Minden szülő legrosszabb rémálma felvenni egy ismeretlen számról érkező hívást és azt hallani, hogy a gyermeke segítségért kiált. Aztán az állítólagos “emberrabló” szól bele a telefonba, és váltságdíjat követel, ellenkező esetben soha többé nem láthatjuk a fiunkat vagy a lányunkat. Az ESET kiberbiztonsági szakértői szerint a csalók a jövőben egyre gyakoribbá váló telefonos átverések során a mesterséges intelligenciára támaszkodva súlyos érzelmi és anyagi károkat okozhatnak az áldozatoknak.
Mire számíthatunk 2024-ben az informatikai biztonság területén? Eddy Willems, a G DATA biztonsági evangélistája hat előrejelzést mutat be.
Elérhetővé vált mind a hat MVM Future Talks-dokumentumfilm, amelyben hazai hírességek mutatják be az emberiséget és bolygónkat érintő legégetőbb globális kihívásokat, valamint azok tudományos megoldásait. A filmek közül a nézők szavazhatják meg, hogy mely három témát látnák leginkább viszont a sorozat hetedik részét jelentő tudományos talk show-ban november 23-án. A műsorban hazai szakértők ütköztetik majd a jövővel kapcsolatos elképzeléseiket, de a világhírű amerikai elméleti fizikus, dr. Michio Kaku is megosztja majd gondolatait.
Mi történik az adatainkkal egy nemvárt haláleset után? Amíg élünk, miért taszítjuk el a halál gondolatát? A jövőben a technológia enyhíteni tudja a gyászolók fájdalmát vagy inkább elborzadunk az olyan megoldásoktól, hogy kommunikálhatunk elhunyt szeretteinkkel? Az érzelmek kifejezése a digitális térben ma már sokkal természetesebb – de megélés nélkül képesek vagyunk a gyász feldolgozására? Mi történik a digitális javainkkal halálunk után? Rab Árpáddal beszélgettünk a tudatos adatkezelés fontosságáról a digitális kultúrában.
Hat hónap telt el azóta, hogy január végén az OpenAI nyilvánosan is bemutatta mesterséges intelligencia (MI) felismerő eszközét, amiről akkor még azt állította, hogy képes lesz megkülönböztetni az emberek és a gépek által generált tartalmakat egymástól.
Egyre többet hallunk a különböző adatszivárgásokról, ahol felhasználók tömegeinek adatai kerülnek illetéktelen kezekbe, a fake newsról és a deepfake-ről. Ezek a jelenségek jelentősen csökkentették az internethasználók bizalmát még a legalapvetőbb intézményekben is. A közösségi média felületek és a Web 2.0-án alapuló vállalkozások működése pedig felerősíti a szélsőséges reakciókat – leginkább a gyűlöletet – a kattintások, like-ok, vagy megosztások hajszolása érdekében. Mindezen jelenségek bizalmi válságot idéznek elő, melynek megoldására alkalmasak a blockchain és egyéb decentralizált technológiák.
Egyéni és társadalmi kockázata is van a deepfake-nek
Újabb intézkedéseket tervez bevezetni az Európai Unió a nagy techcégek ellen
Dinamikusan nő Magyarországon is a kiberbűnözés, még a valós eseteknek csak egy részét jelző rendőrségi statisztikák szerint is.
Ha egy kis plusz bevételre szeretnénk szert tenni, elegendő, ha arcunkat adjuk azokhoz a hirdetésekhez, melyekben egy algoritmus által reklámszínésszé avanzsálhatunk.