- A Budapesti Metropolitan Egyetem marketing mesterképzést (MSc) indít idén ősszel, de mi ennek az oka? Szakemberekből vagy a jó marketingszakemberekből van hiány a piacon?
- Utóbbi egy eléggé pontos meghatározás. Mi is azt látjuk, hogy egyre több helyen és mindenféle formában képzik a marketingeseket, vagyis egy igen népszerű területről van szó. Viszont hiába végeznek sokan, azt gondolom, hogy kevés az igazán jól képzett szakember a piacon, azokból pedig végképp hiány van, akik a különböző témákhoz holisztikusan, stratégiai szemlélettel közelítenek. Sok a jó specialista, ám kevés olyan szakember érhető el, aki elmélyülten érti a teljes összefüggésrendszert, így ezen a területen van mód szélesíteni a képzési lehetőségeket.

- Akkor, ha jól értem, integrált gondolkodású szakemberekre van szükség s a képzés is ezt célozza meg, ilyen jelzések jönnek a piacról?
- Valóban jönnek ilyen jelzések, de a másik ok az, hogy nagyon sokan – akik a kilencvenes években vagy a kétezres években végeztek –, főiskolai szintű végzettséggel bírnak, így számukra is izgalmas lehetőséget jelenthet egy magasabb szintű diploma megszerzése. A mesterszinten integrált marketingszemléletet tanulhatnak, megismerhetik napjaink trendjeit s olyan tudásra tehetnek szert, amire az elkövetkező években szükség lesz.

- Ön szerint manapság ki számít jó marketing szakembernek?
- Ez nem egy könnyű kérdés. Fontos, hogy legyen széles szemléte a nagy egészről, azaz egy kicsit ismerje a marketing minden területét, ám emellett legyen egy olyan szelete a szakmának, aminek minden rezdülését ismeri, amivel kapcsolatban mély tudással bír. Az szokott a probléma lenni, hogy valaki nagyon erős specializációval rendelkezik – mondjuk jól ismeri az influencer marketing területét – de széles körű ismerete nincsen, nem tud integráltan gondolkodni. A másik „verzió” ennek a fordítottja: mindenhez ért valamennyit, de mélységében egyik marketingterületet sem ismeri. A METU mesterképzése segít a széles látó- és ismeretkör kialakításában. Szerintem egy felsőoktatási intézmény elsőrendű feladata az, hogy felcsigázza a hallgató érdeklődését, kíváncsiságát s ha valamiben szeretne jobban elmélyülni, akkor abban az oktató vagy szakvezető legyen a segítségére. Így a hallgató azon a területet mélyebb tudást szerezhet, specialistává válhat.

- Az Önök képzése miben tér el más hasonló képzésektől?
- A Metropolitan Egyetem mindig is nagy hangsúlyt helyezett a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésére – nem véletlenül volt korábban Budapesti Kommunikációs Főiskola a nevünk. Az intézmények eldönthetik, hogy a marketing mesterképzéseiket milyen irányba vigyék, a METU pedig kifejezetten erős kommunikációs területen, így az integrált marketingkommunikáció specializációt kínáljuk. Lényeges az is, hogy szem előtt tartjuk a digitalizáció térnyerését, mindent átható jelentlétét, ami a tantárgyak jelentős részében vissza is köszön, elég, ha csak a „marketingelmélet és marketing menedzsment a digitális korban” elnevezésű bevezető tantárgyat említem. Sajátosság az is, hogy az egyetem tudományos fokozattal bíró oktatói mellé igyekeztünk a legjobb, az iparágban dolgozó előadókat megnyerni a kurzusra. Minden szakmai szövetséggel jó a kapcsolatunk – jómagam a Magyar Marketing Szövetség alelnöke vagyok –, de a Magyar PR Szövetséggel és a Reklámszövetséggel is együttműködünk, onnan is lesznek oktatóink. Az előadók esetében arra is figyelmet fordítunk, hogy legalább a felük hölgy legyen. A marketinges konferenciák előadói listája számomra néha érthetetlenül férfi-domináns, miközben nagyon jó és képzett női marketingesek dolgoznak a piacon. Ők egy olyan, másfajta szemléletet tudnak adni a termékekkel, szolgáltatásokkal, fogyasztói magatartással kapcsolatban, amit a férfi marketingesek nem vagy csak kevésbé.

