Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) olyan területeken ért el áttörést, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Az egyik ilyen terület a divatipar, ahol az új technológia forradalmasítja a divatcikkek vásárlásának gyakorlatát, például az MI algoritmusok személyre szabott ajánlatokat jelenítenek meg a felhasználóknak az egyéni ízlésnek és testalkatnak megfelelően. A Glami.hu friss felmérése arra kereste a választ, hogy mit gondolnak a magyar divatrajongók az új technológiáról.
A mai adásom Podcast a podcastben, ugyanis két nagyszerű podcast készítővel Pohly Ferenccel és Sándorfy Adriánnel beszélgetek.
Kvantumtechnológia, új félvezetők, kobaltmentes akkumulátor, űrtechnológia – ezek azok a területek, amelyek az idei évtől egyre fontosabb szerepet játszanak majd a gazdaságaink, közösségeink és ökoszisztémáink előtt álló legfontosabb kihívások kezelésében.
Sokan aggódnak az MI környezetre gyakorolt káros hatásai miatt, de vajon tényleg csak veszélyt jelent? A mesterséges intelligencia nem csupán a digitális tartalom létrehozásának és feldolgozásának eszközeként szolgál, hanem fontos szerepet játszik környezetünk megóvásában is. Fekete Csaba Csongor, 20 éves tapasztalattal rendelkező mesterséges intelligencia szakértő segítségével tekintettünk át, miként segíthet a mesterséges intelligencia környezetünk megóvásában.
A generatív mesterséges intelligencia forradalmasítja a bankvilágot és új lehetőségek sokasága nyílik meg a pénzintézetek és ügyfeleik előtt. Ahhoz azonban a banki közép- és felsővezetőknek újabb és újabb fogalmakkal kell megismerkedniük, hogy a lehető leghatékonyabban tudják alkalmazni a fénysebességgel fejlődő technológiákat.
Az egyik legtöbbet feltett kérdés manapság az, hogyan lehet üzleti áttörést elérni generatív mesterséges intelligenciával anélkül, hogy a technológia előnyeit háttérbe szorítanák a vele járó kockázatok? A Deloitte Tech Trends 2024-es tanulmánya erre keresi a választ és megállapítja: helyesen alkalmazva a generatív mesterséges intelligencia nem váltja ki az emberi kreativitást, hanem még jobban felértékeli azt.
Január 26-án a felvételi döntés előtt álló középiskolások, illetve az informatika területén továbbtanulni szándékozók részére az ELTE Informatikai Kar Nyílt Napot tart.
Az elmúlt évben tapasztalt szélsőséges időjárási tényezők, tartósan magas olajárak és világpolitikai konfliktusok miatt kialakult általános recessziós félelem minden eddiginél jobban rámutatott az energetikai átállás és a villamosítás sürgősségére. Az egyre nagyobb arányban megújuló villamosenergia-termelés ellenére a folyamatosan növekvő szükségletek a legtöbb országban hálózati túlterhelést okoznak. Bár ezen tényezők várhatóan idén is velünk lesznek, de az épülettulajdonosok hatékonyan reagálhatnak a késztermékek, nyersanyagok és az energiahordozók folyamatosan növekvő áraira. A lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője nyújt betekintést.
A közösségi médiafelületek a teljes piacot átrendezték, és nem biztos, hogy ebben bárki nyertes rajtuk kívül. De mennyire erős a felhasználói kontroll napjainkban? Valóban mi irányítanánk? És hogyan hat mindez a fiatalokra? Csermely Ákos, a Digital Hungary ügyvezetője a régi idők tanújaként maga is részese volt az analógból indult átalakulásnak, így sok év tapasztalatát vethette össze a mostani helyzettel. Az IT Akták adásaiban Kánai Andrással, a Meraki Marketing kreatív igazgatójával beszélgetett.
A médiavásárlásoknál nem mindig úgy működik az árazás és a kereslet, ahogy a közgazdasági logika diktálja. Ennek okát a kereslet-kínálat mellett a reklámok hatásmechanizmusában és az ökoszisztéma egymásra épülő rétegeiben kell keresni. Interjú Mező Lászlóval, a EssenceMediaCom Magyarország ügyvezető igazgatójával