A Bitcoin bánya az Alföldön című képed, amely a bitcoin áramfogyasztására hívja fel a figyelmet ez év március 5-én került fel a nemzetközi Mintable rendszerébe. Az NFT token, és a 80×80 cm vászonra nyomtatott kép egyben került 1 Ether-be, ami körülbelül 1,1 millió forintnak felel meg. Négy nap múlva az alkotásod már el is kelt. Picit kínai számunkra mindez. Hogyan kapcsolódott össze a művészet és a technológia? Mi is az NFT (non-fungible token) művészet?
Digitális alkotóként gyakorlatilag 20 éve illustrator képfáljokat hozok létre és azokat kinyomtatva értékesítem. Én minden vászon-nyomatból csak egyet készítek, az számít az eredetinek. De a valóságban a fájl az eredeti, a nyomat az annak a fizikai leképezése. A fájlokról pedig tudjuk, hogy az internet korában végtelen mennyiségben sokszorosíthatóak. Most végre egy paradigmaváltásban vagyunk, az eredeti és a fájl szavak összekapcsolhatók. Az NFT egy olyan technikai megoldás, amivel digitális állományokat lehet művédelemmel ellátni, kripto alapon lehet egy konkrét tulajdonoshoz kötni egy adott fájlt. Ez az újdonság forradalmasítja a digitális alkotó művészetet: videók, animációk, hang- és képfájlok mostantól biztonságosan tulajdonolhatók, eladhatók és viszont eladhatók.
Az NFT technológia sokrétű alkalmazásra ad lehetőséget, a művészet csak egy a sok közül. A NBA kosaras kártyák (Top Shots), pop-zenei lemezek (például a Kings of Leon új lemeze „When You See Yourself), digitális gyűjtői kártyák (CryptoKitties) és még sorolhatnám mennyi területen hódít az NFT. A figyelem középpontjába az NFT képzőművészet most az aukciós rekordárak miatt került.
Úgy tűnik, hogy egy új világ nyílt meg a művészetben, amikor összekapcsolódott a technológia, a pénzvilág és a művészet?
Igen, valahogy így látom. Amíg a világjárvány miatt bezártak a hagyományos galériák és a múzeumok, addig megszaporodtak azok a megoldások, amik online teszik lehetővé a műélvezetet és a műgyűjtést. Az NFT-nek köszönhetően néhány hónap alatt egy teljesen globális online műkereskedelmi világ épült fel. Művészek és gyűjtők százezrei találnak most egymásra, akiket a korábbi műkereskedelmi rendszerek soha nem tudtak volna összekötni.
Művészemberként mikor lett bizalmad a kriptovalutában?
Az NFT kripto alapon működik, és jellemzően Ether és Tezos a fizetőeszköz. Az NFT viszont az egyik legmegfoghatóbb alkalmazási területe a blockchain technológiának. Egy digitális műalkotást mindenki el tud képzelni, értjük, hogy az micsoda, hogyan működik, ki a művész, miért szeretjük. Aki ki szeretné próbálni az NFT készítést és gyűjtést, annak a Tezos-t ajánlom. Ez egy környezetbarát, úgy is mondhatnám az Ethereumhoz képest zöld technológia és néhány forintért már be tudunk vásárolni műalkotásokat. Az NFT nem a pénzről, és nem is a kriptovalutákról szól. A sajtóban persze az óriás eladások jelennek meg, de a valóságban egészen aprópénzért lehet már gyűjteni, nemzetközi művészekkel megismerkedni, közösségekbe bekapcsolódni. Én pont ebben látom az erejét, hogy egy új generáció ismerkedik meg a műgyűjtés fogalmával. Ma olyan fiatalemberek vásárolnak NFT alkotásokat, akik még galériában és múzeumban sem feltétlenül jártak. Hogy ők tudják-e, hogy mi az igazi művészet? Nem valószínű, és nem is kell, hogy őket ez érdekelje. És egyébként is mit jelent az, hogy igazi művészet? Majd az értékek idővel beállnak, egyelőre megfér egymás mellett egy világhírű performance művész és egy kezdő Photoshop talentum NFT alkotása. Friss levegő érkezett egy régen bezárkózott és elitista közegbe. Meg vagyok győződve róla, hogy hasonló fordulat előtt állunk, mint amikor 2000-ben elindult az internet. Most is egy új piac épül fel. Engem ez a változás nagyon izgat!