- A gyakorlatorientáltságot hogyan értsük, ügynökségekkel vannak kapcsolatban?
- Ez függ a magától a képzési formától is, hiszen – mivel mesterszintű képzésről van szó – feltehetőleg sokan úgy jelentkeznek az egyetemre, hogy valójában már a reklám- és marketing területén dolgoznak, azt gondolom, hogy ez különösen igaz lehet majd a levelező képzésünkre, aminek tanítási napjai szombatra esnek. Persze a nappali képzésen előfordulhat, hogy valaki közvetlenül a bachelor diplomája megszerzése után kezdi meg a mesterképzést. Mesterszinten nincsen kötelező szakmai gyakorlat; viszont, ha a hallgatók szeretnének cégeket, ügynökségeket megismerni, tudunk és szívesen segítünk abban is a Karrier Centrumunk segítségével. De ahogyan említettem: az előadóink jelentős része az iparágban dolgozik, így a diákjaink első kézből ismerhetik meg a napi gyakorlatot.

- Ahogyan néztem, a képzés nagyon sok – a vásárlói magatartástól kezdve az interkulturális marketingen át a marketingtechnológiákig, szoftverekig – területet ölel fel. Viszont mégis csak egy nagyon dinamikusan változó és fejlődő területről van szó. Az adaptív szemlélet átadása mennyire jelenik meg, mennyire tudnak lépést tartani a piaccal?
- Olyan gyorsan változik a marketing- és a reklám világa, hogy a slide-ainkat szemeszterről szemeszterre írhatjuk újra, de megvannak azok az alapelvek is, amelyek évtizedek óta változatlanok, tehát e két tényező között kell megtalálni az egyensúlyt. Az előadásokon szemléletet, filozófiát kell átadnunk, és mesterképzésről lévén szó a legjobb elméleti tudást, míg a gyakorlat esetében a legfrissebb példákon át kell megmutatnunk a marketing folyamatait – erre pedig éppen a piacon napi szinten jelen lévő oktatóink adnak garanciát. A Metropolitan Egyetem abban is különleges, hogy a főállású oktatóink többsége is jelen van különböző szakmai szövetségekben, piaci megbízásokon dolgozik tanácsadóként.

- Vagyis hiteles főállású és óraadó oktatóik vannak.
- Azt gondolom, hogy igen. Ha az ő neveikkel a jövő héten marketing konferenciát szerveznénk, nem vallanánk szégyent.

- Mi indokolja a levelező képzést?
- A levelező képzéseink mindig is nagyon népszerűek voltak akár az alap, akár a jelenlegi mesterképzéseinket nézzük s ez vélhetően így lesz a mostani marketing mesterképzésünkkel is. Ennek oka az lehet, hogy a legtöbben az alapdiplomájuk megszerzése után dolgozni kezdenek, s ők már csak a szombatot tudják tanulásra szánni. Nagy vállalásról van szó, hiszen Magyarországon a mesterképzések négy félévesek, aminek teljesítéséhez erős elköteleződésre van szükség. De bízom abban is, hogy sikerül elindítanunk a nappali rendszerű képzést is azok számára, akik mostanában végeztek valamilyen alapképzésben. Szeretném hangsúlyozni, hogy a részvételhez nem szükséges a kereskedelem és marketing alapszak. A gazdálkodás és menedzsment, illetve a nemzetközi gazdálkodás szak, vagy éppen a műszaki menedzser alapképzés is megfelelő a marketing mesterképzésre való felvételhez. De valójában egészen más alapszakokról is lehetséges a jelentkezés, ebben az esetben a hallgatónak egalizáló tárgyakat kell felvennie. Egyébként a nappali képzés elérhető lesz angol nyelven is, s abban bízunk, hogy magyar és külföldi diákok egyaránt érdeklődnek majd. Az egyetem komoly utat fut be a nemzetközivé válás folyamatában, hiszen mintegy ezer külföldi hallgatónk van közel száz országból.

- Tehát a kapuk nyitva vannak, aki jó képzést akar, annak ez elérhető?
- Igen, s van még lehetőség jelentkezni az államilag finanszírozott helyekre is, de ehhez február 15-ig be kell adni a jelentkezést a felvi.hu oldalán. Külön írásbeli vagy szóbeli felvételi nincsen, a korábban megszerzett oklevél minősítése, azaz jegye alapján alakul ki a felvételi rangsor. Ráadásul az az érdekes helyzet áll elő, hogy a komoly piaci ismeretekkel és tudással bíró oktatók mellett jelentős szakmaisággal rendelkező hallgatók is megjelenhetnek a képzésben, s így van lehetőség a kölcsönös inspirálódásra, kapcsolatépítésre. Biztos vagyok benne, hogy én magam is sokat fogok tanulni a leendő hallgatóinktól.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!