Vigyázz! Itt a blokklánc az online- és a közösségi médiában

Vigyázz! Itt a blokklánc az online- és a közösségi médiában
Felforgatják a felforgatók üzletét, de nem csak a Google vagy a Facebook bukhat nagy szeletet piacából – véli Mogyorósi Attila kriptovaluta szakértő. A Coincash.eu ügyvezetője szerint a kis-közepes online reklámügynökségek üzleti modelljét, megélhetését is veszélyeztethetik az olyan globális, innovatív, blokkláncot használó projektek, mint a hirdetési piacot átalakítani készülő Brave böngésző, vagy a 300 millió fiatalt a telefonhoz szegező Kik chat applikáció.

Az interjú először 2018. február 21-én jelent meg.

– Csapjunk bele egy ön felé furának ható kérdéssel: hisz a kriptovaluták jövőjében?
– Hát már hogyne hinnék, hiszen ezt csak így lehet csinálni. De nagyon fontosnak tartom elmondani, hogy a kérdés mögött megbúvó óvatossággal egyetértek. Az, hogy valaki hisz mondjuk a Bitcoin vagy a blokklánc technológia térnyerésében, ezek jövőjében, még nem azt jelenti, hogy vakon is hisz benne, és mondjuk minden pénzét, vagy akár a vagyona nagy részét felteszi erre.

– Ön milyen arányt javasol egy tipikus befektetőnek?
– Mi, mint szolgáltató nem javasolhatunk, és semmilyen befektetési tanácsot nem adunk, de mint magánember elmondhatom, hogy a nagy befektetési tanácsadók a tengerentúlon a sok millió dollárt mozgató pénzes, például privátbanki ügyfeleiknek azt javasolják, hogy a mozgatható vagyonuknak fél-egy százalékát tartsák csak ilyen újfajta befektetési eszközben. Európában hallottam 5-10 vagy extrém, 25 százalékos tanácsot is, de én inkább az amerikai óvatosság jegyében gondolkodom. Szerintem pár százalék az ideális.

– Ha valaki ezt az óvatosságot be is tartja, nehezen viselheti, hogy elképesztő hullámvasúton van túl a Bitcoin árfolyam. Pár hónapja még a 10 ezer dollár is álomnak tűnt, karácsony előtt viszont közel 20 ezer dollárig száguldott az ár, majd onnan szinte egyenesen hatezerig zuhant vissza. Hogy lehet ezt „ép ésszel” kibírni?
– Csak úgy, ha valaki 3-5, vagy akár 10 éves távon gondolkodik ilyen befektetésben. Ennél rövidebb távra csak az vegyen kriptovalutát vagy vegyen részt ilyen új kibocsátásban – azaz ICO-ban – aki ténylegesen napi 10-12 órán át követni tudja a piacot, lényegében főállásban ezzel tud foglalkozni. Nagy meglepetések még így is érhetik.

– Az utóbbi napokban éppen megint visszapattant a Bitcoin, éppen újra emelkedik nagy erővel. Mi állhat ennek a hátterében?

– Ezek szupervolatilis eszközök, percek, napok alatt szállhat el, vagy omolhat össze az árfolyam. Ezzel tisztában kell lennie mindenkinek. A januári áresést a nagy piacokról érkező rossz hírek, illetve alaptalan híresztelések gerjesztették (pl.: Kína, Dél-Korea, India betiltja vagy szigorúan szabályozza a kripotvalutákat). Szerencsére egy ideje jó hírek érkeznek, például üzembe állt a Lightning Network is, amely segített a korábban 2-3 ezer forintba kerülő Bitcoin tranzakciók helyett újra akár ötven forint körüli átutalásonkénti árat elérni és szinte az összes tranzakció újra pár perc alatt teljesül . Így most éppen megint szárnyal az árfolyam.

– Pszichikailag hogy bírják ezt az ügyfelek?
– Nem mindenkinek való az ilyen befektetés. Mindenképp be kell tartani, hogy a pénzünk nagyon kis részét tesszük ilyen nagy kockázatú eszközökbe, de még itt is érdemes lehet diverzifikálni. A korábbi szinte csak Bitcoint tartalmazó portfóliók mellett egyre többen választják azt, hogy mondjuk 10 milliós megtakarításukból is legfeljebb fél-egymilliót tesznek ilyen eszközbe. Ám ezt a pénzt is megosztják. Mondjuk az egymilliónak a 40 százalékából Bitcoint, 20 százalékából Ethert, a fennmaradó összegből pedig mondjuk 10-20- féle, számukra szimpatikus kis pénz-félét (altcoint, azaz alternatív kriptopénzt) vesznek. Ez utóbbiak fele, vagy akár 70-90 százaléka is bedőlhet, de ha egy bejön, akkor visszahozhatja a többin elbukott összeget, sőt jelentős profitot tud termelni– ez egy olyan kockázatos terep, mint a korai startupoké.

– Nézzünk távolabbra. A blokklánc technológia merre tart?

– Talán a legfontosabb, hogy közel sem csak a pénzpiacokat forgatja fel teljesen. Olyan ágazatokat is disztruptál, amelyekről nem is gondolnánk. Például az online médiát.

– Az online médiát? Hogyan?

