Verseny nélkül nem lesz innováció – az elkényelmesedett cégek hosszú távon elbuknak

Verseny nélkül nem lesz innováció – az elkényelmesedett cégek hosszú távon elbuknak
Hogyan látja a digitális gazdaság fejlődését a Day One Capital ügyvezető partnere? Simó Györggyel a globális trendeken kívül arról beszélgettünk, hogy milyen lehetőségek vannak a magyar technológiai cégek előtt. Magyarországon különösen az ipari technológiai fejlesztéseknek vannak jó lehetőségei. Míg a cégek egyik része a globális high-tech piacokon versenyez, egy másik részük csak a hazai piacokon dolgozik, őket nagyon kellemetlenül érintheti a külföldi konkurencia megjelenése.

- A digitális gazdaság fejlődésében még mekkora potenciál van?
- Nem annyira szeretem a digitális gazdaság kifejezést, mert hamarosan már nemigen lesz olyan területe a gazdaságnak, ami nem digitális. Ma már a tárgyakat, a testünket, a környezetünk egészét szereljük fel hálózatba kötött, kommunikációra képes érzékelőkkel, állapotjelzőkkel. Az olyan első akár távolinak tűnő terület is rohamosan digitalizálódik, mint a mezőgazdaság, a gyógyítás, vagy az építőipar: drónokkal mérik fel a termést, szervezik a vegyszerezést például, digitális eszközök jelennek meg a gyógyszerkészítésben, invazív technológiák a testünkben, 3D nyomtatott házak tervezése folyik. A kisüzemi, kisvállati termelés a gyártás mellett a kereskedelemben is digitalizálódik: az egyre népszerűbb home farming pl. a családi gazdaságokat teszi a technológia segítségével hatékonyabbá, és mindinkább támaszkodik a digitális értékesítési csatornákra. Így a jövőben egy kisebb sajtüzem is már teljesen digitális lesz. Nem nagyon van olyan terület, ahol lehet digitalizáció nélkül fejleszteni – legfeljebb olyan terület van, ahol lusták erre, mert a megszokás is elegendő a fennmaradáshoz. És akkor az ipari automatizációról, a big data szerepbe vagy a mesterséges intelligencia fejlődésébe még bele sem mentem. 

- De mindenképpen hatékonyabb a digitalizáció? Nem esünk néha túlzásba ennek erőltetésével?
- Nem minden esetben éri meg a technológiai megoldás, különösen ha rendelkezésre áll nagy számú olcsó munkaerő. Én azonban nem alapoznám erre sem a saját, sem a közös jövőnket. Már csak azért sem, mert ami ma még drága technológia, az nagyon gyorsan olcsóbb lesz, és akkor már jobban megéri, mint a legolcsóbb munkavállalók. Ráadásul hatékonyabb is. Nem véletlen, hogy Kínában is – ahol az olcsó munkaerőre alapozva indult meg a gazdasági növekedés – az ipar 4.0 technológiák adaptálására helyezik a hangsúlyt. Egyrészt már nem ők a legolcsóbbak, másrészt idővel egyre olcsóbbak lesznek ezek a technológiai eszközök. 

- A technológia, a digitális fejlesztések egyre inkább az ipari területek felé fordulnak a fogyasztói piacok helyett? Lehet ma még olyan jelentős digitális sikereket elérni, mint amit a Google és a Facebook felmutattak?
- A Day One-nál azt gondoljuk, hogy Magyarországról indulva érdemesebb a vállalati, B2B, ipari területre koncentrálni, ha nem is kizárólagosan, van példa rá, hogy lehet kis európai országból indulva is jelentős tömegekhez eljutó szolgáltatásokat kitalálni és globálisan befuttatni, ezt mutatja a svéd Spotify és az észt Skype sikere is. De az a fajta menedzsment és üzletfejlesztési, szaktudás és dinamika, ami a consumer megoldásokhoz kellenek, azok jellemzően nem Közép- vagy Kelet-Európában vannak jelen. A marketing, menedzsment és sales tudás, ami több tíz- vagy százmilliós felhasználótömegek kezeléséhez kell, az magasabb színvonalon és sokkal nagyobb számban van jelen a fejlettebb piacokon. Nem az ötletekkel van a gond, de egyszerűen a B2B megoldások könnyebben menedzselhetők, és egy vállalkozás sikere a szervezetépítési, növekedési, fejlődési képességein múlik hosszabb távon, nem az induló ötlet  megfogalmazszínvonalán. Másképpen: az iparban, az egészségügyben, a technológiában közelebb állunk a világszínvonalhoz, mint marketingben, a globális piacokon történő üzletfejlesztésben, vagy a felhasználóbarát interfészek kifejlesztésében. 

