Így kerüld el, hogy rossz előadó legyél!

Így kerüld el, hogy rossz előadó legyél!
Fájdalmasan unalmas, érdektelen, rossz előadást mindenki látott már. Pedig az előadói képességek tanulhatók, fejleszthetők. A minap a 2019-es, október 1-2-én megrendezendő, mintegy 2500 résztvevőre készülő 20-ik Internet Hungary több száz előadójának szóló, telt házas Cicerók és Cicerinák eseményén, Budapesten készülhettek fel a „jövő szónokai”.

Sajnos nálunk az oktatásban – finoman szólva – nem erős az előadói képességeket fejlesztő vonal. Ráadásul az előadói képességek fejlesztése, egy-egy előadásra való felkészülés tipikusan nem az a terület, amelyre nagyon egyszerűen fel lehet készülni – sokan ezért trénerrel dolgoznak. Már csak azért is, mert teljesen magától értetődőek, és nem könnyen kiokoskodhatóak a jó előadás szabályai. Ez nem az a képesség és tudás, ami a YouTube-ról, pár tutorial videóval fél óra alatt elsajátítható...

A hazai előadói kultúrát reálisan értékelve – tisztelet a kivételnek persze –, kifejezetten hiánypótlóak az olyan rendezvények, mint például a Cicerók és Cicerinák nevű „workshop” vagy mondjuk magyarul: gyorstanfolyam, ahol egy délután alatt fel lehet szívni azokat az elméleti alapokat, amelyek betartásával még a leggyengébb előadó prezentációja vagy előadása is fényévekkel javulhat.

Benkő Vilmos

Az idei Internet Hungary konferencián előadók számára térítésmentes, mégis igen értékes tudásbomba mögött a Digitalhungary.hu portált is építő-szervező vállalkozás, illetve a Digitális Akadémia áll.

Győrffy Kinga

A program már önmagában azért is színes és igen jó kikapcsolódás volt, mert a meghívott előadók és fórumbeszélgetés résztvevők (a programot lásd a www.digitalisakademia.hu oldalon) egytől-egyig professzionális előadók voltak, akik természetesen éppen szakmájuk fogásairól beszéltek. No persze remekül alkalmazva azt a jó pár alapszabályt, ami miatt egy előadás nem csak szakmailag tartalmas, hanem érdekes, élvezetes, sőt emlékezetes is lesz.

Nem könnyű így kiragadni a sok órás előadás-folyamból az említésre-méltó részleteket, hiszen aki előadásokra kap felkérést, annak sok apró mozzanat is fontos. Nincs mese: el kell jönni egy-egy ilyen fél napos intenzív „gyorstalpalóra”. Ennek ellenére azért érdemes lentebb pontokba szedni azt a néhány, igen fontos kapaszkodót, amit a legtöbb remek előadó – pontosabban jellemzően előadókat felkészítő szakértő – egyöntetűen kiemelt.

T. Bieniek Ildikó

Mitől lesz jó; sőt, akár kiemelkedő és emlékezetes egy-egy előadás?

– Alapszabály, hogy az előadói szónoki képességek tanulhatók, fejleszthetők, akár a vezetői képességek.

– A magabiztosság erősítése, a lámpaláz kezelésének technikái is elengedhetetlenek.

– Rengeteg technika létezik a lámpaláz csökkentésére, az előadók többsége a légzéstechnikákat használja erre. De nem szabad a lámpaláz, az izgalom megszüntetésére törekedni! Mindenki izgul, ez természetes, és bizonyos szintig jó, szükséges dolog. Csak tudni kell azt uralni, és az ebből fakadó bakikat kezelni.

– A közönség emeli fel, a közönség teszi azzá az előadót ami. Éppen ezért nem csak a szemkontaktust kell fenntartani (ügyelve arra, hogy itt ne essünk túlzásba, ne legyen mesterkélt), hanem a személyes és szakmai példáknak az adott közönség legnagyobb részének érdeklődését el kell nyerje. Gyerekeknek vagy médiaszakembereknek, vagy épp orvosoknak ugyanazt a témát egészen más megközelítésben, más-más példákkal és más-más feldolgozásban, és más retorikai eszközökkel kell tálalni. Aki nem érzi magát eléggé jártasnak ebben, kérjen szakmai segítséget.