– Egy konkrét példát mondok, hogy szemléletesen illusztráljam a dolgot. A Mozilla egyik alapítója és a Java programnyelv megalkotója Brave néven egy új böngészőprogramot fejlesztett egy strartuppal. Ehhez egy BAT nevű token is kapcsolódik, ami egy Bitcoinhoz hasonló, blokklánc alapú, digitális pénz. A lényeg, hogy az újfajta böngészőben a felhasználó könnyen és pontosan beállíthatja, mely oldalaktól fogad el hirdetést, melyektől nem. Pontosabban: a néző azokat a kedvenc oldalait vagy Youtube csatornáit támogathatja a reklámok engedélyezésével, megnézésével, amelyiket szeretné, azaz BAT tokenjainek kis részét nekik adhatja. Az érdeklődési körök is megadhatók, és személyes adatok sem kerülnek ki a Google-hez vagy a Facebookhoz. Így egyfelől nincs több kéretlen reklám, de azok a tartalomszolgáltatók, akik sok felhasználót gyűjtenek, azok sok BAT tokent kereshetnek. Ráadásul a közbeiktatott nagy szereplők feleslegessé válnak, mert a hamisíthatatlan blokklánc tokenek segítségével a hirdető, a tartalomgyártó és a felhasználó közvetlenül, teljesen automatizáltan „üzletelhet”.

– Ejha, nem semmi. De a lényeg a Brave penetrációja, és terjedési sebessége, nem?
– Valóban. Éppen ezért az alkotók soha nem látott hatékonyságú ajánlórendszert hoztak létre. Minden új felhasználó kap öt dollár értékű BAT tokent, amellyel támogathat, a tartalomgyártók pedig okosan érdekeltté vannak téve abban, hogy minél több olvasójukat, követőjüket a Brave böngésző letöltésére és haszálatára ösztönözzenek mindenkit. A zseniális modell az egyik személyes kedvencem, de ha online hirdetési ügynökségem lenne, még alaposabban szemmel tartanám e projekt kifutását...

– Van hasonló példa efféle blokchain generálta változásra?
– Rengeteg példa van. Egy másik kedvencem a Kik nevű chat applikáció, amely már eddig is 300 millió, zömmel észak-amerikai tinit ragadt magával, és fő vonzereje éppen egy token ez esetben is. Itt minél aktívabban használja a platformot, minél több embernek ajánlja az appot, annál több tokenhez jut. Ebből azután emoji matricacsomagokat, fizetős zenéket, tartalmakat vehet. Ez persze a Brave-BAT rendszerhez hasonló, egyelőre zárt ökoszisztéma, ahol a tokenek csak a rendszereken belül bírnak még értékkel. Később tervezik ezeket „kinyitni”, és más applikációkban is bevezetni, mint fizetőeszközt.

– Mi tartja egyben ezt a chat rendszert?
– Az, hogy a háromszázmillió fiatal többsége nem perceket, hanem akár fél napokat is a chatben tölt. Miért? Mert mindent a chat appon belül intézhet el, nemsokára már a fizetést is akár. Érdemes a kínai WeChat példáját megnézni: évekkel előbbre járnak mint akár a Facebook-WhatsApp páros vagy a mifelénk népszerű Viber. Kínában ételt, szolgáltatásokat lehet rendelni WeChat-en, amelyen 700 millió kínai lóg. Ez az új svájcibicska platform. Mindenre jó, még a webre sem kell felmenni a legtöbb esetben ha valaki enni, kutyát fürdetni vagy épp taxizni akar. A Facebook is csak most próbálkozik a chaten belüli fizetéssel, ami a kínai fiatalok körében régóta sztenderd, bevett, megszokott dolog.

– Erősnek hangzik a KIN projekt is, de a fő gond a „régi” kriptopénzek árfolyam fluktuálása, kiszámíthatatlansága is, nemhogy egy zárt, teljesen beárazhatatlan tokent pénznek kikiáltani. Enélkül is működnek ezek az új ökoszisztémák?
– Az olyanok mint a Brave vagy a KIN nagyon fiatal „startupok”, de elképesztően népszerűek. Idővel szerintem beállnak ezek a rendszerek, megtalálják a helyüket. Amint még jobban „tömegesedni” kezdenek ezek a megoldások, úgy stabilizálódhat például a tokenjeik árfolyama. Siker esetén pedig megnyílik a lehetősége a felhasználóknak, hogy kivegyék a rendszerből az összegyűjtött pénzüket. Fontos, hogyha e rendszerek elbuknak, a felhasználók nem buknak pénzt, legfeljebb időt. Ha viszont sikeresek lesznek, akkor a korai felhasználók nagyot szakíthatnak. Ám cégvezetőknek, üzleti döntéshozóknak résen kell lenniük, hiszen az említett projektek például épp azokat kényszeríthetik térdre, akik az elmúlt 5-10 évben maguk is felforgatták a hirdetések, a közösségi média világát. De persze a Google vagy a Facebook a pénzügyi hátterével és erejével jóval tovább bírja majd a versenyt, mint a kisebb vagy közepes cégek.

 

Mogyorósi Attila - CEO, CoinCash.eu

Karrierjét olyan nagy nemzetközi médiavállalatoknál kezdte, mint az RTL Klub, a Sanoma, a Sony Pictures Television, ahol marketinges, majd marketing vezetői pozíciókat töltött be. A kriptovaluták területére a Telenortól igazolt, ahol stratégiával és üzletfejlesztéssel foglalkozott. A Bitcoinba és a Blockchain technológiába vetett hite miatt váltott, és hozták létre a társaival a CoinCash.eu-t, ahol Bitcoint, Ethereumot, Litecoint és további altcoinokat lehet vásárolni és eladni forintért, euróért vagy dollárért.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …


Címkék: bitcoin, Coincash.eu