Az algoritmikus ajánlások mára egyet jelentenek a platformhasználattal: a személyre szabott tartalmak és hirdetések éppen annyira velejáró elemei online jelenlétünknek, mint a csevegés a barátokkal vagy a posztolás az éppen aktuális utazásunkról. Az ilyen ajánlórendszerek ugyanakkor közel sem hibátlanok. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), az online platformok magyarországi digitális szolgáltatási koordinátoraként úgy véli, hogy az uniós szabályozás mellett a felhasználói tudatosság is elengedhetetlen ahhoz, hogy ne vesszünk el az ajánlórendszerek útvesztőjében.
Miben marad el a magyar médiapiac a környező országoktól? Miért lehet előny, hogy egy kis piacon versenyeznek a hazai médiamárkák a nézők figyelméért – és mit tanulhatnak épp ezért tőlünk a szomszédaink? Kik élhetik túl a Facebook médiára gyakorolt hatását?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline (IH) november 20-án, a gyermekjogok világnapján szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a gyermekjogok a digitális térben is érvényesek, és e körben minden gyermeket megillet a biztonságos online környezethez való jog. Az IH 2011 óta több mint 17 000 bejelentést kezelt, amelyeknek egy része a nagyobb közösségimédia-felületeket érintette, ezért fontos eszköz a szolgálat kezében, hogy a partnerségnek köszönhetően az érintett platformok az IH jelzéseit prioritásként kezelik. A jogsegélyszolgálat azon dolgozik, hogy megelőzze és csökkentse az online ártalmak kockázatát, és segítséget nyújtson a bekövetkezett jogsértő helyzetek megoldásában.
Az énekes egy autóból kiszűrődő dalára lett figyelmes.
Már az okostelefongyártók is steraming tévéket indítanak – hogyan és kinek érheti meg ez Magyarországon? Grósz Judit, az Internet Hungary-n elhangzott előadásának összefoglalója
Kezdetben a fiatalabb közönség körében népszerű TikTok ma már minden korosztályból vonzza a felhasználókat, és jelenleg a közösségi platformok közül a leghosszabb oldalon töltött időt tudhatja magáénak (70+ perc). A TikTok jelenleg több mint 3 millió 18 év feletti magyar felhasználóval rendelkezik, melynek többsége (61,8%) 25 év feletti. Elmondhatjuk, hogy a célközönségük jelentős részét érhetik el ezen a csatornán a különböző e-kereskedők, és sikeresen építhetik márkájukat, illetve értékesíthetik termékeiket.
A mai médiagazdaság minden egyes szereplője számára elengedhetetlen a folyamatos alkalmazkodás, ami a változatos online üzleti modellek előretörése, a globális platformok növekvő befolyása, valamint a fogyasztási szokások változása – különösen a fiatalabb korosztályok médiahasználatának átalakulása – miatt vált szükségessé.
„A kisfiú elment az anyukájával vásárolni. Meglátott egy matchboxot, kikönyörögte. Majd odaértek a kasszához, ahol meglátta a csokoládét, azt is elkezdte kérni, mire az anyja alkut ajánlott. Csoki vagy autó? A kisfiú a rövidtávú örömöt választotta végül, így a kisautó maradt a sportszeleteknél A történet így elmesélve sem rossz, de vizuálisan megjelenítve sokkal többet adna át közönségének” – kezdte a 24. Internet Hungary konferencián tartott előadását Teremi Balázs.
Dr. Szántó Szilvia, a Budapesti Gazdasági Egyetem mentálhigiénés tanácsadója egy háromrészes regény után (Nárcisz-trilógia), idén elkészült a történethez tartozó terápiás könyvvel is, ami segít azoknak, akik a regény főszereplőjéhez hasonlóan átéltek érzelmi vagy más típusú bántalmazást.
Svéd módszertan alapján az Atmedia és az RTL Saleshouse közös kutatása látványos adatokkal igazolta a mindig sejtett tényt: a YouTube-on, a Facebook-on és társaiknál megjelenő videó hirdetések kevésbé láthatóak a képernyőn, kevesebb időt tölt rajtuk a néző szeme, sokkal kisebb arányban aktivizálnak.