Weiler Péter elég sok újszülött születésekor jelen volt, mint például az internet, a Habostorta.hu online platform vagy akár az eKönyv Magyarország. Mindegyik projekt óriási változásokat hozott a maga területén. Szeretsz bábáskodni az új világok létrejöttekor?
Igen, azt hiszem, ilyen típus vagyok. Az eKönyv Magyarország, ami az első és máig a legnagyobb e-könyv cég, teljesen átírta, azaz megírta a hazai e-könyv piacot. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy annyi új dolog kapcsolódik hozzám. Szeretek a világra rácsodálkozni, és ha egy új ötlet miatt nem tudok aludni (szó szerint), akkor nem bírom ki, hogy ne legyek annak aktív részese. Ez így volt az eKönyv Magyarország indulásakor és most az NFT sem hagy nyugodni. Blogolok róla, interjúkat adok, Facebook közösséget szervezek és a Kieselbach galériával közösen keressük a gyakorlati művészeti felhasználását is.
A művészet befektetés és a bitcoin is egy befektetés. Akkor kijelenthetjük, hogy amiben most tevékenykedsz az tulajdonképpen befektetés a befektetésben?
Akár igen, de számomra az NFT valójában nem a pénzről szól, hanem a kreatív értékteremtésről. Mint alkotó élvezem, inspirál a közeg, a hetente elinduló online galériák, piacterek világa. Közelről, aktív szereplőként nézem, ahogy a kitörő vulkán lávája találkozik a művészvilág régi gyakorlatával. Sistereg, füstöl, villámlik és bizonyos dolgok elégnek, de közben valami új is születik. Ilyen volt, amikor az Uber átírta a személyszállítás, az Airbnb pedig a hotelszakma szabályait. Nem visszafordítható folyamat. Művészként pedig érdekel az NFT által létrehívott új médium. A mozgás és a hang új jelentésréteget ad az eddigi statikus ábrázolásmódomnak. Visszatérve a befektetésre, az első kripto képemért 1 Ether-t kaptam, ami akkor márciusban 500 ezer forint volt. Ez ma 1,1 millió forintot ér. Igazi kripto történet, hogy jelenértékben ez lett így az egyik legdrágábban eladott képem. Még sem érdemes fejben a kripto valutákkal összekötni az NFT-t, mert az egyik az a fizető eszköz és a titkosítás csatornája, a másik meg a tárgya a tranzakciónak. Ha a kriptovaluták értékben bezuhannak, ami bármikor megtörténhet, attól még a művészeti alkotások nem érnek majd se többet, se kevesebbet. A művészet értékét nem az árán keresztül kell levezetni.
De mégis kinek éri meg, hogy virtuális tárgyakat gyűjtsön?
Ne felejtsük el, hogy a gyűjtői szenvedély egy nagyon meghatározó emberi tulajdonság. Csak az ismeri, aki már csinált ilyet. Ha én neked átküldöm egy e-mail mellékletben az egyik képemet, akkor megnézed, esetleg lemented, de nem fog hozzá semmilyen egyéb érzelmi szál kötni. Ha ugyanezt NFT-ben küldöm át, és ugye ez azt jelenti, hogy a kép a tied, és csak a tied, akkor az egészen más kötődés. Pedig a képfájl ugyanaz. Én is gyűjtök NFT-ket, megveszem, ami tetszik. Nem befektetésből, inkább csak azért, mert ezzel fejezem ki, hogy egy művészi teljesítményt értékelek. Van, amit pár ezer forintért vettem, van olyan, amit sokért. Nagyon másként tekintek arra, ami az enyém, ami a tulajdonom, mint, ami csak szembejön velem a neten.
A világjárvány kedvezett a digitalizációnak és előremozdította a virtuális világot, igaz ez?
