Az okosórákat, okoskarpereceket tukmáló hirdetések folynak immár mindenhonnan. Még óriásplakát is akad a városban és persze az Apple Watch kapcsán is beindult nyugaton a marketing gőzhenger. No, de végtére is mi haszna van az zsebünkben lapuló telefon efféle „meghosszabbításának”? Az idei Mobile Hungary konferencián március elején végre képet kaphattunk arról merre is megy a digitális világ manapság e téren, merre fejlődünk. Merthogy a viselhető eszközök (angolul: wereable devices) nem csak időmérésre, telefonálásra, vagy éppen kényelmesebb zenelejátszásra valók, sőt nem is elsősorban erre. Ehelyett gyökeresen átalakítják az egészségről alkotott felfogásunkat!
Miért is? Mert ma – a mindennapokban – fogalmunk sincsen arról, éppen hogyan alakul egészségi állapotunk, de az okosmobil-forradalom révén, a csuklónkon pulzusmérőt, nemritkán izzadság-szenzort, sőt „viselkedés-mérőt” is hordunk. Az okos csuklón viselt szerkezetek ugyanis mozgás és helyzet-érzékelőket tartalmaznak, amelyek adatai igen sokatmondóak. Az apróbb mozgások megfigyelésével a lelkiállapot, fizikai állapotunk is folyamatosan monitorozható, amelyez nem is szükséges mindenképpen a pulzusmérő. E karperecek mozgásérzékelőinek adatát a hozzákapcsolt okostelefon (azaz nagy teljesítményű számítógép) elemzi és dolgozza fel, sőt távoli szerverekre, a felhőbe, küldheti további analizálásra.
Végső soron – kis túlzással – bárhol és bármikor olyan adatfolyamhoz jutunk, mintha éppen egy jól felszerelt korházban, annak is az intenzív osztályán feküdnénk. És nemcsak mi, hanem orvosunk, sőt egy intelligens szoftver is figyelhet 0-24 órában. Ez azonnal riaszthat minket, az orvosunkat, vagy akár a mentőket is, ha nagy baj van. Ezen új irányok révén pedig körülbelül akkorát léphet most előre az egyéni orvoslás, különösen a megelőző diagnosztika, mint mikor a postakocsik és a lovas hírfutárok helyét átvette a kontinenseket is összekötő szikratávíró a 19. század közepétől fogva.
Mert miről is van szó? Mint Miletics Pál, a Magyar Telemedicina és E-health Egyesület elnöke a Mobile Hungary konferencián elmondta: már Magyarországon is számos kísérleti projekt fut e téren. Nem csak arról van már szó, hogy egy idős ember egy nagy piros gombot megnyomhat és jelentkezik, majd akár ki is érkezik a segítség. E helyett egy komplex távoli betegfigyelő rendszert (angol gyűjtőnéven: Remote Patient Monitoring) lehet ma már kiépíteni. Természetesen nincsen egyetlen mindenek felett álló, kvázi szabvány rendszer ma (még), ahogyan a közösségi médiában vagy a keresésben ez már működik. Bár egyedi fejlesztésekről van szó, ezek életet mentenek.
Az Uzsoki Kórház és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház részvételével zajlott az a projekt, amelynek során kismamákat láttak el a magzati szívhangokat folyamatosan mobilkapcsolattal egy rendszerbe küldő készülékkel. A gyors beavatkozás két baba életét mentette meg, bár Miletics Pál hozzátette: jogilag nem volt egyszerű a távdiagnosztika, hiszen a probléma a kismamák otthonában, nem kórházi körülmények közt merült fel, így a mentő kiküldése sem volt egyszerű a gyakorlatban. További kérdést vet fel, hogyha több tízezer terhes nőre kerül ilyen érzékelő, akkor a vakriasztásokkal, illetve a készülékek hackelésével mit lehet majd kezdeni. Kárt ugyan nem okozhat egy megbuherált érzékelő, de a bajt nem jelezheti, vagy vakriasztást adhat le. Márpedig itt nem hipertitkos, hanem meglehetősen fapados elektronikáról és szoftverekről van szó, amely a szakértő szerint viszonylag könnyen feltörhető.
Ám mint a Mobil Hungary-n kiderült: 2020-ra várhatóan 25-50 milliárd(!) szenzor fog világszerte a netre kapcsolódni, így vélhetően addigra már a jogászok és az orvostársadalom is felkészültebb lesz az efféle jelenségek kezelésére, ahogyan a kritikus területeken a mindennapi emberek is széles körben használni fogják az ilyen életmentő rendszereket. A Mobile Hungary-n megtudtuk azt is: az idősek szívritmusa, vércukor-szintje is mérhető távolról a mai eszközökkel. Ugyanakkor a magyar egészségügy jelenlegi problémáit és állapotát ismerve akadt, aki egyenesen science-fictonnek minősítette az elhangzottakat.
Magyar startup az egészségtudatosság fejlesztéséért
„Rendszerezd egészségügyi adataidat! Rögzítsd méréseid és gyógyszereid, bárhonnan, bármikor a következő modulokon keresztül: vérnyomás, vércukor, súly és magasság, labor, gyógyszerezés” – szól a Laborom nevű magyar startup szlogenje. Bálint Botond alapító szerint az orvosok számára is igen fontos, hogy a fenti adatokat nem csak sok bogarászással, fejvakargatással és sakkozással lehet előszedni, hanem időbeli módon, grafikonos ábrákon elérhető a betegek összes rögzített adata, ha ilyen programokat használ. Itt jön képbe például az Apple iHealth nevű vérnyomásmérője is, amely maga tárolja az adatokat, így nem kell azokat minden mérésnél manuálisan beírogatni az Applikációba vagy a webes felületre.
Vércukormérések során a program a grafikonon automatikusan ábrázolja a vércukorszinteket és az inzulinadagolást is, az eredmények pedig megoszthatók a kezelőorvossal, aki így megalapozottabb döntéseket hozhat, sőt hatékonyabb terápiát javasolhat. Fogyókúrázók vagy egészségtudatosak a rendszeresen mért súlyértékeiket rögzíthetik és menthetik, miközben az App a testtömeg indexet (a BMI-t) automatikusan kiszámítja. Ezen túl a betegek kritikus laborértékei is rögzíthetők, amelyek értelmezése és időbeli alakulása nem mindig egyszerű, ugyanakkor életbevágóan fontos adat! Ezek is elérhetőek grafikonos és idővonalas megjelenítésben. És a betegek a szedett gyógyszereiket is nyilvántarthatják. Az alapító szerint „az egyik legnagyobb probléma és veszteség mind a beteg, mind a társadalom számára ma hazánkban a nem megfelelő gyógyszerszedésből fakad”.
Halaska Gábor
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