- Akkor a tömegeknek már nem is nagyon lehet új online szolgáltatásokat kitalálni?
- Nem, a fogyasztói piacon is lehet mindig újat kitalálni, hiszen az Uber indulása előtt is már sokan azt gondolták, hogy nincs itt már semmi keresnivaló. Még semmit sem láttunk a hálózat és a digitális technikák hatsából az emberi társadalomra. A társadalom átalakulása nagyon felgyorsult, elég csak arra gondolni, hogy ehhez képest sehol nem vagyunk az online szavazásban, a mesterséges intelligencia és a gépek társadalmi integrációjával, vagy akár a valóságos és a virtuális tények együttéléséről Márpedig ez mindenkit érinteni fog: alapvető változások várhatók az életünkben. Azt nem tudnám pontosan megmondani, hogy mik lesznek ezek, csak annyit tudok, hogy nagyon alapvető változások lesznek majd. És azt is gondolom, hogy ezek a megoldások jellemzően nem Kelet- vagy Közép-Európából jönnek majd, hanem az Egyesült Államokból és Kínából. 

- Mennyire lehet előre megjósolni, hogy milyen piacokon várható újabb digitális áttörés?
- Jósolni sose jó, figyelni kell nagyon, együttélni a szokatlannal és az újjal. A technológiai piacnak az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nagyon gyorsan változik. Az iwiw-et ugyanakkora találták ki, mint a Facebookot, és az első néhány évben igazán a funkcionalitásban sem volt különbség. De nehéz volt előre látni, hogy milyen dinamikája lesz ennek a piacnak. Most pl. a digitális fizetőeszközöknél láthatunk óriási, nagyon disztruptív fejlődést. Várhatóan ezeknek a fogyasztói piacon is érezhető hatása lesz, ezt már befektetetőként is figyelnünk kell, de nem tudjuk kitalálni, hogy mi lesz a pontos hatás. 

- Mennyire tudják az új technológiák a vállalati piacokat átalakítani? Itt is tarolni fog a platform gazdaság?
- Számos technológiai fejlesztés van, amint még nem sikerült kihasználni eléggé, elég itt a felhő megoldásokra vagy a közösségi finanszírozásra, közösségi gyártásra gondolni. Az utóbbira úgy gondolnak, hogy csak a magánembereknek érdekes, pedig a beszerzési összefogások végül is hasonló elven működnek évszázadok óta. Ha ennek az elvei a digitális eszközök révén megjelennek a kisvállalati szegmensben, a szövetkezeti, régiós gazdaságok is új lendületet kaphatnak. A beszerzések terén az új platformok nagyban növelhetik a cégek szabadságfokát, a rendelési mennyiségek rugalmasságát, csökkenthetik a beszerzési időszükségletet. Az online B2B piacterekbenn még mindig rengeteg lehetőség van. A cégeknél nagyon furcsa a digitalizáció adaptációja, nagyon szét tud szakadni az eszközök használata. Miközben kkv-k sokaságánál az Excel táblák jelentik a digitális világot ma Magyarországon, addig más cégek a legújabb high-tech megoldásokat használják, és szinte minden automatizált. Magyarországon még abban is óriási potenciál van, hogy a már ismert digitális technológiákat szélesebb körben elvigyék a cégekhez, különösen az iparban. 

- Miért marad le a magyar cégek egy része ezekben a fejlesztésekben?
- Ennek vannak kulturális gyökerei is, de alapvetően azokon a piacokon, ahol nincs verseny, ott egyszerűen nincsenek rákényszerítve. Az ország méretének, a kontraszelektív uniós forrásoknak is szerepe van ebben, a helyi piacon működő cégek ráérnek kényelmesek lenni. Azok, akik a világpiacon globális versenyben működnek, ezt egyszerűen nem tehetik meg. Az is kihívást jelent, hogy néhány kivételtől eltekintve nincsenek magyar globális, nagyban gondolkodó és versenyző nagyvállalatok, akik példát tudnak mutatni. 

- Érdemesebb a magyar cégeknek az ipari területekre koncentrálni?
- Az ipari területen jobban átlátható a szakmai közösség, könnyebb a szakmai kapcsolatrendszerek kiépítése. Ezen a piacon nincs szükség a Szilícium-völgy óriási felhajtóerejére, egy jó megoldásnak gyorsan híre megy a potenciális vásárlók között, és nem számít honnan indult az azt kifejlesztő cég. A magyar szaktudás műszaki, informatikai és mérnöki területeken igen magas és nemzetközileg versenyképes. 

- Lehetnek tömegesen sikeresek a hazai cégek nemzetközileg?
- Lehetnek, de ennek még sok feltétele nem adott. El lehet Magyarországon indulni, az első tapasztalatokat is meg lehet szerezni, de az első naptól az kell hogy legyen a cél, hogy globálisan sikeres céget sikerüljön építeni – mi csak ilyen startupokkal dolgozunk együtt. Ehhez olyan képességek kellenek, amik nincsenek meg minden vállalkozónak, cégalapítónak: nyelveket kell beszélni, otthonosan kell mozogni a nemzetközi közegben, nem lehet kisebbségi komplexusuk egy értékesítési helyzetben, bátornak kell lenniük. Ilyen emberekből azért nincsenek sokan Magyarországon, de ami sikeres cég van, az így működik. Nyilván Koppenhágában többen rendelkeznek ezekkel a képességekkel, egyszerűen egy ilyen közegben nőttek fel, a város, az ország nemzetközi, otthonosan mozognak a világban, nem csak szavakban, hanem tettekben is támogatják és ösztönzik az innovációt. Ez azonban nem lehet kifogás, mert itthonról is ugyanúgy el lehet indulni a nemzetközi sikerek felé. 

