
Őszinte interjú Sevcsik M. Annával, a Babagenetika Egyesület alapító elnökével, az „Emberi szemmel színesen” online kiállítás megálmodójával, pr-marketing szakemberrel arról, hogyan alakította át az egészségügyi kommunikációt és felületeit a pandémnia.
- Egy év telt el a Covid-őrület kezdete óta. Már vannak olyan gyerekek, akik karanténban fogantak, és meg is születtek azóta. A Babagenetika mozgalommal elsősorban a babát tervező és várandós kismamáknak segítetek megfelelő vizsgálatokhoz jutn. Mi a tapasztalatod, hogyan változott az emberek segítéshez és segítség kéréshez való viszonya a karantén-időszakában?
Tavaly naponta 10-20 látogatója volt a Babagenetika honlapjának. Mára 200-400-an keresik fel naponta. Brutális lett az online felületek felé irányuló bizalom. Azóta a FB mellett elindítottuk az insta profilunkat is, ami 4 hónap alatt a másfélszeresére nőtt, és rendszeresen lájvolunk mindkét helyen. Olyan témákról is tudunk őszintén beszélgetni itt, amelyek mondjuk egy hagyományos médiumban nem kaphatnának helyet. Az élő előadásaink egyre népszerűbbek, mert olyan kérdéseikre is választ kaphatnak a párok, amelyek esetleg egy tv-műsorban, vagy újságban rizikósak lehetnének. Illetve nagy előny az is, hogy itt nem vágják meg a műsort, így nem lesz félreérthető vagy hiányos egy-egy téma kidolgozása. Nagy előnye még az online élőzésnek a hagymányos felületekkel szemben, hogy interaktív, és a nézők közben kérdezhetnek, illetve, hogy utólag is visszanézhetőek. A legutóbbi beszélgetésünket kb 9500-an követték élőben, azóta pedig több mint 1,1 millió reakció érkezett rá csak a FB oldalon, és a megosztások száma is közel 500, hogy a kommentek számáról már ne is beszéljek, ami 800 körül van.
![]() |
- Van valami különösebb oka ennek a hirtelen megnőtt népszerűségnek?
- Online könnyebb segítséget kérni, könnyebb a legnagyobb veszteségeinkről beszélni, mint személyesen. A tőlem segítséget kérők 99%-ával sosem találkoztam személyesen. De az elmúlt időszakban olyanok is kiléptek az online tér nyilvánosságába, akik személyesen nem mentek volna el egy orvoshoz, vagy egy tanácsadásra.
- Van balhé egy-egy ilyen adás után, egy-egy téma kapcsán?
- Balhé nincs, negatív komment se nagyon, esetleg egy-egy szomorú, vagy dühös fej. És kitenni is alig kellett a csoportból embert. Normális kommunikáció van. Mintha beérett volna az empátia az elmúlt egy évben. Az az empátia, az a közösségi érzés, amit előtte évekig építgettünk. A Covid19 persze sok feszültséget hoz magával, sokan vannak, akiket néha csitítani kell, a válság felerősítette ezeket a hozzászólásokat, de az elmúlt 6 évben megtanultam, hogy a hiteles egészségügyi kommunikáció annyira ritka, ha ezt kapják a hozzánk fordulók, hamarabb lehiggadnak, és elfogadják a válaszokat. Hosszú ideje nincsenek már nálunk durva támadások, pedig sokszor tabutémákat döntögetünk: abortusz, szülési erőszak, vagy éppen most a terhesek Covid oltása, amiért mi is erősen lobbiztunk a kormánynál, és végül komoly szerepünk volt abban, hogy az oltást már soron kívül felvehetik a kismamák és szoptatós anyák is.
- Ilyenkor nyilván mindenkiben felmerül a kérdés, hogy mennyit költöttetek erre az eredményre, különösen a járvány alatt megnövekedett online zajban?
- Mi egy kis civil szervezet vagyunk, akik még csak 2 éve jogosultak az adó 1%-ára is. Költeni csak a legfontosabbakra tudunk - vagyis arra, hogy a hozzánk fordulóknak segítsünk. A neten egy fillért sem költünk hirdetésre, minden eredményünk organikus. A hitelesség és a minőségi informálás a kulcs a jó eléréseinkhez.
- Ez valóban fontos kérdés: most, hogy a gyógyítás egy része is átkerült a virtuális térbe, honnan tudhatják a páciensek, hogy kinek higgyenek? Itt valóban életekbe kerülhet, ha valaki téves információt kap, rossz kommenteknek hisz esetleg egy chat - folyamban.