– A beszéd, előadás gyakorlását semmi szín alatt sem lehet, nem szabad megspórolni! Szerencsés, ha diktafonra is felmondjuk és visszahallgatjuk magunkat, illetve családtagok-barátok és a türör előtt, vagy vezetés közben is néhányszor elpróbáljuk az előadást, akár a színészek.

– Szintén lényeges sarokpont a hitelesség. Ezért például kitalált, vagy túlságosan kiszínezett egyéni vagy más történetekkel nem szerencsés dolgozni, csak valóságosakkal.

– Az alapos kutatómunkát, az előzetes felkészülést nem szabad megspórolni; ám ne feledjük: ha megvannak a diáink, azzal még nincsen készen az előadásunk!

– A humor elengedhetetlen. A példák, a történetek humorossága, akár egy kis vicc, valamint a szokatlan, meglepő, kifacsart előadás-részek nem megspórolhatók, legalább néhány kép erejéig, természetesen az adott témához a leginkább illeszkedve.

– Percenként egy slide-nál többet nem szabad mutatni, és néhány sarokponton, számadaton és képen felül nem szabad „túlterhelni” sok száz karakterrel egy-egy diát. Csak a lényegi pontokat, azokat is pár szóra, pár tőmondatra tömörítve írjuk fel, és mindenképpen képileg, vagy legalább grafikával, grafikonnal is jelenítsük meg a lényeget.

– Koncentráljuk a kiemelten jó, „hűha” képekre, mert az információk, üzenetek nagyon nagy többsége a jó képekkel adható át. Kerüljük a sablonos ábrázolásokat, például a rossz, unalmas és végletesen sablonos stock-fotókat!

– Jó ha vannak adatok, akár kutatási számok az előadásban, de itt is csak a lényeget, az érdekességeket emeljük ki, ne terheljük túl millió apró részlettel a szakmai közönséget sem. A kutatások, adatok felvezetésénél, tanulságainak levonásánál pedig ne feledjük: csak a legérdekesebb, leglényegesebb dolgokat mondjuk el, azt is lehetőleg történetekbe, példákba ágyazva.

– A jó előadó sokkal inkább az ösztönökre, érzelmekre hat, miközben természetesen tudás- és információhalmazt, vagy legalábbis fontos, érdekes „morzsákat” ad át. Egy-egy előadásból viszont legfeljebb 5-6 dologra fog emlékezni a hallgatóság! Azokból is kiváltképp arra, melyek remek, emlékezetes képekkel, ezekhez kapcsolódó történetekkel, példákkal, és egyúttal humorral voltak szemléltetve.

– Ha történetet mondunk, semmiképpen se kérjünk rá engedélyt a hallgatóságtól efféle fordulatokkal: „engedjék meg, hogy elmondjak egy történetet” – csak meséljük azt el.

– Nézzünk meg minél több sztár-előadót, lehetőleg élőben, vagy legalább egy-egy TedX felvételen, és figyeljük meg, hogyan alkalmazzák a közönség bevonásának eszközeit, a humort, illetve hasonló, kritikus elemeket. Mégpedig jobbára úgy, hogy mégsem válnak hiteltelenné, mesterkéltté.

– Tanuljuk meg, hogyan építsük fel ezt a láthatatlan „bizalmi hidat” magunk és a hallgatóságunk közt. Erre talán a legkönnyebb módszer a megfelelően adagolt humor, lehetőleg az a fajta, amely inkább öniróniára, nem pedig mások, embercsoportok (pl. rendőrök, szőke nők), embertípusok (pl. együgyű figurák) épül.

– Az öniróniát sem szabad viszont túlzásba vinni, mert túl sok önirónia leértékelheti az előadót, akár a szakmai hitelességet is csorbíthatja.

– Végül pedig: merjünk hibázni! A jól kezelt előadói hibák még akár humorossá, emlékezetessé is tehetnek egy-egy előadást, felértékelhetik az előadó mondandóját.

Bolya Imre

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. ...