- Mennyire változtatja meg a lehetőségeket, hogy egyre több magyar tanul külföldön, az itthon tanulók is nagyobb érdeklődést mutatnak a vállalkozói pálya iránt?

- Én ezt egy nagy lehetőségnek tartom. Ma már rengetegen tanulnak vezető európai egyetemeken, és nekik meg kellene mutatni, hogyan éri meg a megszerzett tudásukat egy magyarországi vállalkozás elindítására használni. Egyértelmű, hogy itt olcsóbb a megélhetés, megfizethetőbb a munkaerő, gyorsabban el lehet indulni és jobban ki tudnak tűnni. Azt azonban nehéz megkerülni, hogy ezeknek az embereknek a jelentős részének megingott a hite azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon érdemes piaci alapon vállalkozást indítani. Pedig manapság kifejezetten könnyű kezdő tőkéhez jutni, igazából semmi oka nincsen, hogy aki megteheti, ne itthon indítsa el a cégét. 

- Mitől működnek a sikeres startup cégek, például amik a Day One-nál indultak el?

- Az alapítóiktól, akiket egy egészséges befektetői és innovációs közeg támogat. Én úgy tekintek a startup befektetői iparágra, mint ami a leghatékonyabb módja a világban, hogy technológiai vállalkozásokat agresszíven és gyorsan, csupán 2-3 év alatt globális cégekké fejlesszünk. Ez egy nagyon komoly feltételrendszerrel jár, a 300-500 milliós befektetésért cserébe az alapítóktól, cégvezetőktől sok dolgot várunk el. Egy ötletből vagy prototípusból kell ennyi idő alatt egy működőképes technológiai céget felépíteni. Ma már ehhez itthon kiépült a teljes ökoszisztéma, és ez láthatóan működik is. Nem csak ötletekkel kopogtatnak be és nemcsak a fiatalok, hanem egyre inkább akár több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek és/vagy vállalkozók is a cégépítés mellett döntenek. Ők nagyon tudatosak, a kezdetektől tisztában vannak azzal, hogy mire vállalkoznak. Az ő képességeik és attitűdjük talán a legfontosabb sikertényező. 

- Van elég szakember, különösen az említett sales, marketing és menedzsment területen?
- Igen is és nem is. Ahol a 90-es években bejött a külföldi tőke, ott kialakult a fejlett know-how, így a marketing szaktudás is. Ilyen pl. a reklámipar, a televíziós ipar és a telekommunikáció, az autóipar, a gyógyszeripar egyes területei. A magyar gazdaság egy részét azonban ez egyáltalán nem érintette, azok továbbra sem versenyképesek globálisan. Ilyen például a magyar foci (ami mellesleg egy jelentős iparág): azt lájuk, hogy a magyar fociügynökök képesek a legnagyobb kluboknak is eladni, de az edzőknél, az egyesületeknél nem fogadták el a külföldi módszereket, ezért a játékosok, a klubok és a válogatott is messze elmaradt a világszínvonaltól. A startup iparban is meg kell találni a jó szakembereket minden területen, nyitottnak kell lenni a külvilágra, és akkor adott a siker esélye. Az azonban valóban igaz, hogy egy jó értékesítési vezetőt tízszer nehezebb megtalálni, mint Amerikában, de ez már csak az ország mérete miatt is így van, ezt el kell fogadni. Ha itthon nem találunk megfelelő szakembert, akkor hozni kell a világból – a Prezi és több sikeres magyar startup sikere is ezt mutatja. 

NÉVJEGY - Simó György

A Day One Capital ügyvezető partnere. Szociológus diplomáját 1997-ben szerezte az ELTÉ-n. Egyetemi tanulmányai alatt a Magyar Narancs újságírója volt, a Tilos Rádió alapítója és műsorvezetője. A MATÁV-nál a tartalomszolgáltatási osztályon kezdett dolgozni, a későbbi origo portál alapításán. 2000 és 2006 között a korábbi MATÁVnet, későbbi T-Online ügyvezetője. A Magyar Telekomnál 2007 és 2009 között vállalatfejlesztésért felelős igazgató. 2014 és 2017 között a PortfoLion kockázati tőkealap partnere, 2011-től a Day One Capital kockázati tőkealap vezetője és társtulajdonosa. A Free Dee nevű 3D nyomtatással foglalkozó cég alapítója és társtulajdonosa.

Az interjú először 2018.09.17-én jelent meg.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.





Címkék: média