A cégek többsége készül béremelésre idén. A munkáltatókon azonban egyértelműen tapasztalható, hogy hatalmas kihívás számukra akkora volumenű bérfejlesztést végrehajtani, amellyel a munkavállalók is elégedettek lennének. A hazai munkaerőhiány csak tovább emeli a tétet, ugyanis bizonyos kékgalléros munkakörökben már pár ezer forintos különbségért is hajlandóak a munkavállalók munkahelyet váltani. A cégeken ezért minden korábbinál nagyobb a nyomás a toborzás és munkaerő-megtartás tekintetében - emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Idén már 24. alkalommal ismerhettük meg a médiatorta előző évi felosztását az Magyar Reklámszövetség Mini Konferencián, ami mellett külön szerepelt a kommunikációs torta is. A historikus adatok mellett az MRSZ azt is igyekezett megmutatni, hogy az egyes szektorok hány főt foglalkoztatnak, és milyen bevételi forrásai lehetnek a reklámokon kívül.
Tovább mérséklődött a szakemberhiány az építőiparban. Az átlagos várakozási idő 52 napra rövidült februárban. A munkadíjak ugyanakkor tovább emelkedtek, az átlagos négyzetméterár 18 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – ismertette friss kutatásának eredményeit a Mapei Kft.
A 2023. évi MRSZ Médiatorta 351,1 Mrd Ft, az MRSZ Kommunikációs torta 648,9 Mrd Ft volt. A kimagasló infláció továbbra is rányomta a bélyegét az iparág teljesítményére, vagyis nominálisan ugyan nőtt mindkét torta, de reálértéken még mindig apadás mutatkozik. A médiatorta 6,6%-kal, a kommunikációs torta 5 %-kal csökkent tavaly. Ezen belül a hazai média, azaz a tévé, a magyar digitális kiadványok, a sajtó, a közterület, a rádió és a mozi esetében még borongósabb a kép: reálértéken 7,2 százalékponttal maradnak el a 2022-es szinttől, 17,7%-kal a 2019-estől. A kommunikációs tortaszeletek, vagyis a média és gyártási költség melletti számok kissé jobban festenek, „csak” 3,1%-os csökkenést mutatnak reálértéken.
Még jobban felértékelődött az értékes dolgozók megtartása a tavaly még a magas inflációtól és a recessziótól szenvedő munkaerőpiacon – derül ki a Hays friss felméréséből. Az éves rendszerességgel jelentkező elemzés szerint a béren kívüli juttatásokban már nem a cafeteria az abszolút favorit a munkavállalók szemében, hanem a rugalmas munkavégzés.
Az építőiparban évente körülbelül 25 ezer szakember vonul nyugdíjba, szemben az öt-hatezer fiatal szakemberrel, akik bekapcsolódnak a szakképzésbe, és közülük is csak mintegy fele helyezkedik el az ágazatban. Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője szerint sürgős és azonnali cselekvésre van szükség, amelyben a piaci szereplőknek is aktív részt kell vállalniuk.
A szervezetek világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kénytelenek fektetni a kiberbiztonságra, mivel egyre több nehézséggel kell megküzdeniük ahhoz, hogy biztonságban tudhassák adataikat és erőforrásaikat. A BlueVoyant kiberbiztonsági vállalat szakértői megosztják, hogy legfrissebb megfigyeléseik szerint mely területeken szembesülnek a legégetőbb kihívásokkal a vállalatok. Sokfelé aprózódik a figyelmük a szűkülő költségvetések és szakemberhiány mellett: szigorúbbá váló előírások, szofisztikáltabb támadás típusok, illetve sebezhető szoftverek és tájékozatlan alkalmazottak is nehezítik a dolgukat.
Mint minden iparágban, a kiberbűnözésben is óriási változásokat idézett elő a mesterséges intelligencia az elmúlt hónapokban. A BlueVoyant kiberbiztonsági vállalat fenyegetésekkel kapcsolatos információi szerint a támadók rosszindulatú kódok írásához és rendkívül meggyőző adathalász e-mailek fogalmazásához is egyre szélesebb körben használják a modern technológiákat. A közeljövőben pedig számíthatunk többek között az MI-vel támogatott rosszindulatú szoftverek megjelenésére, a dokumentumhamisítás fejlődésére és a dezinformációs kampányok fellendülésére.
A 6. évad ötödik adásában három vállalkozás is befektetési ajánlatot kapott, közösen haraptak a Cápalányok, Orbók Ilona két üzletbe is beszállt!
A digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, a fejlett technológiák – úgy mint az 5G, a mesterséges intelligencia, vagy a Big Data – használata pedig a gazdaságok legfontosabb kitörési pontjává vált. Magyarország célja, hogy 2030-ra az Európai Unió legjobban teljesítő tíz országa közé lépjen előre a digitális gazdasági és társadalmi fejlettséget tekintve – hangsúlyozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Huawei Tech4Value – ICT Day konferenciáján. A budapesti eseményen bemutatták a vállalat legújabb technológiáit – köztük zöld adatközpontot, okos egészségügyi és intelligens oktatási megoldásokat –, amelyek jelentősen hozzájárulnak a vállalatok és a közszolgáltatások fenntartható digitális transzformációjához.