményekben… A következő években mindenesetre óriási változások várhatók, és az Internet Hungary tapasztalatai alapján recseg-ropog az hálózat- (avagy internet-)semlegesség elve. Erről Baboss Csaba (Vodafone), Bartóki-Gönczy Balázs (NMHH), Detrekői Zsuzsanna (Origo) és Ryszka Sambor (Digi) vitázott. A beszélgetés a Netflix árnyékában zajlott, ugyanis az amerikai nettévé megkezdte a munkaerő-toborzást Magyarországon, azaz hamarosan hazánkban is megjelenik. Hogy az internetszolgáltatók és a tartalomszolgáltatók között szimbiózis vagy parazitizmus valósul-e meg a közeljövőben, azt nehéz eldönteni, az biztos, hogy a konferencia résztvevői közelebb járnak az igazsághoz.
A remek kerekasztal- és fórumbeszélgetések között bújt meg a nap legjobb előadása. Szentiványi Gábornak (ULX) egyedülálló módon sikerült rendbe tenni az Internet of Things-re hallgató fogalom kapcsán a fejekben uralkodó káoszt. Nem véletlenül tartják ezt az egyik legbonyolultabb és mégis legaktuálisabb fogalomnak, ez az egy kifejezés ugyanis szinte mindenhez kapcsolódik, amit az utóbbi évtizedben, az úgynevezett harmadik ipari forradalomban zajlott. Az előadó kitért az okosokra: az okosotthonban, az okosautóban, az okosvárosban és az okosegészségben rejlő lehetőségekre. Érvei alapján nyilvánvalóvá vált, hova érdemes befektetni, és mit kell elkerülni a jövőben.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
