A komment az idő mocska, ahogy a klasszikus mondás is tartja. Mindenre lehet kommentálni, és mivel ömlik a tartalom a közösségi médiumokba – a Neticle piackutató cég számításai alapján csak a Facebookon 2015-ben egy nap alatt félmillió magyar nyelvű poszt keletkezik – ezért nem is várható, hogy a közeljövőben kevesebb hozzászólás keletkezne.
Eközben az algoritmusok anomáliái egyre vadabb torzulásokat eredményeznek: a Facebook két-három éve még előnyben részesítette, azaz több olvasó hírfolyamába eljutatta azon márkák posztjait, amelyek minden nap hírt adnak magukról. Ennek következtében cipőmárkák, nyomdák és hasonló, napi szintű kommunikációra alkalmatlan cégek százai vettek fel social media menedzsereket, azóta ömlik a fölösleges és használhatatlan tartalom a közösségi médiába. Később az algoritmus módosítása révén, kissé aljas módon a Facebook előtérbe helyezte azokat a cégeket vagy márkákat, amelyek egyedi tartalmat kínálnak követőiknek. Lépésekre vagyunk tehát a Coca-Cola- vagy az Red Bull-tévécsatornától. De ne szaladjunk annyira előre!
Lehet-e egyáltalán ma még a ránk zúduló márkatartalom nélkül Facebookozni? – adódik a kérdés. Az Index újságírója, Szabó Zoltán nemes egyszerűséggel visszakérdez: – minek lájkoltál be annyi sz*rt? Részben persze igaza van: minden közösségi média úgy működik, hogy hangolással azt a végletekig finomíthatjuk. Csakhogy Joanelli Tamás (BeSocial) esete jól illszutrálja, ez mennyire elképzelhetetlen: a szakember karácsonykor nekiállt megrostálni az általa követett 3789 (!) oldalt, de nem sikerült még csak 3000 alá csökkentenie sem, egyszerűen az egyesével történő törlés annyira időigényes folyamat, hogy még a karácsonyi szünet sem elég hozzá.
Ha fordítva nézzük a jelenséget, akkor sem találunk túl sok jót benne. Gondoljunk csak bele, mennyibe kerülne nekünk az a hirdetés, ami eljut egy 3000-4000 oldalt követő, legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozó felhasználó hírfolyamába - és akkor még arról nem is beszéltünk, rákattint-e az illető. Pedig a piacot uraló két mammut, a Facebook és a Google megkerülhetetlen, akik még azt is megtehetik – mint arra Szigetvári József (Szállás.hu) beszámolója rávilágított – hogy egyetlen évben 30-40 százalékkal emelték az áraikat. Ebben a tekintetben is aljas a Facebook, mert a piaci dominanciája révén megengedheti ezt magának. Nincs más választás, maradnak az olyan eszközök, mint a szállásfoglaló cég által kimaxolt remarketing és a konferencia B termében zajló, új típusú, programozott hirdetésvásárlás.
Illetve a többi, Magyarországon még viszonylag szűz terepnek számító közösségi médium. Az Evolution 2015 egyik legnagyobb újdonsága volt, hogy az Instagramról eltűntek a digitális nomádok, és megjelentek azok a felhasználók, akik fogékonyak a reklámokra - erről a Magyar Instagram Közösség vezetője, Töltséy Dávid személyesen számolt be. Győri Adél (TNS-Hoffmann) előadása szerint közel 430 ezer magyar felhasználóval a képmegosztó portál a negyedik legnagyobbá vált egy év leforgása alatt.
A másik nagy újdonság a Twitter, ami bár még mindig nagyon nehezen indul be Magyarországon, a világ többi részén egyre jobban hódít. Az évekig profit nélkül működő közösségi honlapon 2013-ban egyszer csak megjelentek a reklámok. Az angolszász területen néhányan remekül rátapintottak a lényegére, tévéhez például tökéletesen passzolnak a Twitter hashtagjei: egy ír szálloda a Trónok harca közben bedobta, hogy “el akarsz jutni Westerosba? Gyere el hozzánk, és nézd meg, hol forgatták a #TrónokHarcát!” - a hirdetés bevált. Kérdés, vajon hazánkban ki lesz, aki a legtöbb hasznot húzza be innen. Mindent elárul a Twitter helyi ismeretségéről az, hogy az Evolution konferenciára is külföldről hívtak ehhez a témához előadót (Timotej Gala - Httpool).
A Google és a Facebook konkurensei között azonban csak egyetlen olyan médium létezik, ahol önállóan hirdetve is eljuthatunk a csúcsra - igaz, csak egy bizonyos korosztályban. Ez pedig nem más, mint a YouTube. Majdnem minden szakértő egybehangzó véleménye szerint a videóé a jövő, a tartalomgyártás is ebbe az irányba fog mozdulni - még akkor is, ha minden beszélgetésen ennél a pontnál az egyik beszélgetőpartner hozzátette, hogy a videós tartalom elkészítése nagyságrendekkel többe kerül. Úgy tűnik azonban, hogy muszáj lesz erre költeni, mert az A terem másik fontos konklúziója az volt, hogy bármilyen közösségi médiát is üzemeltetünk, csak releváns tartalmat érdemes ma már gyártani. A külön Facebook-üzemeltetésre foglalkoztatott, fiatal social media expertek kora lejárt, az új algoritmusok megsemmisítették őket - ennél már hatékonyabb kommunikációra van szükség.
Így kanyarodunk vissza a Coca-Cola TV-hez, vagy még inkább a Coca-Cola által (A-kategóriás sztárokkal) legyártatott sorozatok világához. Bár ilyen még nincs (egyedül talán a Red Bull az, amely ténylegesen gyárt műsorokat, gondoljunk csak a Pilvakerre), de vizionárius szakértők szerint ebbe az irányba tart a média. Ma már nem reklámot készíttetnek a cégek, hanem tartalmat – a magyar online médiapiacon is létezik olyan magazin, amely azért jött létre és azért gyártat tartalmat, hogy a honlapot finanszírozó márka kizárólagosan hirdethessen ott. Mindennek árnyoldalára György Péter (ELTE) világított rá: a hagyományos újságírás nemsokára teljesen megszűnik. A professzor többször felhívta a látogatók figyelmét, az ember több, mint egy fogyasztásra manipulálandó lény. A társadalomtudományok korszaka viszont végérvényesen véget ért: ma már nem megmagyarázni akarják az adott jelenséget a tudósok, hanem kihasználni azt.
Tóth Nándor
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