- A digitális térben történő egészségügyi kommunikáció nagyon veszélyes lehet. Amikor például egy komment folyamban elemeznek ki egy-egy leletet, az nagyon rossz utakra viheti el az érintetteket nemcsak orvosi, hanem lelki szempontból is. Veszélyes, ha nem megfelelően, hiányos információk birtokában, esetleg szubjektíven beszélik meg laikusok egymás sorsát. Ezt mindenképp kontrollálnia kell az oldalak üzemeltetőinek, illetve az érintetteknek fenntartásokkal kellene kezelniük ezeket az információkat – de persze ez egy gyerekét épp elveszítő, vagy a magzatáról rossz hírt kapó család esetében nehezen elvárható. Ezért kell a fenntartónak ellenőriznie, mi zajlik a social felületein. A Babagenetikához forduló szülőknek én magam sosem adok szakmai választ. Előtte mindig a megfelelő szakértővel konzultálok, és ezt el is mondom nekik, hogy én csak egy anyuka vagyok, nem orvos, de megszerzem nekik a leghitelesebb és legszakmaibb forrásból a szükséges válaszokat a döntéseikhez. De ez egyelőre sokhelyen még nincs így – ez még az új rendszer egyik hiányossága.
Az nagyon jó, hogy a karantén ideje alatt egyre több orvos, egészségügyi szolgáltató, terapeuta, stb. indított online rendelést. Az Istenhegyi Géndiagnosztikán például nemrég kezdték meg a meddőségi online konzultációk bevezetését. A leleteiket le tudják majd adni e-mailben a családok, az indító beszélgetéseket, a leletek kiértékelését kényelmesen meg lehet tenni virtuális rendeléseken is. Így ráadásul olyanok is eljuthatnak, vagy könnyebben juthatnak el megfelelő szakemberhez, akik eddig ezt földrajzi okból nem tehették meg. Furcsa módon a karantén ezen a területen csökkentette a térbeli korlátokat, a gátlásokat és növelte az esélyegyenlőséget az országban. Ugyanakkor ennek a technológiának az üzemeltetése üzlet-menedzsmenti változtatásokat kíván: sokkal több feladat hárul az asszisztensekre. Nekik kell ugyanis begyűjteniük, rendszerezniük a beérkező leveleket, infomációkat. Mivel egyre többen igénylik ezt a szolgáltatást, biztos, hogy sok egészségügyi szolgáltatónál szükség lesz operációs változtatásokra.
- Említetted, hogy 2 éve vagytok jogosultak az adó 1%-ára. Idén nagy eséllyel megint egy karantén szituációban kell gyűjtenetek. Hogyan befolyásolja a pénzszerzést, hogy mindenki az online térbe kényszerült?
- Nagyon szomorú, hogy az adófizetőknek csak 1/3-a rendelkezik az adója 1%-áról. Pedig az online adóbevallással ez tényleg csak egyetlen extra kattintás. 2020-ban 10 milliárd forint maradt így a kasszában. Nekünk meg minden fillér sorsáról el kell számolnunk. Épp ezért más szervezetekkel tavaly tavasszal összefogtunk, és önálló kampányok helyett egy nagy akciót indítottunk, hogy népszerűsítsük az 1%-ok felajánlását.
A járvány miatt kialakult helyzet sajnos nem segít minket – nagy szükségünk lenne a Babagenetikánál is céges támogatókra, de ők most még inkább kivárnak, vagy éppen elmaradnak. Nekünk jelenleg 1 állandó támogatónk van, az Istenhegyi Géndiagnosztika, rajtuk kívül 1-1 utalás érkezik néha olyanoktól, akiknek segítettünk már. Magyarországon egyelőre nincs kialakult kultúrája annak, hogy ha kaptam valakitől hasznos tanácsot, azt esetleg kérés nélkül pénzzel is meghálálom. Mi már annak is örülünk, ha megosztják a hírünket, vagy nyilvánosan megköszönik a munkánkat. Ez nagyon sok erőt tud adni. Én ugyanis abban nem vagyok jó, hogy fizetéshez kössem a küldetésem. Egyelőre ezért sem szedek 500 forint belépőt sem az online beszélgetéseinkre. Egy ötletem van, amit hamarosan ki is próbálunk – ez az „online becsületkassza”. Olyan lesz, mint amikor az utcazenész előtt kint van a kalap. Az élő adásaink után bárki megköszönheti nekünk akár csak 100 forinttal, vagy bármilyen összeggel az információt, amit kapott tőlünk. Nem kötelező adni, de örülünk, ha utalnak. Remélem, ennek a népszerűsége is úgy nő majd, mint az oldalainké az online felületeken. És ha ez beválik, akkor így még többet tudunk mi is segíteni.
![]() |
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!