Vége a hagyományos televíziózásnak?

Vége a hagyományos televíziózásnak?
Dinamikusan nő az online tartalomfogyasztásra szánt idő, de vajon sikerül-e globálisan elterjednie az OTT szolgáltatásoknak, felváltja-e a linerális televíziózást? Melyek a legnépszerűbb online tartalmak külföldön és idehaza és mi az a darálás? dr. Mándi Gáborral, az Antenna Hungária vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Hogy látja az online tartalomfogyasztás jelenlegi helyzetét?

Az elmúlt években erőteljes növekedést mutatott az online tartalomfogyasztásra szánt idő. Lassan már az összes piaci szereplő felismeri az internetes tartalmakban rejlő potenciált. Nő a tartalomszolgáltatások száma, a hagyományos szereplők is előállnak OTT-vel, és megjelennek a kis tematikus, akár niche szolgáltatások. Fokozatosan nő a online videotéka előfizetésekés a SVOD előfizetéssel rendelkező háztartások száma.

Mennyire koncentrált jelenleg a piac?

A már meglévő aggregált nagy OTT szolgáltatások agresszíven terjeszkednek. A világszinten közel 150 millió felhasználóval bíró Netflix, a Hulu, vagy a 63 milliós Amazon Prime mellett azonban egyre népszerűbbé válnak a social media szereplők is, mint például a Facebook. A jelenség globális, azonban hatalmas eltérések mutatkoznak meg a nyugati és a közép-kelet európai országok között. Utóbbiban továbbra is a lineáris televíziózás a jellemzőbb.

Miért nem terjedt el a közép-kelet-európai országokban?

Ennek egyik oka, hogy a szolgáltatók nem differenciálják az árazást, így például nálunk a Netflix drágának számít a hagyományos televíziós előfizetésekhez viszonyítva. Továbbá a nagy aggregált szolgáltatások ott tudnak sikeresek lenni, ahol nincs nyelvi akadály. A Netflix tartalomkínálatának kb. 8%-a érhető el magyar felirattal. Van azonban sikeres külföldi példa a lokalizált tartalomszolgáltatásra. A horvát Pickbox négy nyelven feliratozott - a régióban nem elérhető (európai filmek, bockbusterek) - mainstream tartalmat kínál a Balkán régióban (Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Macedónia), gyakran csak a „jugoszláv Netflix”-ként hivatkoznak rá.

Magyarországon milyen az OTT paletta? Sikeresek lehetnek-e hazai szereplők a jelenlegi stratégiájukkal?

A hazai színtéren színes OTT piacról beszélhetünk. Az utóbbi években a globális tartalomszolgáltatások mellett a lineáris tartalomszolgáltatók (pl. RTL Most) és a fizetős TV szolgáltatók (pl. mindiGO TV, HorizonGO) is megjelentek OTT termékükkel, továbbá tematikus, niche területekre fókuszáló szolgáltatások (pl. mindiGO Sport) is elérhetővé váltak. Magyarországon a lokalizált tartalom egyértelmű előnyt jelent a nemzetközi tartalomaggregátorokkal szemben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a magyar lakosság 82%-a, ha teheti magyar szinkronnal néz filmet.

Korábban a print média online leképezte a nyomtatott formátumot, de igazán csak a nagy tartalomaggregátorok (pl. Index) váltak sikeressé. Most ugyanez látszódik megismétlődni az OTT piacon is. Mindenki saját maga akarja megcsinálni a szolgáltatást és a lineáris tartalmat tükrözik le OTT szolgáltatásban. A fogyasztóknak kényelmesebb egy helyen, egy felhasználói fiókkal elérni a számukra érdekes tartalmakat, így kérdés, hogy a jövőben a sok kis hazai szereplő külön-külön sikeres tud-e lenni vagy esetleg együttműködésre lépve egy aggregált tartalomszolgáltatóként eredményesebbek lesznek. És az is biztos, hogy egy sikeres OTT szolgáltatáshoz szükség van valamilyen „extrára” is, tehát biztosan nem elegendő letükrözni egy kábeltévé szolgáltatást egy online felültre. Ezek lehetnek egy egyedi funkció (kiegészítő információk és statisztikák az élő eseményekhez, chatelési lehetőség a többi nézővel, szavazás), de lehet egyedi, lokális vagy niche tartalom is, ami máshol nem érhető el. Az biztos, hogy a fejlesztések során sokkal jobban kell az új online felületeket figyelnünk (Twich, YouTube, Instagram), mint a hagyományos tévés tartalomszolgáltatók online felületeit, ha sikeres szolgáltatásokat akarunk építeni.

Melyek a húzótartalmak az OTT világában?

A sport és a filmek a legkedveltebb műfaj, de ez a lineáris televíziózás esetén is elmondható. A sportnál különösen nagy küzdelem zajlik a közvetítési jogokért, amely versenyben az OTT szolgáltatások jelentősége is megnőtt. Sőt, a sportesemények közvetítése olyannyira népszerű, hogy egyes ligák létrehozták a saját platformjukat. Ilyen például a Major League Baseball honlapján az MLB.TV, ahol rajongók megnézhetik az élő közvetítést és az ismétléseket. Illetve az NBA, akik emellett innovatív funkciókat is kínálnak.

Itthon is a sport és a sorozatok a nyerők?

Ami a hazai helyzetet illeti, nálunk például a mindiGO Sporton napi átlagosan 86 új regisztrációnk van, ez a szám a kiemelt sporteseményekkor jelentősen megemelkedik, az eddigi rekord 1500 fő volt. A legnépszerűbb sport egyébként a kosárlabda, a közvetítések indításának száma 7-8 ezer hetente, de jelentős mérkőzéskor volt, hogy ez a szám elérte a 35 ezres nézettséget is. A másik terület pedig valóban a filmeké, ahol egyre inkább elterjedt az úgynevezett binge-watching jelenség, ami annyit tesz, hogy a néző egyszerre akár több sorozatrészt vagy filmet is megnéz. Szélsőségesebb esetben akár egy egész évadot is. Ez olyannyira létező jelenség, hogy saját szavunk is van már rá: ez a ledarálás.

 

Névjegy
Dr. Mándi Gábor - vezérigazgató-helyettes, vállalatirányítási igazgató
2018-tól az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese és vállaltirányítási igazgatója. Az Antenna Hungáriához 2006-ban csatlakozott, jogtanácsosként kezdte meg a munkáját, majd 2013-tól 2016 áprilisáig a jogi osztályt vezette, majd vállaltirányítási igazgatóként folytatta munkáját. Az AH előtt a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott nemzetközi jogi területen. Diplomáját az ELTE Állam és Jogtudományi Karán szerezte 2000-ben, majd EU szakjogászi oklevelet és jogi szakvizsgát szerzett 2004-ben.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!