Igen, a meglevő folyamatok gyorsultak fel. Mintha ugrottunk volna 5-8 évet az időben. A COVID egy időkapu volt digitális szempontból, és már nincsen visszaút. A videokommunikáció, a home-office, az e-commerce, az ételrendelések, sorolhatnám mennyi minden lett sokkal népszerűbb. A művészeti szakmát az online világ eddig nem alakította át gyökeresen. A galériáknak, művészeknek persze régen van weboldala, online értékesítenek sok képet, Instagramon rengeteg művész publikálja a munkáit, de a járvány alatt az NFT-vel egy még komplexebb átalakulás indult el. Most sok szakmai szereplő kapkodja a fejét, hogy vége lesz a galériáknak, nem kellenek majd kurátorok és a múzeumok is virtuálisak lesznek, de szerintem nem ez a valóság. A szakértelemre, a műértésre továbbra is ugyanolyan szükség lesz. A galériák fel fogják építeni a saját NFT világukat és gondozzák majd a művészek digitális alkotásait. Pont ebben az elképesztő NFT dömpingben lesz komoly szerepe, hogy a művészi érték és a befektetésként is értelmezhető alkotások halmazának metszetét kurátorok és a galériák megkeressék.
Hogyan lehet a közösségi médiát felhasználni?
Sajnos a cyber-kapitalizmusban a legfontosabb valuta a követők száma. Akinek van sok követője az el tud adni, cipőt, ruhát, képet, NFT-t, gyakorlatilag bármit. Akinek nincsenek követői, az néma. És ez elég borzalmas jövőkép. Ha minden művésznek azon kell agyalnia, hogy követők, követők, követők akkor mikor jut idő a munkára? A követők megszerzéséhez és megtartásához sokszor bulváros fogások kellenek. Ráadásul legalább 5 platformon: Discordon (egy ingyenes VoIP-alkalmazás és digitális terjesztési platform, amelyet legfőképp videójáték-közösségek számára terveztek), Instagramon, Redditen, Twitteren és a Facebookon is folyamatosan jelen kellene lenni. Aki elég nagyra tudott mára nőni, annak már profi social ügynöksége van, de a legtöbb művész bal kézzel a Twitteren pötyög, miközben jobb kezében az egérrel rajzol. Ez azért elég messze van attól az alkotói világtól, amire vágynék, és ez idővel csak rosszabb lesz. Egyre többet és izgalmasabbat kell mutatni, hogy a napi követőszám növekedést tudjuk hozni.
Akkor a digitális művészetben is az fogja az értéket adni, hogy kinek mennyi követője van, akár csak egy influenszer esetében?
Pillanatnyi értéket illetően igen. Hosszú távon mi lesz érték a társdalom és a műértők számára, már merőben más kérdés. Egyszóval az új műkereskedelmi rendszernek is azok lesznek a nyertesei, akik egyből úgy tudnak belépni ebbe a világba, hogy elképesztő digitális erőforrással rendelkeznek. Az ő gyorsítósávjukat a követők magas száma jelenti.
Mi az NFT?
Non-fungible token, vagyis nem cserélhető igazolás. Gyűjthető, adható és vehető virtuális eszköz. Bármi lehet, ami egyedi és limitált, például .jpg fájl, zeneszám, videó, ingatlan, híres művészek, sportolók, üzletemberek tárgyai vagy műtárgyak, amelyek virtuálisan rögzíthetőek. A tárgyak adatai egy „token”-ben, egy hálózatban létrehozott adatbázisba kerülnek. Az adatbázis a tranzakciók megváltoztathatatlan „blokkjaiból” áll. Ez a blockchain, azaz a blokklánc, ahonnan az adatok kitörölhetetlenek, nem módosíthatók. Az eladott NFT-hez kapcsolódó digitális alkotásról bárki készíthet ugyanolyan minőségű nyomtatott verziót, mint az eredeti, de a tulajdonjog nem az övé. Az első NFT-t Kevin McCoy amerikai művész hozta létre 2014-ben, ő volt az első, aki a Bitcoin blokkláncot művészeti célra alkalmazta. A blockchain technika egyre elfogadottabb a bankok és kereskedelmi hálózatok tranzakciós műveleteinél.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
